Az év hüllője 2020: a keresztes vipera (Vipera berus)

2020. március 17.
Az év hüllője 2020: a keresztes vipera (Vipera berus)

Az MME Kétéltű és Hüllővédelmi Szakosztálya 2012 óta évente váltakozva választja meg az év hüllőjét, illetve az év kétéltűjét a magyar herpetofauna megismertetésének érdekében. 2020-ban egyik hazai mérges kígyónk, a keresztes vipera lett az év hüllője.

A keresztes vipera a viperákra jellemző kinézettel rendelkezik, feje háromszög vagy ék alakú, amelyet a feje hátsó részén kiszélesedő, a fültőmirigyekból kialakult méregmirigyeknek köszönhet. Szeme vöröses, pupillája függőleges irányú és hosszúkás, hasított. A többi kígyóhoz hasonlóan szemhéja összenőtt egy átlátszó hártyává, ezért nem pislognak, így tekintete merevnek hat. Teste zömök, izmos, bár törzsizomzata elég gyenge, így szorítása nem túl erős. Farka a kloáka után hirtelen elvékonyodik, innen kapta régi népies elnevezését, a kurta farkú kígyót. A törzs háti oldalán végig az alapszínezetétől eltérő színű cikk-cakkos minta figyelhető meg, oldalán ugyanilyen színű foltozottsággal. A fejen, tarkó tájékon egy X vagy Y alakú minta található. Magyarországon a keresztes viperának rendszertanilag két csoportja fordul elő, amelyek a földrajzi elhelyezkedésük tekintetében, illetve a megjelenésükben is eltérnek. A keresztes vipera törzsalakja (Vipera berus berus) Szabolcs-Szatmár megyében, a Tiszaháton illetve a Zempléni-hegységben él. Élőhelyként a bokros réteket, kaszálókat, pár éves írtásokat részesíti előnyben. A két nem között külső megjelenésbeli különbséget, úgynevezett ivari dimorfizmust figyelhetünk meg.  A hímek átlagos testhossza 60 cm körüli, míg a nőstények elérhetik a 80 cm hosszúságot is. A hímek alapszíne szürkés, amelyen feketés, erősen elkülönülő a mintázat, míg a nőstények alapszíne barnás, a mintázat sötétebb barnás színű, viszont nem olyan kontrasztos, mint a hímek esetében. Mindkét nem esetében a száj feletti felső ajakpajzs fehér, a haspajzsok sötétszürkék vagy feketék, amelyen esetenként fehér pöttyök figyelhetők meg, illetve a farokvég az alsó felén sárga. A keresztes viperák hazánkban található nyugati elterjedési területén, Somogy és Zala megyében egy alfaj, a balkáni keresztes vipera (Vipera berus bosniensis) fordul elő. Tölgyesek, égerlápok szélein, tisztásokon figyelhetjük meg őket. Testhosszuk átlagosan 50-60 cm körüli. A törzsalakkal ellentétben náluk nem figyelhető meg a nemek közötti színbeli különbség. Mindkét nem alapszíne barnás, mintázata barnás-feketés, amely gyakran nem egybefüggő, hanem elkülönülő keresztsávokból áll. Esetenként megfigyelhetünk teljesen fekete, úgynevezett melanisztikus egyedeket. Sok esetben a felső ajakpajzsok ezeknél a példányoknál is fehér, de előfordulhat, hogy ez is teljesen fekete. A melanisztikus egyedek is fiatalon normál színűek, majd pár év alatt sötétednek be folyamatosan.

