Idegenhonos tízlábú rákok Magyarországon – sajnos a világ élvonalában

2020. augusztus 24.
Idegenhonos tízlábú rákok Magyarországon – sajnos a világ élvonalában

A három őshonos, mára természetvédelmi oltalom alatt álló tízlábú rákfaj mellett hazánk területéről ezidáig nyolc idegenhonos faj került elő. Dr. Weiperth András, a Szent István Egyetem (SZIE) kutatója szerint azonban rövid időn belül további új fajok előfordulásával kell számolnunk, ami további ökológiai és környezeti hatásokkal járhat. Az idegenhonos tízlábú rák fajszám arányait tekintve már jelenleg is a világ élvonalában vagyunk, ami borús jövőképet fest hazánk vizei tekintetében.

A tízlábú rákok a világszerte leginkább veszélyeztetett állatcsoportok közé sorolhatók, melyekre az élőhelyek folyamatos szennyezése és az ember környezetátalakító tevékenysége mellett a legnagyobb veszélyt az idegenhonos fajok megjelenése és gyors terjedése jelenti. Az elmúlt közel fél évszázadban ugyanis – jelentős részben emberi hatásra – számos amerikai, ázsiai és ausztrál faj elterjedési területe is megnőtt, így ezek a fajok sikerrel telepedtek meg Európában is.

E folyamatok következtében a hazánkban őshonos folyami rák, kecskerák és kövi rák mellett Magyarország területéről ezidáig nyolc idegenhonos tízlábú rákfaj került elő – derült ki a Halászat című hazai tudományos folyóiratban közölt tanulmányból, melynek első szerzője dr. Weiperth András, a SZIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar Természeti Erőforrások Megőrzése Intézet Halgazdálkodási Tanszékének kutatója.

1985-2014 között három, majd 2014-től kezdődően öt új idegenhonos tízlábú rákfaj populációit írták le a kutatók, olykor egymástól távoli vízgyűjtőkön. Ám míg a hazánkban elsőként leírt idegenhonos cifrarák és jelzőrák kezdetben elsősorban osztrák akvakultúrákból kiszökve terjedt el hazánk vizeiben, az elmúlt évtizedben megtalált fajok (pl. az ausztrál vörösollós rák és mexikói törpe folyami rák) megjelenései már kivétel nélkül akvaristákhoz kötődnek. A nemzetközi trendeket látva számolnunk kell azzal, hogy természetes és ember által segített terjedéssel (pl. díszállat-kihelyezésekkel, élőhal-szállítással és -kihelyezéssel) újabb idegenhonos tízlábú rákfajok jelenhetnek meg hazánk vizeiben.

A tanulmányban bemutatott idegenhonos tízlábú rákfajok magyarországi elterjedése kapcsán kijelenthetjük, hogy sok tekintetben versenyképesebbek az őshonos tízlábú rákfajoknál és ennek következtében jelentős ökológiai kockázatot jelentenek. Számos átfogó hazai és nemzetközi vizsgálat igazolta ugyanis, hogy ezek nemcsak az őshonos tízlábú rákok populációméretének csökkenését, hanem akár élőlényegyüttesek és közösségek jelentős átszerveződését, degradációját is okozhatják” – hangsúlyozta a kutató, akinek elmondása szerint egyes Duna menti állományok esetében az invazív vörös mocsárrák megjelenése, elszaporodása után már tapasztalható az őshonos kecskerák és a korábban megjelent szintén inváziós cifrarák állományok drasztikus visszaszorulása.

A publikáció kiemeli, hogy a hazánkban leírt szinte valamennyi idegenhonos tízlábú rákfaj járatrendszereket hoz létre, mely a természetes partfalak mellett a gátak, töltések állékonyságát is veszélyeztetik. Egyes fajok a kövek, növényzet közt található laza üledékbe ássák be magukat, míg például a jelzőrák, a kínai gyapjasollós rák és a vörös mocsárrák jelentős járatrendszereket alakít ki. További probléma, hogy – szemben valamennyi Európában őshonos fajjal – az invazív tízlábú rákok nemcsak ellenállnak az észak-amerikai eredetű rákpestisnek, hanem aktívan terjesztik is azt, ami hozzásegíti őket, hogy az adott víztérben egyeduralkodóvá váljanak.

A Szent István Egyetem Halgazdálkodási Tanszékén nemzetközi és hazai összefogással zajló kutatások egyre inkább rávilágítanak e fajok összetett, sok esetben visszafordíthatatlan hatásaira, melyek kihatnak vizeink ökológiai állapotára, a víz- és halgazdálkodási tervek megvalósítására, de esetenként a közműhálózatok fenntartására is. A világszerte összegyűjtött tapasztalatok alapján egyre pontosabb becslést lehet adni az inváziós tízlábú rákfajok terjedési képességeiről, azonban a hazai kutatások további intenzifikálása szükséges, hogy meghatározzuk az egyes fajok valós ökológiai, természetvédelmi és gazdasági kockázatait.

 

Dr. Farkas Alexandra (SZIE Médiaközpont)

kép: Invazív vörös mocsárrák a Dunából (Fotó: Dr. Weiperth András)

 

További információ:

 

Cseri-Gódor Kitti

Kommunikációs munkatárs

Szent István Egyetem, Médiaközpont

2100 Gödöllő, Páter K. u. 1.

Tel.: 06-28-522-000/1999

Mobil: 06-30-470-7647

E-mail: cseri-godor.kitti@szie.hu

 






Legfrissebb híreink, cikkeink

Tanévkezdési DUGÓelhárítási kampány
Tanévkezdési DUGÓelhárítási kampány
Az iskolakezdés egy rémálom a helyi közlekedésben. Nem biztos, hogy megoldás lesz a „papa vagy mama-taxi” a reggeli és délutáni eljutási versenyben, amikor az iskolák környékén élők sem tudnak saját otthonuk elé leparkolni. Átfutott már az agyadon, hogy amikor elkezdődik az iskola és óvoda TI, KONKRÉTAN mire számíthattok? Lehetn...
Tovább »
Bugacon tetőzik a helyzet
Bugacon tetőzik a helyzet
A CSEMETE Bugaci Oktatóközpont felújítása fontos lépéshez érkezett, mondhatni tető alá került a projekt első része. Mindez persze nem ment simán, rengeteg áldozatos és izomlázító munka árán jutottunk el idáig, feladatunk nehezítették a netes rendelési felületek kusza ösvényei, minősített és minősíthetetlen kiszállítói, a mostoha...
Tovább »

Programajánló...

CSEMETE Közgyűlés 2020
CSEMETE Közgyűlés 2020
A vírushelyzettel dacolva, de betartva minden védekezési előírást, ez úton minden kedves tagtársunkat és partnerünket meghívjuk a CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület 2020 évi Közgyűlésére. A Közgyűlés helyszíne ezúttal az Újszegedi Partfürdő, időpontja: 2020. szeptember 27., vasárnap, 14.00-17.00.  ...
Tovább »
Természetismereti tábor Bugacon, 2020
Természetismereti tábor Bugacon, 2020
A CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület táborában a Kiskunsági Nemzeti Park és a Dél-Alföld természeti értékeivel, védett növény- és állatfajaival, a hagyományos tájhasználattal, az őshonos háziállat-fajtákkal, íjászattal, ősi mesterségekkel és játékokkal ismerkedhetnek meg a résztvevők....
Tovább »

Keresés az oldalon


Terepi bázisok

Élménycentrum

Élménycentrum

Száz apró lépés

Dátum, névnap

2020. szeptember 27., vasárnap
Adalbert napja van

Galériaajánló

Ciprus Ciprus

Mátrai csillagtúra 2020 Mátrai csillagtúra 2020

Bugaci Természetismereti tábor 2020 Bugaci Természetismereti tábor 2020

Bugaci Oktatóközpont felújítása Bugaci Oktatóközpont felújítása

Viráglátogatók 2020 Viráglátogatók 2020


Videóajánló

A CSEMETE bemutatása A CSEMETE bemutatása

Egyesületünk 1987 óta végez természetvédelmi munkákat, szerver környezetvédelmi akciókat, gyerektáborokat, diákprogramok...

Horgásztábor 2008 Horgásztábor 2008

A résztvevők az Atkai-holtág partján megismerkedhetnek a vízi életközösségekkel, természet- és környezetvédelmi problémá...

CSEMETE Munkatábor :) CSEMETE Munkatábor :)

Dalmát tengerparton Dalmát tengerparton

CSEMETE Kék Túra CSEMETE Kék Túra

Másfélmillió lépés Európa szívében. Első leírása Országos Kék Út néven 1926-ból maradt fenn, a jelzés felfestése csaknem...

Hírlevél, újdonságértesítő




Kövessen a Facebookon is


Minden jog fenntartva © 2015-2020
CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület