Elvek kontra valóság

2012. december 05.

Csúszások, kevés nyilvánosság és az egyeztetések hiánya jellemzi az uniós kohéziós pénzek tervezését. Közép-európai civil szervezetek arra hívják fel a figyelmet, hogy az Európai Unió következő hétéves költségvetési forrásainak tervezésénél, a költségek mértéke mellett legalább ugyanekkora hangsúlyt kellene fektetni a forrásfelhasználás céljainak meghatározására is. Ahhoz, hogy az Unió un. kohéziós forrásai a fenntartható fejlődést szolgálják, szerteágazó szempontrendszert kell figyelembe venni, és ehhez a döntéshozók és minden érintett fél együttműködésére szükség van, már a tervezés korai szakaszától kezdve. De hiába a széles egyetértés a partnerség szükségességéről, ha a gyakorlat mást mutat – ahogy az egy most megjelent tanulmányból kitűnik.

November 29-én hozta nyilvánosságra az SFteam for Sustainable Future („Strukturális Alapok” Hálózat a Fenntartható Jövőért) a legfrissebb tanulmányát [1], melyben azt elemzi, hogy hét uniós tagországban a 2014-2020-as kohéziós politika forrásfelhasználásának tervezése során milyen lehetőséget kaptak, illetve kapnak a társadalmi partnerek és civil szervezetek az észrevételeik kifejtésére. A tanulmány Bulgáriában, Csehországban, Lettországban, Lengyelországban, Magyarországon, Romániában és Szlovákiában vizsgálta a helyzetet.

Kiindulópontként az SFteam 2012 elején kidolgozott egy olyan útmutatót, amely a partnerség alapelveit fogalmazza meg a kohéziós politika tervezéséhez és a további fázisok lebonyolításához [2]. A szervezet az anyagot azóta kormányzati tisztségviselők és civil szervezetek körében terjesztette; a Nemzetközi Visegrád Alap támogatásával most elkészült kiadvány a tőlük kapott visszajelzéseket is összefoglalja.

„Általában a civil szervezetek és a megkérdezett tisztviselők is egyetértenek a megfogalmazott elvekkel, és a kormányzat a legtöbb országban egyre inkább elismeri a civil társadalmat mint megkerülhetetlen partnert a tervezési folyamatban. Ugyanakkor az elvek gyakorlatba ültetése már nagyon vegyes képet mutat.” – nyilatkozta Dönsz-Kovács Teodóra, az SFteam nemzetközi koordinátor-helyettese, a Magyar Természetvédők Szövetsége munkatársa.

„Nagyon különböző, hogy mennyire érhető el nyilvános információ a kohéziós politika tervezési folyamatairól: a széles körű, naprakész tájékoztatástól (pl. Bulgária, Lettország) a teljes információhiányig (pl. Magyarország) mindenre van példa. Gyakori probléma, hogy tervezésbe való bevonás során a kormányzat nem képes kezelni a civil szféra sokszínűségét (pl. Csehország, Szlovákia), vagy nem fogadja el a civilek maguk közül kiválasztott képviselőit (pl. Bulgária, Románia). Más esetekben a partnerségi alapon, a civilek bevonásával létrehozott munkacsoportoknak, fórumoknak a tervezésben betöltendő szerepe nem tisztázott (pl. Lettország), vagy rövid határidők nehezítik az érdemi véleménynyilvánítást (pl. Lengyelország, Szlovákia)” – állapította meg Éger Ákos, a tanulmány szerkesztője.

A tanulmány szerint hazánkban a következő hét éves Uniós költségvetés tervezése jelentős késében van, és a nyilvánosan elérhető információ igen gyér. Ráadásul egyes jelzések arra utalnak, mintha a kormánynak egyáltalán nem állna szándékában a civil társadalmat és a szélesebb nyilvánosságot érdemben bevonni a keretrendszer tervezésébe. Komoly aggodalomra ad okot az uniós tervezést-programozást legmagasabb szinten felügyelő Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság összetétele is, mivel annak alaptagsága nem tartalmaz két, - a kohéziós politika által messzemenőkig érintett szaktárcát -, az Emberi Erőforrások Minisztériumát és a környezetvédelemért is felelős Vidékfejlesztési Minisztériumot.

További információ:
Dönsz-Kovács Teodóra, fejlesztéspolitikai csoportvezető, Magyar Természetvédők Szövetsége, 30/458-0730, ddori@mtvsz.hu
Dóra Szilvia, kommunikációs vezető, Magyar Természetvédők szövetsége, 20/9 454 808, dora.szilvia@mtvsz.hu

Jegyzetek:

[1] „Elvek kontra valóság” - Partnerség a 2014-2020-as kohéziós politika kezdeti szakaszában, www.sfteam.eu/partnership-programming/ és www.mtvsz.hu/dynamic/sf_team_principles_vs_reality_hu_final.pdf

[2] Sixteen Principles for Successful Partnership in EU Funds, in: The Key to Partnership for Successful EU Funds, May 2012, www.sfteam.eu/index.php?id=68
16 elv a sikeres partnerségért az EU-s alapok felhasználásában, A partnerség kulcsa az EU-s alapok sikeréért, 2012. május, www.mtvsz.hu/dynamic/a_partnerseg_kulcsa_az_eus_alapok_sikereert_2012.pdf

Melléklet
A további országok tapasztalatainak rövid ismertetése


 

Bulgária: Érthetetlen, miért dolgozott ki a kormányzat új mechanizmust a programok tervezését végző munkacsoportok civil tagjainak kiválasztására, ha már létezett egy ezt a célt szolgáló rendszer, melyet a civil szervezetek működtettek több mint 10 évig, és számos minisztérium elfogadott. Ráadásul miért részesítenek előnyben egy jelentkezőt egy olyannal szemben, aki nagyobb hozzáértéssel és társadalmi elismertséggel bír?

Csehország: A kormányzat elvárja a civil szférától, hogy a szakszervezetekhez hasonlóan egy-egy témára egy-egy, a teljes szektort képviselő, általánosan elfogadott testületet vagy szervezetet jelöljön ki tárgyalópartnerként. A cseh civil szektorban számos szakmai és regionális hálózat működik, azonban egyik sem fedi le a civil szervezetek összességét. A kormányzat láthatólag nem tudja elfogadni ezt a helyzetet, ezért tanácsadó testületén, a Civil Szervezetek Kormányzati Tanácsán keresztül próbálja bevonni a nem kormányzati szervezeteket. Ezt a Tanácsot azonban nem a cseh civil szervezetek egyetemleges képviselői alkotják, ezért nem fogadható el, hogy bennük merüljön ki a civilek bevonása.

Lengyelország: Örvendetes, hogy a kormányzat már a kohéziós politika uniós rendelettervezeteiről is társadalmi egyeztetést kezdeményezett 2011 végén. Sajnálatos módon azonban minderre összesen alig két hét állt rendelkezésre, ráadásul úgy, hogy erre az időszakra esett karácsony és Újév is. A kohéziós politika forrásainak felhasználását meghatározó nemzeti tervek, dokumentumok kidolgozása tekintetében pedig semmilyen egyértelmű és kötelező érvényű szabály nem biztosítja a társadalmi partnerek és civil szervezetek részvételét.

Lettország: Az uniós források tervezéséről és felhasználásáról a kormány egy jól bejáratott honlapon tájékoztatja rendszeresen a közvéleményt, és már az uniós rendelettervezetekről is szervezett társadalmi egyeztetést. Lettországban sosem korlátozták a civil szervezeteknek a programozásban, tervezésben való részvételét, és most is több olyan kezdeményezés van – pl. a Pénzügyminisztérium által javasolt, minden érdeklődő számára nyitott, a tervezést nyomon követő árnyékbizottság, vagy a Minisztertanács 250 civil szervezettel kötött Együttműködési Megállapodása – amely az egyeztetés hatékony fóruma lehetne. Sajnos azonban ezeknek a programozásban betöltött szerepe még nem világos.

Románia: A partnerség elvének következetes és egységes alkalmazása érdekében a Külügyminisztérium 2012 júniusában Jegyzéket adott ki, melyet a Központi Régió is átvett. A civil szervezetek általában úgy érzik, rendelkeznek elegendő információval a tervezési folyamatról. Noha azonban a megyei szintű és tematikus tervező munkacsoportokban a civil szervezetek is képviseltethetik magukat, a civilek számára elfogadhatatlan, hogy a minisztériumok által a partnerek kiválasztására indított folyamatban a válogatás szempontjai ismeretlenek, ill. bizonyos szervezeteket fél éve nem méltat hivatalos válaszra a kormányzat.

Szlovákia: A kohéziós politika előkészítéséről a hivatalos tájékoztatás ritka és gyakran kizárólag kérésre áll rendelkezésre. A programozási folyamatban való részvételnek bár számos hivatalos fóruma létezik, pl. a „Partnerség a Kohéziós Politikáért” munkacsoport és a „Kormánytanács a Leendő Partnerségi Megállapodásért”, a kormányzat láthatólag előnyben részesíti a civil szervezetekkel történő „ad hoc” együttműködést, és nem tervezi írásos partnerségi szabályzat elfogadását. Ez azt jelzi, hogy a civil szervezeteknek valószínűsíthetően nagyon kevés beleszólásuk lesz a vitákba. Örvendetes ugyan, hogy a Civil Társadalom Fejlesztéséért felelős Kormánymegbízott hajlandó is fellépni a civil szervezetek szószólójaként a civilek nélkül működő Kormánytanácsban, ez azonban csupán a civil szervezetek közvetett képviselete marad, és nem közvetlen partnerség.






Legfrissebb híreink, cikkeink

Szeged Klímastratégiája - Lakossági véleményezésre
Szeged Klímastratégiája - Lakossági véleményezésre
A klímaváltozás tényével nap mint nap szembesülhetünk már, nem csupán a távoli tájakon tapasztalható drasztikus változások és időjárási katasztrófák kapcsán, de sajnos saját közvetlen környezetünk jelenségein keresztül is. Elmaradó telek, extrém erős szélviharok, pár perc alatt pecsenyére égő bőr a napon – lakóhelyünk sem marad ...
Tovább »
Tanévkezdési DUGÓelhárítási kampány
Tanévkezdési DUGÓelhárítási kampány
Az iskolakezdés egy rémálom a helyi közlekedésben. Nem biztos, hogy megoldás lesz a „papa vagy mama-taxi” a reggeli és délutáni eljutási versenyben, amikor az iskolák környékén élők sem tudnak saját otthonuk elé leparkolni. Átfutott már az agyadon, hogy amikor elkezdődik az iskola és óvoda TI, KONKRÉTAN mire számíthattok? Lehetn...
Tovább »

Programajánló...

Kis Teleki-virág Vetélkedő 2020 általános iskolásoknak
Kis Teleki-virág Vetélkedő 2020 általános iskolásoknak
A CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Interaktív Természetismereti Tudástárával, valamint a Romániai Magyar Pedagógus Szövetséggel közösen 2020-ban kilencedik alkalommal hirdeti meg általános iskolák számára az Erdély kultúrtörténetével és természeti értékeiv...
Tovább »
Teleki-virág Vetélkedő 2020 középiskolásoknak
Teleki-virág Vetélkedő 2020 középiskolásoknak
A CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Interaktív Természetismereti Tudástárával, valamint a Romániai Magyar Pedagógus Szövetséggel közösen 2020-ban kilencedik alkalommal hirdeti meg középiskolák számára az Erdély kultúrtörténetével és természeti értékeivel ka...
Tovább »

Keresés az oldalon


Terepi bázisok

Élménycentrum

Élménycentrum

Száz apró lépés

Szeged Klímastratégiája

Szeged Klímastratégiája - KEHOP-1.2.1-18-2018-00008

Dátum, névnap

2020. december 02., szerda
Melinda napja van

Galériaajánló

Őrségi gombásztúra 2020 Őrségi gombásztúra 2020

Erdély, bemutató képek 2020-21 Erdély, bemutató képek 2020-21

Ómassa, gombászat Ómassa, gombászat

Ciprus Ciprus

Mátrai csillagtúra 2020 Mátrai csillagtúra 2020


Videóajánló

A CSEMETE bemutatása A CSEMETE bemutatása

Egyesületünk 1987 óta végez természetvédelmi munkákat, szerver környezetvédelmi akciókat, gyerektáborokat, diákprogramok...

Horgásztábor 2008 Horgásztábor 2008

A résztvevők az Atkai-holtág partján megismerkedhetnek a vízi életközösségekkel, természet- és környezetvédelmi problémá...

CSEMETE Munkatábor :) CSEMETE Munkatábor :)

Dalmát tengerparton Dalmát tengerparton

CSEMETE Kék Túra CSEMETE Kék Túra

Másfélmillió lépés Európa szívében. Első leírása Országos Kék Út néven 1926-ból maradt fenn, a jelzés felfestése csaknem...

Hírlevél, újdonságértesítő




Kövessen a Facebookon is


Minden jog fenntartva © 2015-2020
CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület