Az év madara 2018: a vándorsólyom (Falco peregrinus)

2018. március 23.
Az év madara 2018: a vándorsólyom (Falco peregrinus)

Rendhagyó módon nem lehetett szavazni a 2018-as év madarára, ugyanis azt a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület most maga jelölte meg. Ennek oka, hogy 2018-ban éppen 20 éve, hogy hosszú távollét után ismét költeni kezdett a vándorsólyom Magyarországon.

A vándorsólyom egy rendkívül ügyes, energikus és rámenős nappali ragadozó madár. Ennek megfelelően zsákmányállatai között a leggyakrabban madarak fordulnak elő, és még csak nem is a kisebbek. Ez a sólyom kisebb egy egerészölyvnél, a hímek jóval, a tojók már kevésbé, mert a sólymoknál a női nem az erősebb. Hegyes, hosszú szárnyai, jól fejlett repülőizmai igazi légi akrobatává teszik ezt a madarat. Ehhez párosul erős csűdje, hosszú, hegyes karmai és kiváló látása. Vadásztaktikája az, hogy magasra repülve éles szemével választja ki áldozatát, és föntről, hátulról zuhanórepülésben támad rá. Ennek során könnyen átlépi az akár 300 km/órás sebességet is, úgyhogy zsákmánya számára szinte a semmiből bukkan elő olyan sebességkülönbséggel, hogy 1-2 másodperc múlva bekövetkezik az ütközés. A vándorsólyom szinte lerúgja az égből áldozatát, amivel sokszor gerinctörés végez. Nagyobb áldozataival a földre zuhan, de képes a saját testtömegével közel azonos méretű zsákmánnyal huzamosabban repülni is. Az áldozatok között sok a vízimadár (a nagyobb récékig, kisebb gémekig), városokban sok galambot fog. E tulajdonságai miatt általánosan elterjedt vadászmadár, a solymászok kedvelt faja.

Ez a nagy távolságokat könnyedén áthidaló, jól repülő madár szinte az egész világon elterjedt. Európában előnyben részesíti azokat a területeket, ahol vizes élőhelyek és sziklás hegyek egyaránt vannak. Értelemszerűen ilyenek a tengerpartok, de megtalálhatók a párok a szárazföld belsejében is, kóborló egyedei pedig bárhol előfordulhatnak. Költésre előszeretettel használ elérhetetlen sziklapárkányokat, akár csak más sólymok, a sasok, a keselyűk, a hollók vagy az uhu. Fészket rokonaihoz hasonlóan nem épít, vagy más madarak fészkét foglalja el, vagy a csupasz sziklára tojik le. Viszonylag szapora: 3-4 tojása és fiókája is lehet. A XX. század közepén bekövetkezett állomány-összeomlás legfőbb okának mára a növényvédő szerek, különösen a nehezen lebomló DDT általános használatát tekintik, ami tojáshéj-vékonyodást eredményez sok ragadozómadárnál. Ha az állomány kritikus szintre csökken, akkor már jelentősége van minden kirabolt fészeknek. Vadászmadár lévén a legnagyobb értéke a vadon kikelt, és fiókaként hazavitt majd betanított madaraknak volt, de a tojások értéke is elérte egy jobb autó árát. Ma már csak fogságban nevelt madarakkal lehetséges vadászni. Az 1960-es években aztán egyszer csak az utolsó vándorsólyom-pár is eltűnt Magyarországról… A vegyszerek betiltásával, védelmi intézkedésekkel a külföldi állományok erősödése nyomán jelent meg ismét mint költőfaj idehaza 1997-ben. Mára fokozottan védett madarunk 40 sikeresen költő párral. A költő párok mellett jelentős számban át is telelnek északról délebbre húzódó példányok, nem ritkán nagyvárosaink valamely kiemelkedő épületét választva éjszakai szállásnak és tépőhelynek. Évtizedek óta ismert a Szegedi Dóm, mint hol egy, hol két madár téli szállása.

Paulovics Péter






Legfrissebb híreink, cikkeink

Személyi jövedelemadójának 1%-ával támogasson bennünket!
Személyi jövedelemadójának 1%-ával támogasson bennünket!
Amennyiben egyetért céljainkkal, kérjük segítse Ön is a CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesületet adója 1%-ának felajánlásával! Magánszemélyként az idén is lehetősége van arra, hogy rendelkezzen az összevont adóalap után befizetett személyi jövedelemadója 1%-áról, amelyet legkésőbb 2019. május 20-áig az szja-bevallástól...
Tovább »
Az év fája 2019: a sajmeggy
Az év fája 2019: a sajmeggy
Idén a sajmeggyet (Prunus mahaleb) választották az év fájának, azaz e fajra irányulhat némileg több figyelem. Általában a sajmeggyet nem tartják különösebben számon sem természetvédelmi, sem erdészeti, sem erdei haszonvétel szempontjából, pedig mindhárom területen fontos szerepet tölt be....
Tovább »

Programajánló...

FELHÍVÁS általános iskolásoknak - Kis-Teleki-virág Vetélkedő, 2019.
FELHÍVÁS általános iskolásoknak - Kis-Teleki-virág Vetélkedő, 2019.
A Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Interaktív Természetismereti Tudástára, a Teleki-Szováta Alapítvánnyal, valamint a CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesülettel közösen 2019-ben nyolcadik alkalommal hirdeti meg általános iskolák számára az Erdély kultúrtörténetével és természeti értékeivel kapcsol...
Tovább »
"E-figyelő" akciónap szegeden
A CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület a Fenntarthatóság Felé Egyesület és Magyar Természetvédők Szövetsége országos kampánya keretében akciónapot szervez az elektronikai eszközök környezeti és társadalmi hatásairól....
Tovább »

Keresés az oldalon


Terepi bázisok

Élménycentrum

Élménycentrum

Dátum, névnap

2019. augusztus 18., vasárnap
Ilona napja van

Galériaajánló

Retyezát, erdélyi túra 2019 Retyezát, erdélyi túra 2019

Aggteleki-karszt, csillagtúra 2019 Aggteleki-karszt, csillagtúra 2019

Természetismereti tábor Bugacon 2019 Természetismereti tábor Bugacon 2019

Ómassa juniális Ómassa juniális

Szicília Szicília


Videóajánló

A CSEMETE bemutatása A CSEMETE bemutatása

Egyesületünk 1987 óta végez természetvédelmi munkákat, szerver környezetvédelmi akciókat, gyerektáborokat, diákprogramok...

Horgásztábor 2008 Horgásztábor 2008

A résztvevők az Atkai-holtág partján megismerkedhetnek a vízi életközösségekkel, természet- és környezetvédelmi problémá...

CSEMETE Munkatábor :) CSEMETE Munkatábor :)

Dalmát tengerparton Dalmát tengerparton

CSEMETE Kék Túra CSEMETE Kék Túra

Másfélmillió lépés Európa szívében. Első leírása Országos Kék Út néven 1926-ból maradt fenn, a jelzés felfestése csaknem...

Hírlevél, újdonságértesítő




Kövessen a Facebookon is


Minden jog fenntartva © 2015-2018
CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület