Az év madara 2018: a vándorsólyom (Falco peregrinus)

2018. március 23.
Az év madara 2018: a vándorsólyom (Falco peregrinus)

Rendhagyó módon nem lehetett szavazni a 2018-as év madarára, ugyanis azt a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület most maga jelölte meg. Ennek oka, hogy 2018-ban éppen 20 éve, hogy hosszú távollét után ismét költeni kezdett a vándorsólyom Magyarországon.

A vándorsólyom egy rendkívül ügyes, energikus és rámenős nappali ragadozó madár. Ennek megfelelően zsákmányállatai között a leggyakrabban madarak fordulnak elő, és még csak nem is a kisebbek. Ez a sólyom kisebb egy egerészölyvnél, a hímek jóval, a tojók már kevésbé, mert a sólymoknál a női nem az erősebb. Hegyes, hosszú szárnyai, jól fejlett repülőizmai igazi légi akrobatává teszik ezt a madarat. Ehhez párosul erős csűdje, hosszú, hegyes karmai és kiváló látása. Vadásztaktikája az, hogy magasra repülve éles szemével választja ki áldozatát, és föntről, hátulról zuhanórepülésben támad rá. Ennek során könnyen átlépi az akár 300 km/órás sebességet is, úgyhogy zsákmánya számára szinte a semmiből bukkan elő olyan sebességkülönbséggel, hogy 1-2 másodperc múlva bekövetkezik az ütközés. A vándorsólyom szinte lerúgja az égből áldozatát, amivel sokszor gerinctörés végez. Nagyobb áldozataival a földre zuhan, de képes a saját testtömegével közel azonos méretű zsákmánnyal huzamosabban repülni is. Az áldozatok között sok a vízimadár (a nagyobb récékig, kisebb gémekig), városokban sok galambot fog. E tulajdonságai miatt általánosan elterjedt vadászmadár, a solymászok kedvelt faja.

Ez a nagy távolságokat könnyedén áthidaló, jól repülő madár szinte az egész világon elterjedt. Európában előnyben részesíti azokat a területeket, ahol vizes élőhelyek és sziklás hegyek egyaránt vannak. Értelemszerűen ilyenek a tengerpartok, de megtalálhatók a párok a szárazföld belsejében is, kóborló egyedei pedig bárhol előfordulhatnak. Költésre előszeretettel használ elérhetetlen sziklapárkányokat, akár csak más sólymok, a sasok, a keselyűk, a hollók vagy az uhu. Fészket rokonaihoz hasonlóan nem épít, vagy más madarak fészkét foglalja el, vagy a csupasz sziklára tojik le. Viszonylag szapora: 3-4 tojása és fiókája is lehet. A XX. század közepén bekövetkezett állomány-összeomlás legfőbb okának mára a növényvédő szerek, különösen a nehezen lebomló DDT általános használatát tekintik, ami tojáshéj-vékonyodást eredményez sok ragadozómadárnál. Ha az állomány kritikus szintre csökken, akkor már jelentősége van minden kirabolt fészeknek. Vadászmadár lévén a legnagyobb értéke a vadon kikelt, és fiókaként hazavitt majd betanított madaraknak volt, de a tojások értéke is elérte egy jobb autó árát. Ma már csak fogságban nevelt madarakkal lehetséges vadászni. Az 1960-es években aztán egyszer csak az utolsó vándorsólyom-pár is eltűnt Magyarországról… A vegyszerek betiltásával, védelmi intézkedésekkel a külföldi állományok erősödése nyomán jelent meg ismét mint költőfaj idehaza 1997-ben. Mára fokozottan védett madarunk 40 sikeresen költő párral. A költő párok mellett jelentős számban át is telelnek északról délebbre húzódó példányok, nem ritkán nagyvárosaink valamely kiemelkedő épületét választva éjszakai szállásnak és tépőhelynek. Évtizedek óta ismert a Szegedi Dóm, mint hol egy, hol két madár téli szállása.

Paulovics Péter






Legfrissebb híreink, cikkeink

Az év hala 2019: a vörösszárnyú keszeg
Az év hala 2019: a vörösszárnyú keszeg
Az év halának megválasztását a Magyar Haltani Társaság koordinációjával szervezik meg, 2010 óta folytatva a hagyományt. 2019-ben az év halaként a vöröszárnyú keszeg (Scardinius erythrophthalmus) került kiválasztásra, így idén e halfajra irányulhat kicsivel több figyelem....
Tovább »
Az év ásványa 2019: a galenit
Az év ásványa 2019: a galenit
A Magyarhoni Földtani Társulat 2015-ben indította el az „Az Év Ásványa” programot annak érdekében, hogy népszerűsítsék a földtudományokat és azon belül az ásványokat. A három jelöltet a Magyar Földtani Társulat Ásványtan-Geokémiai Szakosztályának vezetőssége állítja minden évben. A győztes internetes szavazáson keresztül kerül k...
Tovább »

Programajánló...

Természetismereti tábor Bugacon, 2019
Természetismereti tábor Bugacon, 2019
A CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület táborában a Kiskunsági Nemzeti Park és a Dél-Alföld természeti értékeivel, védett növény- és állatfajaival, a hagyományos tájhasználattal, az őshonos háziállat-fajtákkal, íjászattal, ősi mesterségekkel és játékokkal ismerkedhetnek meg a résztvevők....
Tovább »
Liget Futóverseny és Sportnap - meghívó
Liget Futóverseny és Sportnap - meghívó
A CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata megbízásából Futóversenyt és Sportnapot szervez március 21-én a Szegedi Erzsébet Ligetben a „Zöld város kialakítása a Szegedi Ligetben” c. TOP-6.3.2-15-SG1-2016-00001 kódszámú projekt keretében. A rendezvényen résztvevők közül az 1-10 hel...
Tovább »

Keresés az oldalon


Terepi bázisok

Élménycentrum

Élménycentrum

Dátum, névnap

2019. április 21., vasárnap
Konrád napja van

Galériaajánló

Szováta, Teleki-tábor 2019 Szováta, Teleki-tábor 2019

A tavasz tizenhét pillanata A tavasz tizenhét pillanata

A vörösszárnyú keszeg A vörösszárnyú keszeg

A galenit A galenit

A mészkő A mészkő


Videóajánló

A CSEMETE bemutatása A CSEMETE bemutatása

Egyesületünk 1987 óta végez természetvédelmi munkákat, szerver környezetvédelmi akciókat, gyerektáborokat, diákprogramok...

Horgásztábor 2008 Horgásztábor 2008

A résztvevők az Atkai-holtág partján megismerkedhetnek a vízi életközösségekkel, természet- és környezetvédelmi problémá...

CSEMETE Munkatábor :) CSEMETE Munkatábor :)

Dalmát tengerparton Dalmát tengerparton

CSEMETE Kék Túra CSEMETE Kék Túra

Másfélmillió lépés Európa szívében. Első leírása Országos Kék Út néven 1926-ból maradt fenn, a jelzés felfestése csaknem...

Hírlevél, újdonságértesítő




Zöld ovi, Ökoiskola

ökosuli

Kövessen a Facebookon is


Minden jog fenntartva © 2015-2018
CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület