Együttélés a természettel - oktatóanyagok alsó tagozatosoknak

I. modul - Körforgások a természetben 1. - Az évszakok változásai

Az emberiség történetében onnantól kezdve, hogy felhagyott a vándorló, vadászó-gyűjtögető életmóddal és növénytermesztésbe, gazdálkodásba fogott, kulcsfontosságú az időjárás kiszámíthatósága. Már az első írásos emlékek közt is megtaláljuk az időjárási megfigyelések lejegyzését...

» I. modul teljes anyaga - Magyarul « » I. modul teljes anyaga - Románul « » I. modul teljes anyaga - Angolul «
II. modul - Körforgások a természetben 2. - Az anyagok körforgása

A víz az időjárástól függően mindhárom halmazállapotában előfordulhat a természetben: folyékony állapotban csapadékként, vagy a felszíni vízfolyásokban, állóvizekben, de a talajban is; légnemű anyagként pára és köd formájában; megszilárdulva pedig hó és jég alakjában. Felszíni vizeink még hazánkban is kétfélék lehetnek, édes vagy sós vizek – utóbbiak jellemzőek a szikes tavakra, amelyekben számos beoldódott anyagot találunk...

» II. modul teljes anyaga - Magyarul « » II. modul teljes anyaga - Románul « » II. modul teljes anyaga - Angolul «
III. modul - A folyók és az ember

A lehulló csapadék a kőzetek repedéseiben és a talajban összegyűlve a forrásokon keresztül tör a felszínre. Közben e közegek meg is szűrik, így a források vize sokszor még ma is ivóvíz minőségű. A forrásokból előtörő vékony vízfolyásokat ereknek hívjuk, amelyek patakokká szélesednek...

» III. modul teljes anyaga - Magyarul « » III. modul teljes anyaga - Románul « » III. modul teljes anyaga - Angolul «
IV. modul - Gazdálkodás és fenntarthatóság

A folyók természetes árterein az áradásokkor a kijáró, majd a mederbe visszatérő víznek megvan a kialakult útja. Azokat a mélyebben fekvő keskeny medreket, amelyeken ilyenkor a visszahúzódó víz közlekedett a fő meder felé, fokoknak hívjuk. Az áradások nyomán ugyanakkor az ártér mélyebben fekvő részein visszamaradt a víz egy része, a vadvízi élővilágot fenntartva az év további időszakaiban is...

» IV. modul teljes anyaga - Magyarul « » IV. modul teljes anyaga - Románul « » IV. modul teljes anyaga - Angolul «
V. modul - Csak a lábnyomainkat hagyhatjuk - a környezeti ártalmak

A hagyományos településszerkezetben egyszerre voltak megtalálhatók a magányosan álló tanyák, a laza tanyacsoportok együtteséből álló tanyabokrok, a már-már településsé szerveződő szerek, az apró falvak, a nagyobb községek és a városok...

» V. modul teljes anyaga - Magyarul « » V. modul teljes anyaga - Románul « » V. modul teljes anyaga - Angolul «

A vizek és a vízpartok ökológiája - oktatóanyagok felső tagozatosoknak

I. modul - A folyó „keresztmetszete”

Földünk felszínének több mint kétharmad részét víz borítja. Ennek 75 %-a sós víz, a világóceán és a tengerek sós vize. A szárazföldeken található édesvíz többsége a felszín alatt, a talajban fordul elő, illetve a légkörben, vízgőz formájában. A felszínen megjelenő édesvíz egy része a gleccserek, a hótakaró és a sarki jégsapkák fagyott állapotban lekötött vize...

» I. modul teljes anyaga - Magyarul « » I. modul teljes anyaga - Románul « » I. modul teljes anyaga - Angolul «
II. modul - Talajtípusok és talajvizsgálatok

A talajban mindhárom halmazállapotban találhatók anyagok: vázát a kisebb-nagyobb szilárd részecskék adják, amelyekhez cseppfolyós víz kötődik. A közöttük lévő részecskékben talajlevegő helyezkedik el, amely kicsit más összetételű, mint a légköri levegő; kevesebb benne az oxigén, és normálállapotban több benne a szén-dioxid és a vízgőz...

» II. modul teljes anyaga - Magyarul « » II. modul teljes anyaga - Románul « » II. modul teljes anyaga - Angolul «
III. modul - Az élővizek világa

A nyílt vízfelületeken a lebegő életmódot választó élőlényekkel találkozhatunk. Ezek részben a víztestben mozognak a víz áramlása segítségével, részben a felszínen úszva élnek. Az aljzaton élők főként rögzített életmódúak, illetve az iszapba lesüllyedő szerves törmelék feldolgozásában vesznek részt.. A parti sávban a sekélyebb víz hamarabb felmelegszik, ezért kedvező pl. az ivadékok felneveléséhez, de a bejutó fény mennyisége a fenéken gyökerező növények számára is ideális tereppé teszi...

» III. modul teljes anyaga - Magyarul « » III. modul teljes anyaga - Románul « » III. modul teljes anyaga - Angolul «
IV. modul - Természetes hullámtéri erdők

A Kárpát-medence erdeire jellemző a mérsékelt égövi, lombhullató, elegyes erdőtársulások előfordulása. Azon erdők, ahol a fás szárú alkotók közt nem egy-egy faj dominál, jól körülírható, teljes szintezettséget mutatnak. A legnagyobb fák felső szakasza alkotja a felső lombkoronaszintet, amely alatt az alsóbb ágak, és a nagy faóriások közé betelepülő, kisebb termetű fák nyújtják az alsó lombkoronaszintet...

» IV. modul teljes anyaga - Magyarul « » IV. modul teljes anyaga - Románul « » IV. modul teljes anyaga - Angolul «
V. modul - Mikrovilág

Testfelépítésük alapján három tipikus egysejtűvel találkozhatunk, amelyek egyszerű eszközökkel is tanulmányozhatóak. A tipikus egysejtű, helyváltoztatásra is képes. Növénynek tekinthető egysejtű a zöldszemes ostoros, amely zöld színtesteket is tartalmaz...

» V. modul teljes anyaga - Magyarul « » V. modul teljes anyaga - Románul « » V. modul teljes anyaga - Angolul «
VI. modul - A ritkától a gyakoriig

Amikor ritka fajokról beszélünk, általában az ember által veszélyeztetett fajokra szokás gondolni, pedig egy jó pár faj esetében a ritkaságuk épp a túlélési stratégiájuk része. E szempontból a fajokat két csoportra lehet osztani, amelyet „r” és „k” stratégiának neveztek el...

» VI. modul teljes anyaga - Magyarul « » VI. modul teljes anyaga - Románul « » VI. modul teljes anyaga - Angolul «
VII. modul - A táplálékláncok működése

Az életközösségen belül az élőlények közti anyag- és energiaáramlással jellemezhető táplálkozási viszonyrendszert táplálékláncnak nevezzük. A tápláléklánc alapját a termelő élőlények adják, azaz a zöld növények, amelyek szervetlen anyagokból képesek szerves anyagot előállítani...

» VII. modul teljes anyaga - Magyarul « » VII. modul teljes anyaga - Románul « » VII. modul teljes anyaga - Angolul «
VIII. modul - A nagy „zöld országutak”

Védett területeinkre egyfajta rezervátum szemlélet a jellemző, azaz hajlamosak vagyunk azt gondolni, a védett területek kijelölésével a természetvédelmi oltalom kérdése megoldódott. Pedig a védett fajok sorsa elsősorban nem a védelmet élvező területeken belül fog eldőlni, hiszen ezek részaránya a többi területhez képest meglehetősen kicsi...

» VIII. modul teljes anyaga - Magyarul « » VIII. modul teljes anyaga - Románul « » VIII. modul teljes anyaga - Angolul «
IX. modul - Tájidegen fajok terjedése

A ma termesztett haszonnövények jelentős része az utóbbi, az államalapítás óta eltelt ezer év hozadéka. Őseink honfoglalás utáni konyháját teljesen más összetételű alapélelmiszerek jellemezték. Pusztai vándorló életmódunk ellenére is jelentős növénytermesztéssel bírtunk, amely néhány ma is használt, s nem kevés azóta feledésbe merült növényfajon alapult...

» IX. modul teljes anyaga - Magyarul « » IX. modul teljes anyaga - Románul « » IX. modul teljes anyaga - Angolul «
X. modul - Az ember hatása a természetes életközösségekre

A középkorig a Kárpát-medence területének csupán töredéke került megművelésre. A szűzföldek feltörése előtt dombságainkra és a hegyvidékekre elsősorban egybefüggő erdőségek, a folyókkal szabdalt alföldi jellegű területekre pedig az erdős puszták voltak jellemzők...

» X. modul teljes anyaga - Magyarul « » X. modul teljes anyaga - Románul « » X. modul teljes anyaga - Angolul «