Az év madara 2018: a vándorsólyom (Falco peregrinus)

2018. március 23.
Az év madara 2018: a vándorsólyom (Falco peregrinus)

Rendhagyó módon nem lehetett szavazni a 2018-as év madarára, ugyanis azt a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület most maga jelölte meg. Ennek oka, hogy 2018-ban éppen 20 éve, hogy hosszú távollét után ismét költeni kezdett a vándorsólyom Magyarországon.

A vándorsólyom egy rendkívül ügyes, energikus és rámenős nappali ragadozó madár. Ennek megfelelően zsákmányállatai között a leggyakrabban madarak fordulnak elő, és még csak nem is a kisebbek. Ez a sólyom kisebb egy egerészölyvnél, a hímek jóval, a tojók már kevésbé, mert a sólymoknál a női nem az erősebb. Hegyes, hosszú szárnyai, jól fejlett repülőizmai igazi légi akrobatává teszik ezt a madarat. Ehhez párosul erős csűdje, hosszú, hegyes karmai és kiváló látása. Vadásztaktikája az, hogy magasra repülve éles szemével választja ki áldozatát, és föntről, hátulról zuhanórepülésben támad rá. Ennek során könnyen átlépi az akár 300 km/órás sebességet is, úgyhogy zsákmánya számára szinte a semmiből bukkan elő olyan sebességkülönbséggel, hogy 1-2 másodperc múlva bekövetkezik az ütközés. A vándorsólyom szinte lerúgja az égből áldozatát, amivel sokszor gerinctörés végez. Nagyobb áldozataival a földre zuhan, de képes a saját testtömegével közel azonos méretű zsákmánnyal huzamosabban repülni is. Az áldozatok között sok a vízimadár (a nagyobb récékig, kisebb gémekig), városokban sok galambot fog. E tulajdonságai miatt általánosan elterjedt vadászmadár, a solymászok kedvelt faja.

Ez a nagy távolságokat könnyedén áthidaló, jól repülő madár szinte az egész világon elterjedt. Európában előnyben részesíti azokat a területeket, ahol vizes élőhelyek és sziklás hegyek egyaránt vannak. Értelemszerűen ilyenek a tengerpartok, de megtalálhatók a párok a szárazföld belsejében is, kóborló egyedei pedig bárhol előfordulhatnak. Költésre előszeretettel használ elérhetetlen sziklapárkányokat, akár csak más sólymok, a sasok, a keselyűk, a hollók vagy az uhu. Fészket rokonaihoz hasonlóan nem épít, vagy más madarak fészkét foglalja el, vagy a csupasz sziklára tojik le. Viszonylag szapora: 3-4 tojása és fiókája is lehet. A XX. század közepén bekövetkezett állomány-összeomlás legfőbb okának mára a növényvédő szerek, különösen a nehezen lebomló DDT általános használatát tekintik, ami tojáshéj-vékonyodást eredményez sok ragadozómadárnál. Ha az állomány kritikus szintre csökken, akkor már jelentősége van minden kirabolt fészeknek. Vadászmadár lévén a legnagyobb értéke a vadon kikelt, és fiókaként hazavitt majd betanított madaraknak volt, de a tojások értéke is elérte egy jobb autó árát. Ma már csak fogságban nevelt madarakkal lehetséges vadászni. Az 1960-es években aztán egyszer csak az utolsó vándorsólyom-pár is eltűnt Magyarországról… A vegyszerek betiltásával, védelmi intézkedésekkel a külföldi állományok erősödése nyomán jelent meg ismét mint költőfaj idehaza 1997-ben. Mára fokozottan védett madarunk 40 sikeresen költő párral. A költő párok mellett jelentős számban át is telelnek északról délebbre húzódó példányok, nem ritkán nagyvárosaink valamely kiemelkedő épületét választva éjszakai szállásnak és tépőhelynek. Évtizedek óta ismert a Szegedi Dóm, mint hol egy, hol két madár téli szállása.

Paulovics Péter






Legfrissebb híreink, cikkeink

Az év ásványa 2019: a galenit
Az év ásványa 2019: a galenit
A Magyarhoni Földtani Társulat 2015-ben indította el az „Az Év Ásványa” programot annak érdekében, hogy népszerűsítsék a földtudományokat és azon belül az ásványokat. A három jelöltet a Magyar Földtani Társulat Ásványtan-Geokémiai Szakosztályának vezetőssége állítja minden évben. A győztes internetes szavazáson keresztül kerül k...
Tovább »
Az év madara 2019: a gólyatöcs
Az év madara 2019: a gólyatöcs
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) négy évtizede, 1979-ben indította útnak az "Év madara" programot. Az egyesület minden évben egy-egy madárfajt, mutat be. Ezek rendszerint olyan fajok, amelyek védelmében maga az egyesület is aktívan részt vesz. A cél, hogy az adott év választott faját testközelbe hozzák, min...
Tovább »

Programajánló...

Természetvédelmi vetélkedő
Természetvédelmi vetélkedő
A Közép-magyarországi Zöld Kör, a Zöld Kör és a Magyar Természetvédők Szövetsége „A mogyorós pele nyomában” címmel, 3 fordulós természetvédelmi vetélkedőt hirdet Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Békés és Csongrád megyei, valamint Szatmár, Bihar, Arad és Temes megyei iskolák felső tagozatos diákjaiból álló, 3 fős csapatai szá...
Tovább »
Retyezát, erdélyi túra 2019
Retyezát, erdélyi túra 2019
A túra során a Retyezát és környéke látnivalóit járjuk végig csillagtúra-szerűen, természetvédelmi, történelmi, néprajzi és geológiai értékeket egyaránt érintve; elsősorban élményszerző jelleggel, kényelmesen teljesíthető gyalogtúrák keretében és személygépkocsikkal megoldva egyes esetekben a helyi megközelítést. E mellett gombá...
Tovább »

Keresés az oldalon


Terepi bázisok

Élménycentrum

Élménycentrum

Dátum, névnap

2019. február 16., szombat
Julianna napja van

Galériaajánló

A galenit A galenit

A mészkő A mészkő

Foltos szalamandra Foltos szalamandra

Komlosaurus Komlosaurus

Havasi cincér Havasi cincér


Videóajánló

A CSEMETE bemutatása A CSEMETE bemutatása

Egyesületünk 1987 óta végez természetvédelmi munkákat, szerver környezetvédelmi akciókat, gyerektáborokat, diákprogramok...

Horgásztábor 2008 Horgásztábor 2008

A résztvevők az Atkai-holtág partján megismerkedhetnek a vízi életközösségekkel, természet- és környezetvédelmi problémá...

CSEMETE Munkatábor :) CSEMETE Munkatábor :)

Dalmát tengerparton Dalmát tengerparton

CSEMETE Kék Túra CSEMETE Kék Túra

Másfélmillió lépés Európa szívében. Első leírása Országos Kék Út néven 1926-ból maradt fenn, a jelzés felfestése csaknem...

Hírlevél, újdonságértesítő




Zöld ovi, Ökoiskola

ökosuli

Kövessen a Facebookon is


Minden jog fenntartva © 2015-2018
CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület