Az év ősmaradványa 2019: a komlosaurus

2019. január 27.
Az év ősmaradványa 2019: a komlosaurus

Hazánk nem bővelkedik a nagyközönség előtt is legnépszerűbb dinoszaurusz-lelőhelyekben, így nem keltett meglepetést, hogy az évente megrendezett szavazáson az Év Őskövületének a komlosaurus (Komlosaurus carbonis) maradványait választották meg a jelöltek közül.

A faj felfedezése, azaz leleteinek megtalálása nem túl régen történt, hiszen az első maradványokra csupán 1966-ban találtak, a mecseki kőszén-formációk rétegei közt. A Pécs mellett található Vasas-bánya területén Wein György akadt rájuk, aki a Magyar Állami Földtani Intézet geológusaként kutatott itt ősmaradványok után. Ez után egyre-másra kerültek elő a lelettel megegyező maradványok, 1967-ben Komló mellől írta le őket Tasnádi Kubacska András, aki publikálta is ezt a tényt az Élet és Tudomány folyóiratban. A faj tudományos leírásának babérja mégis Kordos Lászlót illeti, akitől a Komlosaurus carbonis latin név is eredeztethető, s 1983-ban hozta nyilvánosságra létüket.

 

A leletegyüttes, amiből ő is dolgozott, azonban első látásra meglehetősen kevés információt hordozott a faj teljes testfelépítéséről, tekintve hogy a mai napig is csupán a lábnyomait sikerült a komlosaurusnak beazonosítani, sem részleges, sem teljes csontváz nem áll rendelkezésre, amely támpontot adhatna a tudósoknak. Honnan tudhatjuk akkor mégis, hogy milyen külsővel rendelkezhetett mecseki dinoszauruszunk?

 

A lábnyomok, amelyeket sorozatban megleltek, mind az alsó-triász időszaki eredetű homokkő rétegekben őrződtek meg, és a Pannon-tenger jura időszakban kezdődő térhódításával párhuzamos kialakulású, körülbelül 200 millió éves. A dínók adott esetben a sekély tenger partjának homokjában futottak végig, ahol lábnyomaikat az üledék később kitöltötte, majd a rétegek közt meglehetős épségben őrződött meg alakjuk. E két támpont elegendő is lehet a faj teljes testfelépítésének rekonstrukciójához. A lábnyomok mérete leggyakrabban 12-18 cm közé esik, a lépések hossza pedig átlagosan 60 cm. Ezen adatok, valamint a lábnyomok mélysége alapján alkothatunk képet az állatok testméretéről és tömegéről – körülbelül 2 m hosszúak, és egy felnőtt embernek derékig érő testmagasságúak lehettek. A lépéseikből kikövetkeztethető, hogy két lábon közlekedtek, mint oly sok ismert rokonuk.

 

A közelből lengyelországból kerültek elő azonos korból származó, és hasonló felépítésű lábaktól származó ősmaradványok. Ott azonban a csontok is rendelkezésre álltak, és ez alapján saját dinoszauruszunk elképzelése is könnyebb. A lengyel Szentkereszt-hegységben talált dinoszauruszok a Grallator nemzetségbe tartoznak, valamint ide sorolhatók az atlanti parton az Egyesült Államokból származó, nagyon hasonló leletek is. Így feltételezhető, hogy a komlosaurus is valamennyire hasonló felépítésű és életmódú lehetett.

 

Innen adódik a feltételezett ragadozó életmód, amely azonban a fennmaradt maradványok alapján a hasonló fajoknál nem mindig jelentett kizárólagos szárazföldi húsevő életmódot: a testméretben és felépítésben hasonló ragadozók általában a vízben is vadásztak halakra, illetve a táplálékuk jelentős része dögök elfogyasztásából adódott. Szintén életmódjukra utalnak a Mecsekben felfedezett, hátrahagyott nyomaik is. 1988-ban az ELTE geológus hallgatói nem csupán egy-egy nyomvonalat, hanem egy kőzetlemezben egy egész sorozat lábnyomot fedeztek fel, ami azt jelenti, hogy a komlosaurus egyedei csoportban futottak, azaz falkában jártak táplálék után. Ezt a leletegyüttest a Magyar Természettudományi Múzeumban őrzik, itt állították össze a beszállított darabjaiból.

 

A lábnyomok hossza, a lépéstáv, az ujjak szélessége, hossza, egymással bezárt szöge mind-mind értékes adatokat szolgáltatnak a kutatóknak arra vonatkozóan, hogy jól elhatárolhassák ezt a fajt a számtalan, a világ különböző pontjain lábnyomokat hátrahagyó dinoszaurusztól. Hogy még valódi dinoszauruszról beszélhetünk, és nem egy nagyobb termetű futómadárról, az onnan tudható biztosan, hogy a madarak megjelenése csak mintegy 40 millió évvel később, azaz 160 millió éve kezdődött meg.

 

A Kárpát-medence ősmaradványainak gyűjtése és rendszerezése egyébként báró Nopcsa Ferenc igazán úttörő munkásságával kezdődött meg, akitől a tudománytörténetben egyedülálló módon halála után természettudományos érdeklődésű felesége vette át a stafétát. Ők elsődlegesen az erdélyi lelőhelyekről származó leleteket rendszerezték, és jóval komlósaurusunk felfedezése előtt, az 1800-as évek végén, az 1900-as évek első évtizedeiben tevékenykedtek.

 

A komlosaurus maradványaiból a fentieken kívül találhatunk Komló városának kiállításában, és Pécsen is, utóbbi a tévétorony emeletén tekinthető meg. A dinoszaurusz nem csupán a lábnyomok formájában, de életnagyságú szoborként is megörökítésre került, amely Pecsics Tibor szakértelmét és fantáziáját dicséri.

 

Bojtos Ferenc


További képek »





Legfrissebb híreink, cikkeink

Az év ásványa 2019: a galenit
Az év ásványa 2019: a galenit
A Magyarhoni Földtani Társulat 2015-ben indította el az „Az Év Ásványa” programot annak érdekében, hogy népszerűsítsék a földtudományokat és azon belül az ásványokat. A három jelöltet a Magyar Földtani Társulat Ásványtan-Geokémiai Szakosztályának vezetőssége állítja minden évben. A győztes internetes szavazáson keresztül kerül k...
Tovább »
Az év madara 2019: a gólyatöcs
Az év madara 2019: a gólyatöcs
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) négy évtizede, 1979-ben indította útnak az "Év madara" programot. Az egyesület minden évben egy-egy madárfajt, mutat be. Ezek rendszerint olyan fajok, amelyek védelmében maga az egyesület is aktívan részt vesz. A cél, hogy az adott év választott faját testközelbe hozzák, min...
Tovább »

Programajánló...

Természetvédelmi vetélkedő
Természetvédelmi vetélkedő
A Közép-magyarországi Zöld Kör, a Zöld Kör és a Magyar Természetvédők Szövetsége „A mogyorós pele nyomában” címmel, 3 fordulós természetvédelmi vetélkedőt hirdet Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Békés és Csongrád megyei, valamint Szatmár, Bihar, Arad és Temes megyei iskolák felső tagozatos diákjaiból álló, 3 fős csapatai szá...
Tovább »
Retyezát, erdélyi túra 2019
Retyezát, erdélyi túra 2019
A túra során a Retyezát és környéke látnivalóit járjuk végig csillagtúra-szerűen, természetvédelmi, történelmi, néprajzi és geológiai értékeket egyaránt érintve; elsősorban élményszerző jelleggel, kényelmesen teljesíthető gyalogtúrák keretében és személygépkocsikkal megoldva egyes esetekben a helyi megközelítést. E mellett gombá...
Tovább »

Keresés az oldalon


Terepi bázisok

Élménycentrum

Élménycentrum

Dátum, névnap

2019. február 16., szombat
Julianna napja van

Galériaajánló

A galenit A galenit

A mészkő A mészkő

Foltos szalamandra Foltos szalamandra

Komlosaurus Komlosaurus

Havasi cincér Havasi cincér


Videóajánló

A CSEMETE bemutatása A CSEMETE bemutatása

Egyesületünk 1987 óta végez természetvédelmi munkákat, szerver környezetvédelmi akciókat, gyerektáborokat, diákprogramok...

Horgásztábor 2008 Horgásztábor 2008

A résztvevők az Atkai-holtág partján megismerkedhetnek a vízi életközösségekkel, természet- és környezetvédelmi problémá...

CSEMETE Munkatábor :) CSEMETE Munkatábor :)

Dalmát tengerparton Dalmát tengerparton

CSEMETE Kék Túra CSEMETE Kék Túra

Másfélmillió lépés Európa szívében. Első leírása Országos Kék Út néven 1926-ból maradt fenn, a jelzés felfestése csaknem...

Hírlevél, újdonságértesítő




Zöld ovi, Ökoiskola

ökosuli

Kövessen a Facebookon is


Minden jog fenntartva © 2015-2018
CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület