CSEMETE Kék Túrák CSEMETE Kék Túrák CSEMETE Kék Túrák CSEMETE Kék Túrák CSEMETE Kék Túrák CSEMETE Kék Túrák CSEMETE Kék Túrák CSEMETE Kék Túrák CSEMETE Kék Túrák CSEMETE Kék Túrák CSEMETE Kék Túrák CSEMETE Kék Túrák CSEMETE Kék Túrák

Az Országos Kéktúra

Országos Kéktúra jelvénye

Másfélmillió lépés Európa szívében. Első leírása Országos Kék Út néven 1926-ból maradt fenn, a jelzés felfestése csaknem 1938-ig tartott.

Az Országos Kéktúra nemcsak hazánk, de Európa első hosszú távú turistaútja is. 1938-ban Szent István királyunk halálának 900. évfordulójára készült el az első, akkor még 910 km-es út Dr. Cholnoky Jenő – a Magyar Turista Egyesület elnöke – kezdeményezésére. Sümegtől a Nagy-Milicig a kék jelzést 10 év alatt (1928-1938) festették fel a Kinizsi Encián szakosztály turistái. 1937-ben a Magyar Turista Szövetség vándorgyűlésén, Bugacon született meg a határozat, hogy a Szövetség fennállásának 25. évfordulóját 1938-ban az Országos Kék út megnyitásával ünnepli meg. A nyitótúrát Szent István turista vándorlásnak keresztelték el. A mozgalom eredeti kiírása szerint ötévente tartottak volna jubileumi túrákat.

A Háborút követően 1952-ben – az akkori „MHK (Munkára, Harcra, Kész)”, illetve az „Ismerd meg hazánkat” mozgalom keretében – keltik új életre a mozgalmat. A Budapesti Lokomotív Sportkör Természetjáró Szakosztálya – Bokody József, Forgó János, Thuróczy Lajos és Dr. Vízkelety László kezdeményezésére – 1952 januárjában hirdette meg tagjai számára a Tapolcától Tolvajhegyig terjedő összesen 25 szakaszra osztott 852 km-es útvonalat.

Egy évvel később jelenik meg az első Kéktúra füzet, a Lokomotív Sportkör 12 oldalas kis kiadványa. Ugyanebben az évben adták át Horváth Józsefnek az első jelvényt a teljesítésért, és mára már több mint 4600-an birtokolják a híres szabálytalan négyszög alakú, formájával a végtelenbe nyúló távolságot szimbolizáló jelvényt. Három évvel később jelent meg a már térképvázlatokkal is kiegészített füzet.

1961-re már valóban országos méretű a mozgalom, és megalakul az MTSZ (Magyar Természetbarát Szövetség) Kéktúra Bizottsága. 1964-ben Thuróczy Lajos szerkesztésében, színes térképmelléklettel látott napvilágot a Sümegtől a Nagy-Milicig terjedő útvonal minden korábbinál részletesebb leírását magába foglaló kis kézikönyv, mely „Az Országos Kék-túra útvonala mentén” címet viselte.

Később a hetvenes években meghosszabbították az utat az osztrák határ menti Velem községig.

Az évtized végén, 1979-ben Rockenbauer Pál a Magyar Televízió forgatócsoportjával vágott neki az útnak, s ”Másfélmillió lépés Magyarországon” címmel forgatott úti filmjük mérföldkővé vált az Országos Kéktúra történetében.

7 évvel később ismét útra keltek és az akkori nyugati végpontból elindultak dél felé, hogy maguk választotta úton előbb a Dél-Dunántúli Kéktúra nyugati végpontját, Kaposvárt, majd onnan ezen az úton végigmenve Szekszárdot érjék el „Még egymillió lépés….” megtétele után.

Ez a szakasz 1989-től vált a Kék út szerves részévé „Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kék-túra néven”. Ezzel egy időben megszületett a terv az út további bővítésére, ismét egy film, a Rockenbauer Pál emlékének dedikált „Kerekek és lépések….” kapcsán. 1992-ben felfestették Szekszárdtól Öttömösig a Bács-Kiskun megyei kék jelzést, a következő nagy egység, az „Alföldi Kék-túra” első szakaszát.

A keleti megyék, így Csongrád megye is, egymás után csatlakozott saját útvonalukkal, míg a Millecentenárium évére elkészült a hatalmas kör, összeért a Kék út nyugati és keleti vége, teljes egésszé formálva ezzel az Országos Kéktúrát.

Rockenbauer Pál legendás filmsorozata óta tudjuk, hogy a Zemplén keleti szegletéből másfélmillió lépésnyi út vezet az ország nyugati csücskéig. A 77 napos gyaloglásról forgatott, 14 epizódból álló tévésorozat még a hetedik ismétléskor is rengeteg nézőt ültetett a képernyők elé, pedig a hegyeken kívül alig maradt valami, ami az 1979-ben rögzített valóságot idézhetné. Maga a kéktúra sem ugyanaz már, a legújabb térképeken például három út is fut ilyen néven. (ROMHÁNYI T. 2008.)

1981 májusától hetente, fő műsoridőben (az Esti mese és a tévéhíradó előtt) játszott 14 részes filmsorozat a tévénézők millióihoz juttatta el a Magyarország keresztül gyaloglása során tapasztaltakat. A felvételeken lassan feledésbe merülő mesterségek utolsónak tartott képviselői meséltek régmúlt – vagy épp a közelmúltban megélt – hétköznapjaikról, énekelték szüleiktől tanult dalaikat, és mutatták be legjobb tudásuk szerint azt, amit ők ismerhettek leginkább: az otthonukat.

Mellettük jutott szó a szaktudományok képviselőinek is, hogy ebben a barátságos alaphangulatú közegben megmagyarázzák, hogyan alakult ki hosszú történelmi évszázadok és még hosszabb földtörténeti évmilliók alatt az a kép, amit napjainkban láthatunk.

Az akkor rendelkezésre álló, modernnek számító technikával készült film azonban nemcsak visszatekintés volt a régen elmúlt, szebbnek tűnő időkbe, hiszen jócskán helyet kaptak az akkori viszonyokat szem előtt tartó újító, kezdeményező emberek, tervek is. (KOVÁCS CS. – ORBÁN GY. 2009.)

Az OKT a maga nemében egy egyedülálló túraútvonal, egész Európában a történetét tekintve.

Sehol máshol nincs ilyen túraútvonal, amely az egész országon ilyen részletesen áthalad. Jelentősége az 1960-as évektől folyamatosan nőtt a népszerűségével együtt. Külön mozgalmak épültek az OKT-ra, amelynek köszönhetően hazánkban a természetjárás hihetetlen népszerűségnek örvendett. Sajnos a rendszerváltás után a jelentősége visszaesett, de napjainkban ismét egyre többen vágnak neki az Országos Kéktúrának.

A természetbarát szövetség 1961 óta tartja számon a távot teljesítőket. Horváth József volt az első, aki végigment az útvonalon. (VÍZKELETY L. 2006.) A túramozgalmat 2010 év végére több mint 4600-an teljesítették. Ők nemcsak végigjárták a túrát, hanem mind a 170 pecsétet is begyűjtötték, amiért külön jelvényt kaptak. 1989 óta 50.000-nél is több igazoló füzetet vittek el, de csak alig több mint 1.500-at adtak le. (ROMHÁNYI T. 2008.) Természetesen jóval többen teljesítették már az OKT-t, vagy egyes szakaszait csak ezeknek nincs nyoma, de ők ugyanolyan büszkék lehetnek magukra, hiszen ahogy Pálmai Vencel fogalmazott: „a kéktúra elsősorban természetjáró és honismereti mozgalom, nem pedig sport”. (PÁLMAI V. 2000.)