A keresztes vipera általánosságban nappal aktív, bár már megfigyeltek éjszakai aktivitást is. Ragadozó életmódú, főleg kistestű emlősökkel táplálkozik, de esetenként békákat, kígyókat és madárfiókákat is elfogyasztanak. Áldozatukat mérgükkel ejtik el, a marás után hagyja az áldozatát elmenni, majd pár perc múlva a szagok alapján megkeresi. Zsákmányát a feje irányából kezdve egészben nyeli le. A telet földalatti járatokban, farönkökben tölti hibernálva. Tavasszal, március-április környékén elsőként a hímek fejezik be a telelést, majd pár hét múlva a nőstények, majd a fiatal egyedek is. A hímek április elején összehangoltan, csaknem egyszerre átesnek az első vedlésen, amelyet követően a színük a legélénkebb. Ezután következik a 2-3 hetes párzási időszak. A keresztes vipera álelevenszüléssel szaporodik, vagyis a nőstény nem rak tojásokat, azok a teste belsejében fejlődnek. Átlagosan 5-15 utódot hoznak, akik augusztus-szeptember környékén látnak napvilágot. Nem figyelhető meg náluk utódgondozás, így a nőstény ezt követően magára is hagyja őket.

Keresztes viperával igen ritkán találkozhatunk, általában a járás keltette rezgéstől és zajoktól elmenekül, mielőtt észrevehetnénk. Viszont ha sarokba szorítottuk vagy szándékosan zargatjuk, akkor elég gyorsan támadásra vált. A keresztes vipera méregfoga elől található, amely nyugalmi helyzetben a szájpadlásához simul, de harapás esetén ezek előre csapódnak és ezzel juttatja mérgét áldozatába. Előfordulhat, hogy védekezésnél a marás során nem juttat méreganyagot a támadóba, bízva abban, hogy ez is elegendő annak elűzéséhez. A méreg okozta tünetekben a hazai állományok között is megfigyelhető némi eltérés. Alapvetően a keringési rendszerre van hatással, de egyes populációk mérgénél megfigyeltek idegrendszeri tüneteket, valamint kiválthatnak allergiás reakciót is. A harapást követően gyorsan feszes duzzanat jön létre a marás helyén, amelynek következtében eltűnhet a harapás nyoma, ami megtévesztő lehet. Magyarországon évente 1-2 keresztes vipera harapás fordul elő, az utóbbi 60 évben összesen 2 halálos eset volt. A mai fejlett orvoslásnak köszönhetően a marás jól kezelhető. Keresztes vipera marása esetén mindenképp forduljunk orvoshoz!

A keresztes vipera az egyik legelterjedtebb szárazföldi mérgeskígyó. Európában az Ibériai-félsziget és Európa déli részein kívül szinte mindenhol előfordul. Magyarországon foltszerű az elterjedése.

A keresztes viperát első ránézésre összekeverhetjük más hazai kígyófajainkkal, de kicsit alaposabban megfigyelve könnyen megkülönböztethetjük tőlük. Leginkább talán a másik hazai vipera fajjal, a rákosi viperával (Vipera ursinii rakosiensis) keverhetnénk össze, de a két faj előfordulási helye nincs átfedésben, mivel a rákosi vipera a Kiskunságban valamint a Hanságban figyelhető meg. A fekete, melanisztikus egyedek könnyen összetéveszthetőek a velük egy helyen élő fekete színű vízisiklókkal (Natrix natrix). A vízisikló a keresztes viperához képest sokkal karcsúbb és kecsesebb mozgású, feje a hátsó felénél nem szélesedik ki, valamint a fekete színű egyedek esetében is jól megfigyelhető a vízisiklókra jellemző világos félhold alakú nyakszirtfolt, amely a keresztes viperának nincs. Ha lehetőségünk van alaposabban megfigyelni, akkor a szemük alapján is megkülönböztethetjük őket, mivel a siklóknak kerek a pupillája, míg a keresztes viperának hosszúkás, függőleges állású. Ezeken kívül még egy másik siklófajunkkal, a rézsiklóval (Coronella austriaca) is összetéveszthetjük. A rézsikló is karcsúbb testalkatú a keresztes viperához képest, illetve pupillája neki is kerek. Barnás alapszíne hasonlít a keresztes viperáéra, viszont a hátán két sorban megfigyelhető sötétbarna foltok találhatóak, amelyek nem érnek össze és nem formáznak cikk-cakkos vonalat.

A keresztes vipera Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250 000 Ft. Szerepel az európai vadon élő élővilág és a természetes élőhelyek védelméről szóló Berni Egyezmény II. függelékében, amely a különösen védett állatfajokat tartalmazza. Az IUCN Vörös Listája a fajt a nem fenyegetett kategóriába sorolja, viszont állományainak mérete csökken. Magyarországon a legfőbb veszélyeztető tényező az élőhelyeik eltűnése illetve feldarabolódása, az intenzív vadgazdálkodás, valamint a káros emberi behatások.

 

Turóczi Tamás

CSEMETE Egyesület


További képek »





Legfrissebb híreink, cikkeink

Szeged Klímastratégiája - Lakossági véleményezésre
Szeged Klímastratégiája - Lakossági véleményezésre
A klímaváltozás tényével nap mint nap szembesülhetünk már, nem csupán a távoli tájakon tapasztalható drasztikus változások és időjárási katasztrófák kapcsán, de sajnos saját közvetlen környezetünk jelenségein keresztül is. Elmaradó telek, extrém erős szélviharok, pár perc alatt pecsenyére égő bőr a napon – lakóhelyünk sem marad ...
Tovább »
Tanévkezdési DUGÓelhárítási kampány
Tanévkezdési DUGÓelhárítási kampány
Az iskolakezdés egy rémálom a helyi közlekedésben. Nem biztos, hogy megoldás lesz a „papa vagy mama-taxi” a reggeli és délutáni eljutási versenyben, amikor az iskolák környékén élők sem tudnak saját otthonuk elé leparkolni. Átfutott már az agyadon, hogy amikor elkezdődik az iskola és óvoda TI, KONKRÉTAN mire számíthattok? Lehetn...
Tovább »

Programajánló...

Kis Teleki-virág Vetélkedő 2020 általános iskolásoknak
Kis Teleki-virág Vetélkedő 2020 általános iskolásoknak
A CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Interaktív Természetismereti Tudástárával, valamint a Romániai Magyar Pedagógus Szövetséggel közösen 2020-ban kilencedik alkalommal hirdeti meg általános iskolák számára az Erdély kultúrtörténetével és természeti értékeiv...
Tovább »
Teleki-virág Vetélkedő 2020 középiskolásoknak
Teleki-virág Vetélkedő 2020 középiskolásoknak
A CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Interaktív Természetismereti Tudástárával, valamint a Romániai Magyar Pedagógus Szövetséggel közösen 2020-ban kilencedik alkalommal hirdeti meg középiskolák számára az Erdély kultúrtörténetével és természeti értékeivel ka...
Tovább »

Keresés az oldalon


Terepi bázisok

Élménycentrum

Élménycentrum

Száz apró lépés

Szeged Klímastratégiája

Szeged Klímastratégiája - KEHOP-1.2.1-18-2018-00008

Dátum, névnap

2020. december 05., szombat
Vilma napja van

Galériaajánló

Őrségi gombásztúra 2020 Őrségi gombásztúra 2020

Erdély, bemutató képek 2020-21 Erdély, bemutató képek 2020-21

Ómassa, gombászat Ómassa, gombászat

Ciprus Ciprus

Mátrai csillagtúra 2020 Mátrai csillagtúra 2020


Videóajánló

A CSEMETE bemutatása A CSEMETE bemutatása

Egyesületünk 1987 óta végez természetvédelmi munkákat, szerver környezetvédelmi akciókat, gyerektáborokat, diákprogramok...

Horgásztábor 2008 Horgásztábor 2008

A résztvevők az Atkai-holtág partján megismerkedhetnek a vízi életközösségekkel, természet- és környezetvédelmi problémá...

CSEMETE Munkatábor :) CSEMETE Munkatábor :)

Dalmát tengerparton Dalmát tengerparton

CSEMETE Kék Túra CSEMETE Kék Túra

Másfélmillió lépés Európa szívében. Első leírása Országos Kék Út néven 1926-ból maradt fenn, a jelzés felfestése csaknem...

Hírlevél, újdonságértesítő




Kövessen a Facebookon is


Minden jog fenntartva © 2015-2020
CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület