Az év ősmaradványa 2019: a komlosaurus

2019. január 27.
Az év ősmaradványa 2019: a komlosaurus

Hazánk nem bővelkedik a nagyközönség előtt is legnépszerűbb dinoszaurusz-lelőhelyekben, így nem keltett meglepetést, hogy az évente megrendezett szavazáson az Év Őskövületének a komlosaurus (Komlosaurus carbonis) maradványait választották meg a jelöltek közül.

A faj felfedezése, azaz leleteinek megtalálása nem túl régen történt, hiszen az első maradványokra csupán 1966-ban találtak, a mecseki kőszén-formációk rétegei közt. A Pécs mellett található Vasas-bánya területén Wein György akadt rájuk, aki a Magyar Állami Földtani Intézet geológusaként kutatott itt ősmaradványok után. Ez után egyre-másra kerültek elő a lelettel megegyező maradványok, 1967-ben Komló mellől írta le őket Tasnádi Kubacska András, aki publikálta is ezt a tényt az Élet és Tudomány folyóiratban. A faj tudományos leírásának babérja mégis Kordos Lászlót illeti, akitől a Komlosaurus carbonis latin név is eredeztethető, s 1983-ban hozta nyilvánosságra létüket.

 

A leletegyüttes, amiből ő is dolgozott, azonban első látásra meglehetősen kevés információt hordozott a faj teljes testfelépítéséről, tekintve hogy a mai napig is csupán a lábnyomait sikerült a komlosaurusnak beazonosítani, sem részleges, sem teljes csontváz nem áll rendelkezésre, amely támpontot adhatna a tudósoknak. Honnan tudhatjuk akkor mégis, hogy milyen külsővel rendelkezhetett mecseki dinoszauruszunk?

 

A lábnyomok, amelyeket sorozatban megleltek, mind az alsó-triász időszaki eredetű homokkő rétegekben őrződtek meg, és a Pannon-tenger jura időszakban kezdődő térhódításával párhuzamos kialakulású, körülbelül 200 millió éves. A dínók adott esetben a sekély tenger partjának homokjában futottak végig, ahol lábnyomaikat az üledék később kitöltötte, majd a rétegek közt meglehetős épségben őrződött meg alakjuk. E két támpont elegendő is lehet a faj teljes testfelépítésének rekonstrukciójához. A lábnyomok mérete leggyakrabban 12-18 cm közé esik, a lépések hossza pedig átlagosan 60 cm. Ezen adatok, valamint a lábnyomok mélysége alapján alkothatunk képet az állatok testméretéről és tömegéről – körülbelül 2 m hosszúak, és egy felnőtt embernek derékig érő testmagasságúak lehettek. A lépéseikből kikövetkeztethető, hogy két lábon közlekedtek, mint oly sok ismert rokonuk.

 

A közelből lengyelországból kerültek elő azonos korból származó, és hasonló felépítésű lábaktól származó ősmaradványok. Ott azonban a csontok is rendelkezésre álltak, és ez alapján saját dinoszauruszunk elképzelése is könnyebb. A lengyel Szentkereszt-hegységben talált dinoszauruszok a Grallator nemzetségbe tartoznak, valamint ide sorolhatók az atlanti parton az Egyesült Államokból származó, nagyon hasonló leletek is. Így feltételezhető, hogy a komlosaurus is valamennyire hasonló felépítésű és életmódú lehetett.

 

Innen adódik a feltételezett ragadozó életmód, amely azonban a fennmaradt maradványok alapján a hasonló fajoknál nem mindig jelentett kizárólagos szárazföldi húsevő életmódot: a testméretben és felépítésben hasonló ragadozók általában a vízben is vadásztak halakra, illetve a táplálékuk jelentős része dögök elfogyasztásából adódott. Szintén életmódjukra utalnak a Mecsekben felfedezett, hátrahagyott nyomaik is. 1988-ban az ELTE geológus hallgatói nem csupán egy-egy nyomvonalat, hanem egy kőzetlemezben egy egész sorozat lábnyomot fedeztek fel, ami azt jelenti, hogy a komlosaurus egyedei csoportban futottak, azaz falkában jártak táplálék után. Ezt a leletegyüttest a Magyar Természettudományi Múzeumban őrzik, itt állították össze a beszállított darabjaiból.

 

A lábnyomok hossza, a lépéstáv, az ujjak szélessége, hossza, egymással bezárt szöge mind-mind értékes adatokat szolgáltatnak a kutatóknak arra vonatkozóan, hogy jól elhatárolhassák ezt a fajt a számtalan, a világ különböző pontjain lábnyomokat hátrahagyó dinoszaurusztól. Hogy még valódi dinoszauruszról beszélhetünk, és nem egy nagyobb termetű futómadárról, az onnan tudható biztosan, hogy a madarak megjelenése csak mintegy 40 millió évvel később, azaz 160 millió éve kezdődött meg.

 

A Kárpát-medence ősmaradványainak gyűjtése és rendszerezése egyébként báró Nopcsa Ferenc igazán úttörő munkásságával kezdődött meg, akitől a tudománytörténetben egyedülálló módon halála után természettudományos érdeklődésű felesége vette át a stafétát. Ők elsődlegesen az erdélyi lelőhelyekről származó leleteket rendszerezték, és jóval komlósaurusunk felfedezése előtt, az 1800-as évek végén, az 1900-as évek első évtizedeiben tevékenykedtek.

 

A komlosaurus maradványaiból a fentieken kívül találhatunk Komló városának kiállításában, és Pécsen is, utóbbi a tévétorony emeletén tekinthető meg. A dinoszaurusz nem csupán a lábnyomok formájában, de életnagyságú szoborként is megörökítésre került, amely Pecsics Tibor szakértelmét és fantáziáját dicséri.

 

Bojtos Ferenc


További képek »





Legfrissebb híreink, cikkeink

Rendszerszintű változás oldhatja csak meg a klímaválságot
Rendszerszintű változás oldhatja csak meg a klímaválságot
A klímaválságot – amely az ökológiai-társadalmi válság része – csak rendszerszintű változtatásokkal, energiaátmenetre ösztönző eszközökkel lehet megoldani. A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) a Globális Klímahét és az ENSZ Közgyűlés kapcsán erre hívja fel a figyelmet cikksorozatában és ezért vesz részt aktívan a Klímahét ...
Tovább »
Klímakiskövetek - Mozdulja a klímáért! 2019 - Felhívás és feladatleírások
Klímakiskövetek - Mozdulja a klímáért! 2019 - Felhívás és feladatleírások
2019-ben hetedszer hirdetjük meg „Mozdulj a klímáért!” felhívásunkat. Az idei kampány központi gondolata a „Klímakiskövetek”, mellyel utalni szeretnénk arra, hogy a jövő generációinak, a fiataloknak fontos szerepe van a klímaváltozás folyamatában és közös felelősségünk, hogy egy élhető környezetben nőhessenek fel. Az iskolai kam...
Tovább »

Programajánló...

"Feszültséggel teli percek"-- Madárvédelem az elektromos hálózatokon
Évente közel 170 ezer madár hullik el a vezetékhálózatokon szenvedett áramütésektől. De mi lehet ennek az oka, és mi lehet a megoldás? Időpont: 2019. november 21.  18:00 óra; helyszín: Szeged, Szent-Györgyi Albert Agóra (Gogol u. 32. / Kálvária sugárút 23.).  ...
Tovább »
Meghívó - Klímariadó: helyi kezdeményezések, európai együttműködés
Meghívó - Klímariadó: helyi kezdeményezések, európai együttműködés
MEGHÍVÓ az Éghajlatvédelmi Szövetség és a CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület műhelytalálkozójára, Szeged MJV Polgármesteri Hivatal, Lechner Lajos terem (Szeged, Széchenyi tér 10.); 2019. november 12. kedd - 14.00-17.00.  ...
Tovább »

Keresés az oldalon


Terepi bázisok

Élménycentrum

Élménycentrum

Dátum, névnap

2019. november 20., szerda
Jolán napja van

Galériaajánló

Őrségi gombásztúra, 2019 Őrségi gombásztúra, 2019

Ómassai október Ómassai október

Balatonszárszó Balatonszárszó

Erdély, bemutató képek 2019-20 Erdély, bemutató képek 2019-20

Ómassa nyárbúcsúztató Ómassa nyárbúcsúztató


Videóajánló

A CSEMETE bemutatása A CSEMETE bemutatása

Egyesületünk 1987 óta végez természetvédelmi munkákat, szerver környezetvédelmi akciókat, gyerektáborokat, diákprogramok...

Horgásztábor 2008 Horgásztábor 2008

A résztvevők az Atkai-holtág partján megismerkedhetnek a vízi életközösségekkel, természet- és környezetvédelmi problémá...

CSEMETE Munkatábor :) CSEMETE Munkatábor :)

Dalmát tengerparton Dalmát tengerparton

CSEMETE Kék Túra CSEMETE Kék Túra

Másfélmillió lépés Európa szívében. Első leírása Országos Kék Út néven 1926-ból maradt fenn, a jelzés felfestése csaknem...

Hírlevél, újdonságértesítő




Kövessen a Facebookon is


Minden jog fenntartva © 2015-2018
CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület