Az év ősmaradványa 2020: a megalodon

2020. február 02.
Az év ősmaradványa 2020: a megalodon

Az őscápa, vagy egyéb magyar elnevezésein óriásfogú cápa vagy szörnycápa (Carcharodon megalodon) esetében a latin név az, ami némileg bizonytalan, hiszen a legújabb kutatások alapján a nemzetség neve, amibe sorolták, éppenséggel lehet más is – ami biztosnak tűnik, az a „megalodon” kifejezés, ami ténylegesen óriási fogat jelent.

A cápák, mint porcos halak esetében nem véletlen az, hogy kövület formájában az egyetlen, amit meglehetős gyakorisággal előkerítenek egy-egy fajból, az a kövületként megmaradt fogak sorozata. Az állat testének összes többi darabkája gyakorlatilag eltűnik, nem őrzi meg számunkra a fosszilizáció folyamata, vagy legalábbis eleddig nem került elő a Föld még mindig terjedelmes részeken ismeretlen, feltáratlan területeiről. A lágy részek, így az izmok és a belső szervek éppúgy eltűnnek, mint a meglehetősen képlékeny porcok, vagy a durva és szívós, de mégiscsak hamar elbomló cápabőr. Így maradnak a fogak, mint az egyetlen csontos képletek, amelyekkel ezt az állatot jellemezhetjük. Igaz, a fogakból viszont a tudósoknak sikerült egészen messze menő következtetéseket levonni, mind az állat egészének habitusára, mind az életmódjára vonatkozóan. A megalodon fogai szélesek, középen befűződők, háromszög alakúak, az oldalsó éleken többé-kevésbé épen maradt fürészfogas mintázattal.

 

Sokat segített ezekben a rekonstrukciós munkákban, hogy a cápák testfelépítése és működési mechanizmusaik meglehetősen konzervatívnak mondhatók. Maga a csoport immár 300 millió éve létezik a Földön, és ez idő alatt tulajdonságaik meglehetősen keveset változtak, mondhatni csak tökéletesedtek. A leletek kormeghatározása alapján a megalodon és közeli rokon fajaik virágkorukat 25 és 2,5 millió évvel ezelőtt élték, a miocén és a pliocén alatt; e korból maradt fent a legnagyobb számú lelet, vagyis a cápák fejlődési sorának igazából majdnem a vége felé jelentek meg, ennek megfelelően egy kiforrott, fejlett formaként. A megalodonhoz a jelenleg élő fajok közül leginkább a nagy fehér cápa (Carcharodon carcharias) lehet hasonló, nem is annyira mérete miatt – bár a jelenkori fajok közül ő a legnagyobb méretű ragadozó -, hanem a testfelépítése és életmódja tekintetében.

 

A megalodon valódi méreteire a teljes test megmaradásának hiányában csupán becsült értékekkel rendelkezhetünk. Foga alakja, a hosszabb foggyökér és a fehér cápáénál szélesebb alap miatt arra következtethetünk, hogy állkapcsa robosztusabb, azaz feje valamivel kevésbé karcsú, testalkata viszont erősen hasonló lehetett a fehér cápához viszonyítva. A jelenleg élő fehér cápák legnagyobbjai akár 6 méter hosszúak is lehetnek, és súlyuk megközelítheti a 2 tonnát. Persze ez messze nem az átlag, ezek a rekorderek. Az átlagos fehér cápák esetében a 3-4 méteres testhossz, és a 350-550 kg mondható általánosnak. Életkoruk a bizonyított esetekben akár 70 év is lehet, s az ivarérettséget is meglehetősen későn, 20 éves koruk körül érik el.

 

A fenti méretek analógiájára a megalodonok hossza a teljesen kifejlett, idős példányok esetében legalább 10-13 méteres lehetett. Az első rekonstrukciók persze erősen túlzó módon, ennek legalább a dupláját feltételezték, akár 20-30 méteres példányokat vízionálva. A new yorki természettudományi gyűjtemény elhíresült múlt század eleji rekonstruált megalodon állkapcsa például 1,8 x 2,6 méteres állkapocs nyílást képzelt el, igaz ez nem egyetlen állat összes fogát, hanem egy sorozat, különböző állattól származó fogat tartalmazott, s ezek közül a legnagyobb, középső darabokat vették alapul az állkapocs egészéhez. A cápák állkapcsa azonban nem ilyen, a középvonal mentén ülő fogak mindig nagyobbak, a szélek felé pedig csökken a méretük. Az eddig talált legnagyobb megalodon fogak mérete 18-23 cm, a nagyobbakat véve alapul az ehhez tartozó példányok maximum 16,5-18 méteresek lehettek. A testsúly azonban nem a hosszal arányos, a jelenleg élő cápáknál kétszeres testhossz már a testtömeg 6-8-szorosát jelentené, a 18 méteres hosszhoz pedig körülbelül 20-25 tonnás súly tartozhatna. Egy képzeletbeli, 30 méteres példány súlya a 100 tonnát is meghaladhatná, ha létezett volna valaha ilyen. A megalodonhoz hasonló méretekkel a jelenkori cápafajok közül egyedül a cetcápa (Rhyncodon typus) rendelkezik, ám utóbbi faj kifejezetten ártalmatlan, óriási szájnyílása dacára planktonevő.

 

Persze a filmkészítők fantáziáját is megragadta az ezekben az óriási élőlényekben rejlő lehetőség, és a fantasztikus filmek világában az óriáscápák leharapják a Golden Gatet, vagy akár a repülőgépeket is az égről, méretük alapján pedig nem egy ember egészben, de egy busz is lefért volna a gigájukon… A realitások talaján maradva azonban megállapíthatjuk, hogy korának csúcsragadozójaként a megalodon igenis alkalmas volt a legnagyobb méretű zsákmányállatok elejtésére is. Tömeges megjelenése és elterjedése egy időbe esett a nagytestű tengeri emlősök megjelenésével és széttartó evolúciójával. A megalodonnal egyidős fogascetek szintén a tápléláklánc csúcsán álltak, mégsem mondható egyértelműnek egyeduralmuk. A méterben velük vetekedő óriási cápák igen gyakran hagyták fognyomaikat a cetek csontjain.

 

Ez utóbbi jelenség támasztja alá a megalodon feltételezett táplálkozási stratégiáját is. A nagy méretű, embertenyérnyi fogak robosztusabb felépítése, stabilabb alapja arra utal, hogy stratégiájuk a nagy testű zsákmányállatok megragadásából, és a fog kitörése nélküli feldarabolásából állt. Pedig a cápák fogazata a használhatóság szempontjából egyedülálló előnnyel rendelkezik, fogsoruk ugyanis több soros, használat közben a kihullók helyére hátulról újak pótlódnak. Feltételezhetjük, hogy a megalodon, már csak mérettartományából adódóan is, elsődlegesen a mélytengerek lakója volt, a nyílt óceánokon érezte jól magát. Ez egyben magyarázat arra is, miért csupán a fogmaradványokkal találkozhatunk, s azokkal sem túl sűrűn: a potenciális leletek nagy része a mélyen fekvő aljzatra süllyedt alá, s ott teljes egészében is bomlott. A testeket egészben betemető, és esetleg épségben megőrizni képes földcsuszamlások és hasonló jelenségek esélye a sekély parti zónákban lett volna nagyobb. Az elpusztult megalodonok tetemei a nyílt vízről a legritkább esetben kerülhettek partközelbe, hiszen a test az állat elpusztulása után vagy azonnal elsüllyedt, vagy felfúlyódva maximum két napig lebegett a felszínen. Ha ez idő alatt az egyéb dögevők nem fogyasztották el, a tetem útja innen egyenesen a mélységek felé vezetett.

 

Ennek ellenére Belgiumból például előkerültek olyan leletegyüttesek, amelyek egyértelműen egy-egy megalodon porcos vázrendszerének csigolyáiból őriztek meg néhányat. Ennek oka az, hogy megint csak a mai fehér cápákéra hasonlító módon, az idős megalaodon egyedek porcos vázrendszere is a kor előrehaladtával elásványosodhatott, s az így beépült anyagok már állékonyabbnak bizonyultak, mint a testek többi része. Csigolyái szintén extra nagy méretűek, belső ívük 20 cm feletti. A porcos váz mellett a cápafélék másik érdekessége, hogy egy-két kivételtől eltekintve, kopoltyúfedőik önálló mozgatására képtelenek, ezért nem tudják a vizet álló helyzetben keresztüláramoltatni kopoltyúíveiken. Így a cápáknak folyton mozgásban kell lenniük, úszniuk kell éjt-nappallá téve, hogy a megfelelő oxigénmennyiség felvételét biztosítsák. Egyes tengerfenék lakó fajok léptek túl ezen a problémán, de a nagy fehér és a megalodon biztosan nem tartozik ezek közé.

 

Arra vonatkozóan megoszlik a tudósok véleménye, hogy a megalodon is rendelkezhetett-e azon tulajdonsággal, amely a fehér cápának is sajátja: a korlátozott mértékű, de saját hőteremlő képességgel. A nagy fehér cápák ennek köszönhetően őrzik meg mozgékonyságukat és a zsákmány eléréséhez elengedhetetlen robbanékonyságukat a hidegebb vizekben is. Persze az is lehet, hogy a megalodon erre nem volt képes, sőt, adott esetben elképzelhető épp ez volt az az evolúciós előny, amely előnyhöz juttatta a modernebb fehér cápát óriási elődjével szemben.

 

A megalodon latin nevének előtagja, azaz a Carcharodon a heringcápa-félék közé való tartozásukat jelentené, s ez esetben egyenes ági unokatestvéreként szerepelhetnének a fehér cápáknak. A fogak felépítése azonban lehetőséget ad arra is, hogy a Carcharocles cápacsaládba soroljuk őket, így rendszertani besorolásuk jelen állapotban bizonytalan. Az azonban bizonyosnak látszik, hogy nem a fehér cápák őseiről van szó, azaz nem ebből adódóak a különbségek a két faj között. Előkerültek közben ugyanis olyan maradványok is, amelyek egyértelműen a fehér cápához tartoznak, ám koruk átfed a megalodon maradványainak korával, azaz mindkét faj létezett egy időben is a Földön. Inkább unokatestvéreknek tekinthetők, mint a Homo sapiens és a vele egy ideig azonos időszakban is élő neandervölgyi rokonok – s az analógia mintájára végül a sikeresebb konstrukció maradt fenn hosszabb távon. A humanoidoknál a Homo sapiens, a cápáknál a kisebb, fürgébb, és a táplálékért valószínűleg hatékonyabban versenyző fehér cápa.

 

Mivel a megalodon táplálkozásában és testalkatában hasonló volt a fehér cápához, joggal feltételezhetjük, hogy akkor szaporodásuk is hasonló lehetett. A jelenséget ál-elevenszülésnek hívjuk, azaz a halak többségével ellentétben nem ikrákat lerakva, hanem azokat saját testében kihordva óvta ivadékait. Az anyaállat testén belül ráadásul a kikelő kis cápák először még kannibállá is válnak, azaz a nagyobb és jobban fejlett kis cápák kibújásuk előtt először felzabálják még kikelés előtt álló testvéreiket, így jutva első adag táplálékukhoz, és rögtön nagyobb hendikeppel indulhatnak neki kóborló életüknek.

 

A megalodon élettere volt egyébiránt a teljes világtenger, a maradványai valamennyi kontinens mentén, mindhárom óceánból előkerültek. A hőmérsékletre kevésbé lehettek érzékenyek, a leggyakoribbak a trópusi és szubtrópusi vizekben voltak, de a hőtűrő képességük az 1 °C és a 25-26 °C közt lehetett. Világcsavargóról van tehát szó, amely széles tűrőképességének, és sikeres felépítésének hála az akkor ismert valamennyi világtengerben megtalálta túlélési feltételeit. A mai Magyarország területén egykor hullámzó Bádeni-tenger is élettere lehetett, hazánkból a Pécs melletti Danicz-puszta homokbányájából is előkerült, illetve Fertőrákosról és Mátraszőlősről.

 

S hogy mi a teendő, ha valahol mi is megalodon fogat találunk? Beadni a legközelebbi természettudományos gyűjteménybe vagy természetvédelmi hatósághoz, nemzeti parkhoz. A kövületek ugyanis a föld többi rejtett kincséhez hasonlóan nemzeti kincsek, s mint ilyenek, legjobb kezekben a szakembereknél és a tudományos műhelyeknél vannak. Cápafogat amúgy is beszerezhetünk a különféle ásvány és trópusi kagyló és csiga forgalmazásával foglalkozó árusnál is. Igaz, ezek értelemszerűen kisebb, az esetek túlnyomó többségében a makócápák vagy a szirticápák valamely fajának fogsorából valók, de nem ritkák a macskacápák három taréjú fogai is.

 

Ami a megalodonról szóló filmes feldolgozásokat illeti, aki szereti az ilyesmit, s nem riad vissza a trash műfajától, a „Megalodon”, a „Meg, az őscápa”, a „Megacápa és az óriáspolip” és a „Megacápa és az óriáskrokodil” című műalkotásokat keresse; a leértékelt dvd-k közt, elsősorban. Többször nekifutottam, de csak elaludni sikerült rajtuk – arra tökéletes bármelyik, de aki több információt szeretne erről a fajról, ne ezekben kutassa.

 

Bojtos Ferenc

 

CSEMETE


Megalodon, ahogy a művész elképzelte.
Az egyik első, hibás méretezésű, de látványos rekonstrukció.
A megalodon jellegzetes alakú foga.
Fiatalabb és idősebb megalodonok fogai.
Megalodon fogsor.
A megalodon mérete a fehér cápáéval egybevetve.
A fantázia birodalma.
Spielberg
További képek »





Legfrissebb híreink, cikkeink

Bugacon tetőzik a helyzet
Bugacon tetőzik a helyzet
A CSEMETE Bugaci Oktatóközpont felújítása fontos lépéshez érkezett, mondhatni tető alá került a projekt első része. Mindez persze nem ment simán, rengeteg áldozatos és izomlázító munka árán jutottunk el idáig, feladatunk nehezítették a netes rendelési felületek kusza ösvényei, minősített és minősíthetetlen kiszállítói, a mostoha...
Tovább »
Szabadon utazhatunk az uniós országokba, megszűnt a karantén
Szabadon utazhatunk az uniós országokba, megszűnt a karantén
A világjárvánnyal szembeni eredményes védekezés érdekében bevezetett rendkívüli jogrend végeztével változnak a határátlépésre vonatkozó szabályok is. Ennek értelmében éjféltől (azaz csütörtöktől) az Európai Unió tagállamainak állampolgárai, valamint a szerb, a svájci, a liechtensteini, a norvég és az izlandi állampolgárok szabad...
Tovább »

Programajánló...

Természetismereti tábor Bugacon, 2020
Természetismereti tábor Bugacon, 2020
A CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület táborában a Kiskunsági Nemzeti Park és a Dél-Alföld természeti értékeivel, védett növény- és állatfajaival, a hagyományos tájhasználattal, az őshonos háziállat-fajtákkal, íjászattal, ősi mesterségekkel és játékokkal ismerkedhetnek meg a résztvevők....
Tovább »
Borzont, erdélyi túra 2020
Borzont, erdélyi túra 2020
A túra során Borzont és környéke, a Görgényi-havasok, a Kelemen-havasok és a Csalhó látnivalóit járjuk végig csillagtúra-szerűen, természetvédelmi, történelmi, néprajzi és geológiai értékeket egyaránt érintve; elsősorban élményszerző jelleggel, kényelmesen teljesíthető gyalogtúrák keretében és személygépkocsikkal megoldva egyes ...
Tovább »

Keresés az oldalon


Terepi bázisok

Élménycentrum

Élménycentrum

Száz apró lépés

Dátum, névnap

2020. július 06., hétfő
Csaba napja van

Galériaajánló

Bugaci Oktatóközpont felújítása Bugaci Oktatóközpont felújítása

Viráglátogatók 2020 Viráglátogatók 2020

Az év hüllője 2020: a keresztes vipera Az év hüllője 2020: a keresztes vipera

Az év hala 2020: a süllő Az év hala 2020: a süllő

Az év ásványa 2020 Az év ásványa 2020


Videóajánló

A CSEMETE bemutatása A CSEMETE bemutatása

Egyesületünk 1987 óta végez természetvédelmi munkákat, szerver környezetvédelmi akciókat, gyerektáborokat, diákprogramok...

Horgásztábor 2008 Horgásztábor 2008

A résztvevők az Atkai-holtág partján megismerkedhetnek a vízi életközösségekkel, természet- és környezetvédelmi problémá...

CSEMETE Munkatábor :) CSEMETE Munkatábor :)

Dalmát tengerparton Dalmát tengerparton

CSEMETE Kék Túra CSEMETE Kék Túra

Másfélmillió lépés Európa szívében. Első leírása Országos Kék Út néven 1926-ból maradt fenn, a jelzés felfestése csaknem...

Hírlevél, újdonságértesítő




Kövessen a Facebookon is


Minden jog fenntartva © 2015-2020
CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület