Utak, járdák sózása -van, amit már nem sózhatunk!

2012. december 11.

Évente átlagosan ötven olyan nap van, amikor a magyar utakon síkosság-mentesítésre van szükség. A közutak jégmentesítésének megoldása az önkormányzatok, közterület-fenntartók feladata, a házak, üzletek körüli járdaszakaszok rendben tartása a tulajdonosokra hárul. Egy átlagos télen több tízezer köbméter nátrium-kloridot használ fel egy-egy nagyobb önkormányzat erre a célra, és az ingatlantulajdonosok is reflexszerűen sóznak.

Európai gyakorlat

Nincs síkosság-mentesítésre vonatkozó egységes EU-szabályozás, melynek fő oka, hogy a tagállamok eltérő éghajlati és úthálózati adottságokkal rendelkeznek.

Ausztriában például tiltják a klorid tartalmú vegyszerek használatát, s csak különleges időjárás esetén alkalmazhatók. Innsbruckban kálcium-magnézium-acetátot alkalmaznak, ami nemcsak a havat olvasztja fel, hanem a mérések szerint 25 százalékkal csökkenti a levegő szennyezettségéért felelős szállóport is.

Németországban a pénzhiány miatt egyre több község már csak a veszélyes útszakaszokat sózza. Amúgy alig takarítják az utakat, és nem szórnak ki semmit. Meglepő módon ez nem csak a környezetet védi, de a balesetek gyakoriságát is csökkenti. Kutatások igazolják, hogy az autóvezetők a sózott, fekete utakon jóval gyorsabban hajtanak, mint az javasolható volna. Nem veszik figyelembe, hogy a só vékony csúszós réteget képez mind az úton, mind a fékbetéteken, ezért akár meg is kétszereződhet a féktávolság. A kezeletlen útszakaszokon viszont jóval óvatosabban közlekednek az autósok.

A skandináv országokban tilos a sózás, de mivel a téli átlaghőmérséklet jóval a nátrium-klorid mínusz hét fokos fagyáspontja alatt van, értelmetlen is lenne használni. A közutakon nem használnak sót, a hó tömörítése után gránitőrleményt szórnak szét. A hegyvidéki utakon sem sóznak, azokat vagy fehéren hagyják és megkövetelik a hólánc használatát, vagy letakarítják a havat az útról.

Magyarországon viszont teljesen más az időjárás: míg a skandináv országokban akár hónapokig folyamatosan van hó, addig nálunk ez változó időszakokban, átlagban 20 napot tesz ki, és a csúszásmentesítésben átlagosan érintett napok száma nálunk 50 nap is lehet. Ezek az időjárási adottságaink tehát más kihívást jelentenek, és éppen ezért sokszínűbb megoldásokat igényelnek a síktalanításért felelős szervezetektől, személyektől.

A hazai szabályozás

A még mindig gyakran használt sózást tavaly betiltották - terjedt el a köztudatban, azonban ez a megfogalmazás pontatlan. A fás szárú növények védelméről szóló 346/2008 (XII.30.) számú kormányrendelet szerint 2010. szeptember 1-jétől a belterületi közterületen - a közúti forgalom számára igénybe vett terület (úttest) kivételével - a síkosság-mentesítésre olyan anyag használható, amely a közterületen vagy annak közvetlen környezetében lévő fás szárú növény egészségét nem veszélyezteti.

Azaz nem teljes körű tiltásról, hanem korlátozásról van szó, bár a sózást az önkormányzatok kiterjedtebben is tilthatják helyi rendeleteikben. Az első év tiltása egyelőre nem hozott áttörő eredmény, nem ismert, hogy hány eljárás indult volna a kormányrendeletben foglaltak megsértése miatt.

Ha egy járdát soha nem jégmentesítenek, és balesetveszélyesnek ítéljük meg, vagy „átsóznak” a saját felelősségi körünkbe tartozó járdaszakaszra, akkor a jegyzőhöz fordulhatunk panasszal. Azonban a balesetet szenvedett járókelő is indíthat polgári pert az őt ért kár megtérítéséért. Miután a csúszásos balesetek körülményei gyorsan változhatnak, a tényállás rögzítésre érdekében, a nehézségek ellenére érdemes azonnal fényképfelvételeket készíteni, két tanút keríteni és indokolt esetben látleletért orvoshoz fordulni. Ekkor azt vizsgálják, hogy az elcsúszás kinek a hibájából következett be (1/1986. ÉVM-EüM). A közutak tisztántartásáért pl. az önkormányzat, ill. az erre a szolgáltatásra vele szerződött szerv felelős, a járdaszakaszok rendben tartása pedig az ingatlanok tulajdonosainak vagy az üzletek/boltok használóinak feladata (a nyitvatartási idő alatt). Amennyiben a járdák/utak hó- és jégmentésítéséért felelős személyek ezen kötelezettségüknek nem tesznek eleget és az „elcsúszásos” baleset a járda/út síkosságára vezethető vissza, úgy a balesetet szenvedett személy jogos kártérítési igénnyel léphet fel a takarítási kötelezettségét megszegő személlyel/szervvel szemben.

Magyarán a két rendelet ismerete és együttes figyelembe szükséges: a balesetmentes közlekedést biztosítani kell, de olyan módon, hogy ez a környezetre a lehető legkisebb terhelést jelentse.

Miért problémás a só?

A sózás károkat okoz a növények, az alacsonyabb rendű állatok számára (rovarok, talajlakó élőlények), de kellemetlen például a háziállatok számára is (kutyák macskák). Vegyszerezés hatását tekintve talajszennyezést is okoz. Ráadásul nem pontszerű szennyezés, hiszen a hatásterületről a felszínen lefolyó víz magával viszi és szállítja a sós lét a felszíni vizekbe, ezzel jelentősen hozzájárul azok változásainak bizonytalanságához. Pl. Egy élővízbe bejutó hirtelen szennyezés az abban található élőlények számára végzetes is lehet (tavaszi halpusztulások).

A só képes vegyi reakciókba lépni légszennyező anyagokkal, és így új, károsabb anyagokat létrehozni. Tönkreteszi a lábbelinket, károsítja az autók és kerékpárok gumiját, alvázát, s idővel „megeszi" az aszfaltot, a betont is. Egy jól megépített vasbeton szerkezet örök életűnek számítana, a sózás miatt azonban a hidak és felüljárók esetében öt-tíz évenként szükség van a felújításra, s az elfogadhatónál gyakoribb kátyúsodásra. A sózás ráadásul nehezíti az olvadáskor visszamaradó víz természetes párolgását is, illetve a sós lé a föld alatt egész évben rágja és gyengíti a fémet (betonban, bárhol). A járművekre fröccsenő sóoldat természetesen az autók acélszerkezetét is korrodálja, az alváz üregeibe bejutva szintén az évszaktól függetlenül.

Ideje lenne tehát a só által okozott károkat forintosítani, s talán a közvetett költségek láttán más döntések születnének, amikor a téli síktalanítás kérdéseit tárgyalják a felelősök. Azt sem kellene elfelejteni, hogy a konyhasót síkosság-mentesítésre Magyarországon csak a 60-as években kezdték tömegesen alkalmazni.

Miért jobbak a hagyományos megoldások?

Legjobb megoldás az őszi-téli időszak beálltával az óvatos közlekedés, annak tudomásul vétele, hogy havas és síkos időben egyszerűen másképp kell beosztanunk időnket és módosítanunk kell mobilitási szokásunkon. Éppen úgy, mint az öltözködésünkön.

A csúszásmentesítésre a megoldás elsősorban az időben történő lapátolás, seprés. Nincs ugyanis egyetlen üdvözítő eljárás, vagy anyagtípus mely alkalmazása javasolható, hiszen helyzete válogatja, hogy mikor, mit érdemes alkalmazni.

Vegyük részétesebben például az érdesítő anyagok körét: zúzalék/homok/kavics, melyek fizikai tulajdonságai között például fontos a hőelnyelő képességet is figyelembe kell venni. A világos színű érdesítők nem akkumulálják a hőt, a sötét igen. Ezért a sötét színűek megolvasztják maguk körül a havat/jeget, ha süt a nap, és belesüllyednek a jégbe, ami részben azért jön létre, mert ezek megolvasztották a havat, ami este lefagy. Ha elég vastag a jég, akkor ez semmit sem ér, mert mélyebben van, mint a felszín. Ha viszont kellően nagyok a szemcsék és vékony a jég, akkor kiválóan érdesít, növeli a súrlódást. A világos színű érdesítő megmaradna a felszínen, de mivel nem olvad bele, nem kötődik a jéghez, ezért a menetszél kisodorja az útról. Vagy ami még rosszabb, nem a jégen, hanem az érdesítőn csúszunk meg. A szín mellett fontos a keménység a felverődés és mechanikai koptatás (jármű és út egyaránt) miatt. Ráadásul korlátozott mértékben rendelkezésre álló ásványi nyersanyagokat erre a célra bányászni nem valami környezetbarát. Optimális anyag lehet még a tégla törmelék daráléka (0,5 mm). A színe barna, ezért jól akkumulálja a hőt, kellően puha, így a koptatás nem probléma. Tavasszal össze sem kell gyűjteni, hizlalja a padkát.

Hasonló módon a többi alkalmazható anyag (faforgács, zeolit, acetátok - nátrium, kálium magnézium alapú vegyi anyagok -) használata mellett és ellen is szólnak érvek, melyekről az Interneten bőségesen lehet és érdemes tájékozódni: http://www.kothalo.hu/index.php/gyakran-ismetelt-kerdesek.

Általánosságban véve kijelenthető, hogy nincs jó, sem rossz megoldás, csak optimális. Mindezt magunknak kell mérlegelnünk…

F. Nagy Zsuzsanna
Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata
forrás: Tudatos Vásárló






Legfrissebb híreink, cikkeink

Szeged Klímastratégiája - Lakossági véleményezésre
Szeged Klímastratégiája - Lakossági véleményezésre
A klímaváltozás tényével nap mint nap szembesülhetünk már, nem csupán a távoli tájakon tapasztalható drasztikus változások és időjárási katasztrófák kapcsán, de sajnos saját közvetlen környezetünk jelenségein keresztül is. Elmaradó telek, extrém erős szélviharok, pár perc alatt pecsenyére égő bőr a napon – lakóhelyünk sem marad ...
Tovább »
Tanévkezdési DUGÓelhárítási kampány
Tanévkezdési DUGÓelhárítási kampány
Az iskolakezdés egy rémálom a helyi közlekedésben. Nem biztos, hogy megoldás lesz a „papa vagy mama-taxi” a reggeli és délutáni eljutási versenyben, amikor az iskolák környékén élők sem tudnak saját otthonuk elé leparkolni. Átfutott már az agyadon, hogy amikor elkezdődik az iskola és óvoda TI, KONKRÉTAN mire számíthattok? Lehetn...
Tovább »

Programajánló...

Kis Teleki-virág Vetélkedő 2020 általános iskolásoknak
Kis Teleki-virág Vetélkedő 2020 általános iskolásoknak
A CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Interaktív Természetismereti Tudástárával, valamint a Romániai Magyar Pedagógus Szövetséggel közösen 2020-ban kilencedik alkalommal hirdeti meg általános iskolák számára az Erdély kultúrtörténetével és természeti értékeiv...
Tovább »
Teleki-virág Vetélkedő 2020 középiskolásoknak
Teleki-virág Vetélkedő 2020 középiskolásoknak
A CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Interaktív Természetismereti Tudástárával, valamint a Romániai Magyar Pedagógus Szövetséggel közösen 2020-ban kilencedik alkalommal hirdeti meg középiskolák számára az Erdély kultúrtörténetével és természeti értékeivel ka...
Tovább »

Keresés az oldalon


Terepi bázisok

Élménycentrum

Élménycentrum

Száz apró lépés

Szeged Klímastratégiája

Szeged Klímastratégiája - KEHOP-1.2.1-18-2018-00008

Dátum, névnap

2020. december 03., csütörtök
Ferenc napja van

Galériaajánló

Őrségi gombásztúra 2020 Őrségi gombásztúra 2020

Erdély, bemutató képek 2020-21 Erdély, bemutató képek 2020-21

Ómassa, gombászat Ómassa, gombászat

Ciprus Ciprus

Mátrai csillagtúra 2020 Mátrai csillagtúra 2020


Videóajánló

A CSEMETE bemutatása A CSEMETE bemutatása

Egyesületünk 1987 óta végez természetvédelmi munkákat, szerver környezetvédelmi akciókat, gyerektáborokat, diákprogramok...

Horgásztábor 2008 Horgásztábor 2008

A résztvevők az Atkai-holtág partján megismerkedhetnek a vízi életközösségekkel, természet- és környezetvédelmi problémá...

CSEMETE Munkatábor :) CSEMETE Munkatábor :)

Dalmát tengerparton Dalmát tengerparton

CSEMETE Kék Túra CSEMETE Kék Túra

Másfélmillió lépés Európa szívében. Első leírása Országos Kék Út néven 1926-ból maradt fenn, a jelzés felfestése csaknem...

Hírlevél, újdonságértesítő




Kövessen a Facebookon is


Minden jog fenntartva © 2015-2020
CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület