A Magyar Rovartani Társaság 2011-ben indította el „Az év rovara” elnevezésű kampányt, amelynek célja, hogy szélesebb körben felhívja a figyelmet egy védett vagy védendő rovarfajra. Közönségszavazás során a kis Apolló-lepkét és a magyar tarszát magamögé utasítva 2019-ben az év rovara a havasi cincér lett.

A havasi cincér igen impozáns, látványos bogárfajunk, a vele való találkozásunk még sok évig emlék marad. Testük megnyúlt, enyhén lapított, testhosszuk 2-4 cm között van. Csápjai hosszúak, amelyek a két nem esetében eltérnek, míg a nőstények csápjai a testhosszuknál alig hosszabbak, addig a hímeknél ez jóval meghaladja a testhosszt. Testük alapszíne fekete, viszont apró szőrökkel sűrűn borított, amelynek köszönhetik jellegzetes, összetéveszthetetlen színüket és mintázatukat. A szőrök jelentős része szürkéskék, ezen kívül a toron és a fedőszárnyon fekete szőrökből álló foltokat figyelhetünk meg, amelyek körül világosabb szegély található. A fedőszárny középhosszánál mindig megfigyelhető egy fekete szőrökből álló harántsáv, amely előtt kettő nagyobb, utána kettő kisebb folt található, amelyek mérete és formája egyedenként különbözhet. Az előháton található fekete félkör alakú folt is csak erre a fajra jellemző. Csápjain szintén a kékesszürke és fekete szín váltakozik, a csápízek végén a fekete szőrök ecsetszerűen elállnak. Külön szemlélve igen feltűnőnek látszik, viszont mintázata lehetővé teszi, hogy elrejtse az otthonaként szolgáló bükkösökben.

A havasi cincér Európa délebbi részén jellemző, északról már teljesen visszaszorult. Magyarországon az Északi-, valamint a Dunántúli- középhegységben, a Mecsekben, illetve a Dunántúli-dombság magasabb régióiban fordul elő. Élőhelye a nevével ellentétben nem a havas csúcsokon található, hanem a hegyvidéki bükkösökben.

A havasi cincérek a nap közepén aktívak, amely csúcsát a déli órákban éri el. Territóriális viselkedésűek, vagyis saját területüket védelmezik, a hímek hím vetélytárssal való találkozáskor támadnak. Párzást követően a nőstények petéiket egy elhalt bükkfa repedéseibe helyezik. Egyre több megfigyelés érkezik arról, hogy a havasi cincérek jelenléte más fafajoknál is megtalálható (pl. gyertyán, hársfélék), így úgy látszik, táplálékspektrumuk egyre inkább szélesedik. Ezekből kikelve a lárvák a fa belsőbb részeire költöznek, ahol 2-4 évig fejlődnek. A kifejlett bogarak nyáron, általában júliusban kelnek ki és hagyják el az addig menedéket és táplálékot biztosító rönköt. Bár rágóik igen fejlettek, megfigyelések alapján jelenleg úgy gondolják, hogy kifejlett állapotban nem táplálkoznak. A kifejlett rovar mindössze csak kb. 1-3 hétig él. 

A havasi cincér Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 50000 Ft. Szerepel az Európai Unió Élőhelyvédelmi Irányelv mellékletén is, így úgynevezett közösségi jelentőségű fajnak, vagy, ahogy néha köznyelven emlegetik „Natura 2000-es” fajnak minősül. Ezen felül szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján is, ahol helyzetét „sebezhető”-nek minősítik, valamint a Berni Egyezmény fokozottan védett állatfajokat tartalmazó függelékében is. Legnagyobb veszélyeztető tényezőjük a bükkösök tarvágása, ami ha nagyobb foltban történik akár lokális kipusztuláshoz is vezethet, mivel a kifejlett cincérek csak 1-2 km-es távolságra távolodnak el kikelésüket követően. Másik nagy veszélyeztető tényező a kivágott farönkök hosszú ideig történő otthagyása. Ezek a rönkök vonzóak lehetnek a havasi cincérek számára a petéik elhelyezése szempontjából, de ezeket elszállítva és feldolgozva a benne található peték és lárvák elpusztulnak. Védelmükért leginkább élőhelyei védelmével, a kidőlt fák megőrzésével tehetünk.

Turóczi Tamás