Az év ősmaradványa 2020: a megalodon

2020. február 02.
Az év ősmaradványa 2020: a megalodon

Az őscápa, vagy egyéb magyar elnevezésein óriásfogú cápa vagy szörnycápa (Carcharodon megalodon) esetében a latin név az, ami némileg bizonytalan, hiszen a legújabb kutatások alapján a nemzetség neve, amibe sorolták, éppenséggel lehet más is – ami biztosnak tűnik, az a „megalodon” kifejezés, ami ténylegesen óriási fogat jelent.

A cápák, mint porcos halak esetében nem véletlen az, hogy kövület formájában az egyetlen, amit meglehetős gyakorisággal előkerítenek egy-egy fajból, az a kövületként megmaradt fogak sorozata. Az állat testének összes többi darabkája gyakorlatilag eltűnik, nem őrzi meg számunkra a fosszilizáció folyamata, vagy legalábbis eleddig nem került elő a Föld még mindig terjedelmes részeken ismeretlen, feltáratlan területeiről. A lágy részek, így az izmok és a belső szervek éppúgy eltűnnek, mint a meglehetősen képlékeny porcok, vagy a durva és szívós, de mégiscsak hamar elbomló cápabőr. Így maradnak a fogak, mint az egyetlen csontos képletek, amelyekkel ezt az állatot jellemezhetjük. Igaz, a fogakból viszont a tudósoknak sikerült egészen messze menő következtetéseket levonni, mind az állat egészének habitusára, mind az életmódjára vonatkozóan. A megalodon fogai szélesek, középen befűződők, háromszög alakúak, az oldalsó éleken többé-kevésbé épen maradt fürészfogas mintázattal.

 

Sokat segített ezekben a rekonstrukciós munkákban, hogy a cápák testfelépítése és működési mechanizmusaik meglehetősen konzervatívnak mondhatók. Maga a csoport immár 300 millió éve létezik a Földön, és ez idő alatt tulajdonságaik meglehetősen keveset változtak, mondhatni csak tökéletesedtek. A leletek kormeghatározása alapján a megalodon és közeli rokon fajaik virágkorukat 25 és 2,5 millió évvel ezelőtt élték, a miocén és a pliocén alatt; e korból maradt fent a legnagyobb számú lelet, vagyis a cápák fejlődési sorának igazából majdnem a vége felé jelentek meg, ennek megfelelően egy kiforrott, fejlett formaként. A megalodonhoz a jelenleg élő fajok közül leginkább a nagy fehér cápa (Carcharodon carcharias) lehet hasonló, nem is annyira mérete miatt – bár a jelenkori fajok közül ő a legnagyobb méretű ragadozó -, hanem a testfelépítése és életmódja tekintetében.

 

A megalodon valódi méreteire a teljes test megmaradásának hiányában csupán becsült értékekkel rendelkezhetünk. Foga alakja, a hosszabb foggyökér és a fehér cápáénál szélesebb alap miatt arra következtethetünk, hogy állkapcsa robosztusabb, azaz feje valamivel kevésbé karcsú, testalkata viszont erősen hasonló lehetett a fehér cápához viszonyítva. A jelenleg élő fehér cápák legnagyobbjai akár 6 méter hosszúak is lehetnek, és súlyuk megközelítheti a 2 tonnát. Persze ez messze nem az átlag, ezek a rekorderek. Az átlagos fehér cápák esetében a 3-4 méteres testhossz, és a 350-550 kg mondható általánosnak. Életkoruk a bizonyított esetekben akár 70 év is lehet, s az ivarérettséget is meglehetősen későn, 20 éves koruk körül érik el.

 

A fenti méretek analógiájára a megalodonok hossza a teljesen kifejlett, idős példányok esetében legalább 10-13 méteres lehetett. Az első rekonstrukciók persze erősen túlzó módon, ennek legalább a dupláját feltételezték, akár 20-30 méteres példányokat vízionálva. A new yorki természettudományi gyűjtemény elhíresült múlt század eleji rekonstruált megalodon állkapcsa például 1,8 x 2,6 méteres állkapocs nyílást képzelt el, igaz ez nem egyetlen állat összes fogát, hanem egy sorozat, különböző állattól származó fogat tartalmazott, s ezek közül a legnagyobb, középső darabokat vették alapul az állkapocs egészéhez. A cápák állkapcsa azonban nem ilyen, a középvonal mentén ülő fogak mindig nagyobbak, a szélek felé pedig csökken a méretük. Az eddig talált legnagyobb megalodon fogak mérete 18-23 cm, a nagyobbakat véve alapul az ehhez tartozó példányok maximum 16,5-18 méteresek lehettek. A testsúly azonban nem a hosszal arányos, a jelenleg élő cápáknál kétszeres testhossz már a testtömeg 6-8-szorosát jelentené, a 18 méteres hosszhoz pedig körülbelül 20-25 tonnás súly tartozhatna. Egy képzeletbeli, 30 méteres példány súlya a 100 tonnát is meghaladhatná, ha létezett volna valaha ilyen. A megalodonhoz hasonló méretekkel a jelenkori cápafajok közül egyedül a cetcápa (Rhyncodon typus) rendelkezik, ám utóbbi faj kifejezetten ártalmatlan, óriási szájnyílása dacára planktonevő.

 

Persze a filmkészítők fantáziáját is megragadta az ezekben az óriási élőlényekben rejlő lehetőség, és a fantasztikus filmek világában az óriáscápák leharapják a Golden Gatet, vagy akár a repülőgépeket is az égről, méretük alapján pedig nem egy ember egészben, de egy busz is lefért volna a gigájukon… A realitások talaján maradva azonban megállapíthatjuk, hogy korának csúcsragadozójaként a megalodon igenis alkalmas volt a legnagyobb méretű zsákmányállatok elejtésére is. Tömeges megjelenése és elterjedése egy időbe esett a nagytestű tengeri emlősök megjelenésével és széttartó evolúciójával. A megalodonnal egyidős fogascetek szintén a tápléláklánc csúcsán álltak, mégsem mondható egyértelműnek egyeduralmuk. A méterben velük vetekedő óriási cápák igen gyakran hagyták fognyomaikat a cetek csontjain.

 

Ez utóbbi jelenség támasztja alá a megalodon feltételezett táplálkozási stratégiáját is. A nagy méretű, embertenyérnyi fogak robosztusabb felépítése, stabilabb alapja arra utal, hogy stratégiájuk a nagy testű zsákmányállatok megragadásából, és a fog kitörése nélküli feldarabolásából állt. Pedig a cápák fogazata a használhatóság szempontjából egyedülálló előnnyel rendelkezik, fogsoruk ugyanis több soros, használat közben a kihullók helyére hátulról újak pótlódnak. Feltételezhetjük, hogy a megalodon, már csak mérettartományából adódóan is, elsődlegesen a mélytengerek lakója volt, a nyílt óceánokon érezte jól magát. Ez egyben magyarázat arra is, miért csupán a fogmaradványokkal találkozhatunk, s azokkal sem túl sűrűn: a potenciális leletek nagy része a mélyen fekvő aljzatra süllyedt alá, s ott teljes egészében is bomlott. A testeket egészben betemető, és esetleg épségben megőrizni képes földcsuszamlások és hasonló jelenségek esélye a sekély parti zónákban lett volna nagyobb. Az elpusztult megalodonok tetemei a nyílt vízről a legritkább esetben kerülhettek partközelbe, hiszen a test az állat elpusztulása után vagy azonnal elsüllyedt, vagy felfúlyódva maximum két napig lebegett a felszínen. Ha ez idő alatt az egyéb dögevők nem fogyasztották el, a tetem útja innen egyenesen a mélységek felé vezetett.

 

Ennek ellenére Belgiumból például előkerültek olyan leletegyüttesek, amelyek egyértelműen egy-egy megalodon porcos vázrendszerének csigolyáiból őriztek meg néhányat. Ennek oka az, hogy megint csak a mai fehér cápákéra hasonlító módon, az idős megalaodon egyedek porcos vázrendszere is a kor előrehaladtával elásványosodhatott, s az így beépült anyagok már állékonyabbnak bizonyultak, mint a testek többi része. Csigolyái szintén extra nagy méretűek, belső ívük 20 cm feletti. A porcos váz mellett a cápafélék másik érdekessége, hogy egy-két kivételtől eltekintve, kopoltyúfedőik önálló mozgatására képtelenek, ezért nem tudják a vizet álló helyzetben keresztüláramoltatni kopoltyúíveiken. Így a cápáknak folyton mozgásban kell lenniük, úszniuk kell éjt-nappallá téve, hogy a megfelelő oxigénmennyiség felvételét biztosítsák. Egyes tengerfenék lakó fajok léptek túl ezen a problémán, de a nagy fehér és a megalodon biztosan nem tartozik ezek közé.

 

Arra vonatkozóan megoszlik a tudósok véleménye, hogy a megalodon is rendelkezhetett-e azon tulajdonsággal, amely a fehér cápának is sajátja: a korlátozott mértékű, de saját hőteremlő képességgel. A nagy fehér cápák ennek köszönhetően őrzik meg mozgékonyságukat és a zsákmány eléréséhez elengedhetetlen robbanékonyságukat a hidegebb vizekben is. Persze az is lehet, hogy a megalodon erre nem volt képes, sőt, adott esetben elképzelhető épp ez volt az az evolúciós előny, amely előnyhöz juttatta a modernebb fehér cápát óriási elődjével szemben.

 

A megalodon latin nevének előtagja, azaz a Carcharodon a heringcápa-félék közé való tartozásukat jelentené, s ez esetben egyenes ági unokatestvéreként szerepelhetnének a fehér cápáknak. A fogak felépítése azonban lehetőséget ad arra is, hogy a Carcharocles cápacsaládba soroljuk őket, így rendszertani besorolásuk jelen állapotban bizonytalan. Az azonban bizonyosnak látszik, hogy nem a fehér cápák őseiről van szó, azaz nem ebből adódóak a különbségek a két faj között. Előkerültek közben ugyanis olyan maradványok is, amelyek egyértelműen a fehér cápához tartoznak, ám koruk átfed a megalodon maradványainak korával, azaz mindkét faj létezett egy időben is a Földön. Inkább unokatestvéreknek tekinthetők, mint a Homo sapiens és a vele egy ideig azonos időszakban is élő neandervölgyi rokonok – s az analógia mintájára végül a sikeresebb konstrukció maradt fenn hosszabb távon. A humanoidoknál a Homo sapiens, a cápáknál a kisebb, fürgébb, és a táplálékért valószínűleg hatékonyabban versenyző fehér cápa.

 

Mivel a megalodon táplálkozásában és testalkatában hasonló volt a fehér cápához, joggal feltételezhetjük, hogy akkor szaporodásuk is hasonló lehetett. A jelenséget ál-elevenszülésnek hívjuk, azaz a halak többségével ellentétben nem ikrákat lerakva, hanem azokat saját testében kihordva óvta ivadékait. Az anyaállat testén belül ráadásul a kikelő kis cápák először még kannibállá is válnak, azaz a nagyobb és jobban fejlett kis cápák kibújásuk előtt először felzabálják még kikelés előtt álló testvéreiket, így jutva első adag táplálékukhoz, és rögtön nagyobb hendikeppel indulhatnak neki kóborló életüknek.

 

A megalodon élettere volt egyébiránt a teljes világtenger, a maradványai valamennyi kontinens mentén, mindhárom óceánból előkerültek. A hőmérsékletre kevésbé lehettek érzékenyek, a leggyakoribbak a trópusi és szubtrópusi vizekben voltak, de a hőtűrő képességük az 1 °C és a 25-26 °C közt lehetett. Világcsavargóról van tehát szó, amely széles tűrőképességének, és sikeres felépítésének hála az akkor ismert valamennyi világtengerben megtalálta túlélési feltételeit. A mai Magyarország területén egykor hullámzó Bádeni-tenger is élettere lehetett, hazánkból a Pécs melletti Danicz-puszta homokbányájából is előkerült, illetve Fertőrákosról és Mátraszőlősről.

 

S hogy mi a teendő, ha valahol mi is megalodon fogat találunk? Beadni a legközelebbi természettudományos gyűjteménybe vagy természetvédelmi hatósághoz, nemzeti parkhoz. A kövületek ugyanis a föld többi rejtett kincséhez hasonlóan nemzeti kincsek, s mint ilyenek, legjobb kezekben a szakembereknél és a tudományos műhelyeknél vannak. Cápafogat amúgy is beszerezhetünk a különféle ásvány és trópusi kagyló és csiga forgalmazásával foglalkozó árusnál is. Igaz, ezek értelemszerűen kisebb, az esetek túlnyomó többségében a makócápák vagy a szirticápák valamely fajának fogsorából valók, de nem ritkák a macskacápák három taréjú fogai is.

 

Ami a megalodonról szóló filmes feldolgozásokat illeti, aki szereti az ilyesmit, s nem riad vissza a trash műfajától, a „Megalodon”, a „Meg, az őscápa”, a „Megacápa és az óriáspolip” és a „Megacápa és az óriáskrokodil” című műalkotásokat keresse; a leértékelt dvd-k közt, elsősorban. Többször nekifutottam, de csak elaludni sikerült rajtuk – arra tökéletes bármelyik, de aki több információt szeretne erről a fajról, ne ezekben kutassa.

 

Bojtos Ferenc

 

CSEMETE


Megalodon, ahogy a művész elképzelte.
Az egyik első, hibás méretezésű, de látványos rekonstrukció.
A megalodon jellegzetes alakú foga.
Fiatalabb és idősebb megalodonok fogai.
Megalodon fogsor.
A megalodon mérete a fehér cápáéval egybevetve.
A fantázia birodalma.
Spielberg
További képek »





Legfrissebb híreink, cikkeink

Az év ásványa 2020-ban a turmalin: Na(Mg,Fe,Li,Mn,Al)3Al6(BO3)3Si6O18(OH,F)4
Az év ásványa 2020-ban a turmalin: Na(Mg,Fe,Li,Mn,Al)3Al6(BO3)3Si6O18(OH,F)4
A Magyarhoni Földtani Társulat 2015-ben indította el az „Az Év Ásványa” programot annak érdekében, hogy népszerűsítsék a földtudományokat és azon belül az ásványokat. A három jelöltet a Magyar Földtani Társulat Ásványtan-Geokémiai Szakosztályának vezetősége állítja minden évben. A győztes internetes szavazáson keresztül kerül ki...
Tovább »
Az év vadvirága 2020: a nemes májvirág
Az év vadvirága 2020: a nemes májvirág
A nagyközönség 2020-ban az év vadvirágának a nemes májvirágot (Hepatica nobilis) választotta. A három növényre, melyek közül választani lehetett, több ezer szavazat érkezett. A báránypirosítót (Alkanna tinctoria) valamint a kövér daravirágot (Draba lasiocarpa) megelőzve a leadott szavazatok 54% -ával került ki győztesként....
Tovább »

Programajánló...

Kirándulások, túrák, táborok 2020
Kirándulások, túrák, táborok 2020
A CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület 2020-ban is megszervezi hagyományos nyári programjait. Az érdeklődők találhatnak kínálatunkban diákoknak szóló tábori programot, bármely korosztály számára nyitott túraprogramot, és határainkon túlra vezető, baráti társaságoknak, családoknak szóló kirándulást is....
Tovább »
Gombaismereti tanfolyam Szegeden 2020
Gombaismereti tanfolyam Szegeden 2020
Gombaismereti tanfolyam indul Szegeden! Mindenkinek, aki valaha rácsodálkozott már egy avar alól kikandikáló, a fű között megbújó, vagy éppen egy fa törzsén messziről virító gombatermőtestre. De azoknak is, akik szeretik járni a természetet, de még nem találtak rá a környék értékeire, és különösen azoknak, akik nem gondolták, ho...
Tovább »

Keresés az oldalon


Terepi bázisok

Élménycentrum

Élménycentrum

Dátum, névnap

2020. február 23., vasárnap
Alfréd napja van

Galériaajánló

Az év ásványa 2020: a turmalin Az év ásványa 2020: a turmalin

Az év vadvirága 2020: a nemes májvirág Az év vadvirága 2020: a nemes májvirág

Az év gombája 2020: a csoportos piros csészegomba Az év gombája 2020: a csoportos piros csészegomba

Az év ősmaradványa 2020: a megalodon Az év ősmaradványa 2020: a megalodon

Az év rovara 2020: a tavaszi álganéjtúró Az év rovara 2020: a tavaszi álganéjtúró


Videóajánló

A CSEMETE bemutatása A CSEMETE bemutatása

Egyesületünk 1987 óta végez természetvédelmi munkákat, szerver környezetvédelmi akciókat, gyerektáborokat, diákprogramok...

Horgásztábor 2008 Horgásztábor 2008

A résztvevők az Atkai-holtág partján megismerkedhetnek a vízi életközösségekkel, természet- és környezetvédelmi problémá...

CSEMETE Munkatábor :) CSEMETE Munkatábor :)

Dalmát tengerparton Dalmát tengerparton

CSEMETE Kék Túra CSEMETE Kék Túra

Másfélmillió lépés Európa szívében. Első leírása Országos Kék Út néven 1926-ból maradt fenn, a jelzés felfestése csaknem...

Hírlevél, újdonságértesítő




Kövessen a Facebookon is


Minden jog fenntartva © 2015-2020
CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület