Az év hüllője 2020: a keresztes vipera (Vipera berus)

2020. március 17.
Az év hüllője 2020: a keresztes vipera (Vipera berus)

Az MME Kétéltű és Hüllővédelmi Szakosztálya 2012 óta évente váltakozva választja meg az év hüllőjét, illetve az év kétéltűjét a magyar herpetofauna megismertetésének érdekében. 2020-ban egyik hazai mérges kígyónk, a keresztes vipera lett az év hüllője.

A keresztes vipera a viperákra jellemző kinézettel rendelkezik, feje háromszög vagy ék alakú, amelyet a feje hátsó részén kiszélesedő, a fültőmirigyekból kialakult méregmirigyeknek köszönhet. Szeme vöröses, pupillája függőleges irányú és hosszúkás, hasított. A többi kígyóhoz hasonlóan szemhéja összenőtt egy átlátszó hártyává, ezért nem pislognak, így tekintete merevnek hat. Teste zömök, izmos, bár törzsizomzata elég gyenge, így szorítása nem túl erős. Farka a kloáka után hirtelen elvékonyodik, innen kapta régi népies elnevezését, a kurta farkú kígyót. A törzs háti oldalán végig az alapszínezetétől eltérő színű cikk-cakkos minta figyelhető meg, oldalán ugyanilyen színű foltozottsággal. A fejen, tarkó tájékon egy X vagy Y alakú minta található. Magyarországon a keresztes viperának rendszertanilag két csoportja fordul elő, amelyek a földrajzi elhelyezkedésük tekintetében, illetve a megjelenésükben is eltérnek. A keresztes vipera törzsalakja (Vipera berus berus) Szabolcs-Szatmár megyében, a Tiszaháton illetve a Zempléni-hegységben él. Élőhelyként a bokros réteket, kaszálókat, pár éves írtásokat részesíti előnyben. A két nem között külső megjelenésbeli különbséget, úgynevezett ivari dimorfizmust figyelhetünk meg.  A hímek átlagos testhossza 60 cm körüli, míg a nőstények elérhetik a 80 cm hosszúságot is. A hímek alapszíne szürkés, amelyen feketés, erősen elkülönülő a mintázat, míg a nőstények alapszíne barnás, a mintázat sötétebb barnás színű, viszont nem olyan kontrasztos, mint a hímek esetében. Mindkét nem esetében a száj feletti felső ajakpajzs fehér, a haspajzsok sötétszürkék vagy feketék, amelyen esetenként fehér pöttyök figyelhetők meg, illetve a farokvég az alsó felén sárga. A keresztes viperák hazánkban található nyugati elterjedési területén, Somogy és Zala megyében egy alfaj, a balkáni keresztes vipera (Vipera berus bosniensis) fordul elő. Tölgyesek, égerlápok szélein, tisztásokon figyelhetjük meg őket. Testhosszuk átlagosan 50-60 cm körüli. A törzsalakkal ellentétben náluk nem figyelhető meg a nemek közötti színbeli különbség. Mindkét nem alapszíne barnás, mintázata barnás-feketés, amely gyakran nem egybefüggő, hanem elkülönülő keresztsávokból áll. Esetenként megfigyelhetünk teljesen fekete, úgynevezett melanisztikus egyedeket. Sok esetben a felső ajakpajzsok ezeknél a példányoknál is fehér, de előfordulhat, hogy ez is teljesen fekete. A melanisztikus egyedek is fiatalon normál színűek, majd pár év alatt sötétednek be folyamatosan.

A keresztes vipera általánosságban nappal aktív, bár már megfigyeltek éjszakai aktivitást is. Ragadozó életmódú, főleg kistestű emlősökkel táplálkozik, de esetenként békákat, kígyókat és madárfiókákat is elfogyasztanak. Áldozatukat mérgükkel ejtik el, a marás után hagyja az áldozatát elmenni, majd pár perc múlva a szagok alapján megkeresi. Zsákmányát a feje irányából kezdve egészben nyeli le. A telet földalatti járatokban, farönkökben tölti hibernálva. Tavasszal, március-április környékén elsőként a hímek fejezik be a telelést, majd pár hét múlva a nőstények, majd a fiatal egyedek is. A hímek április elején összehangoltan, csaknem egyszerre átesnek az első vedlésen, amelyet követően a színük a legélénkebb. Ezután következik a 2-3 hetes párzási időszak. A keresztes vipera álelevenszüléssel szaporodik, vagyis a nőstény nem rak tojásokat, azok a teste belsejében fejlődnek. Átlagosan 5-15 utódot hoznak, akik augusztus-szeptember környékén látnak napvilágot. Nem figyelhető meg náluk utódgondozás, így a nőstény ezt követően magára is hagyja őket.

Keresztes viperával igen ritkán találkozhatunk, általában a járás keltette rezgéstől és zajoktól elmenekül, mielőtt észrevehetnénk. Viszont ha sarokba szorítottuk vagy szándékosan zargatjuk, akkor elég gyorsan támadásra vált. A keresztes vipera méregfoga elől található, amely nyugalmi helyzetben a szájpadlásához simul, de harapás esetén ezek előre csapódnak és ezzel juttatja mérgét áldozatába. Előfordulhat, hogy védekezésnél a marás során nem juttat méreganyagot a támadóba, bízva abban, hogy ez is elegendő annak elűzéséhez. A méreg okozta tünetekben a hazai állományok között is megfigyelhető némi eltérés. Alapvetően a keringési rendszerre van hatással, de egyes populációk mérgénél megfigyeltek idegrendszeri tüneteket, valamint kiválthatnak allergiás reakciót is. A harapást követően gyorsan feszes duzzanat jön létre a marás helyén, amelynek következtében eltűnhet a harapás nyoma, ami megtévesztő lehet. Magyarországon évente 1-2 keresztes vipera harapás fordul elő, az utóbbi 60 évben összesen 2 halálos eset volt. A mai fejlett orvoslásnak köszönhetően a marás jól kezelhető. Keresztes vipera marása esetén mindenképp forduljunk orvoshoz!

A keresztes vipera az egyik legelterjedtebb szárazföldi mérgeskígyó. Európában az Ibériai-félsziget és Európa déli részein kívül szinte mindenhol előfordul. Magyarországon foltszerű az elterjedése.

A keresztes viperát első ránézésre összekeverhetjük más hazai kígyófajainkkal, de kicsit alaposabban megfigyelve könnyen megkülönböztethetjük tőlük. Leginkább talán a másik hazai vipera fajjal, a rákosi viperával (Vipera ursinii rakosiensis) keverhetnénk össze, de a két faj előfordulási helye nincs átfedésben, mivel a rákosi vipera a Kiskunságban valamint a Hanságban figyelhető meg. A fekete, melanisztikus egyedek könnyen összetéveszthetőek a velük egy helyen élő fekete színű vízisiklókkal (Natrix natrix). A vízisikló a keresztes viperához képest sokkal karcsúbb és kecsesebb mozgású, feje a hátsó felénél nem szélesedik ki, valamint a fekete színű egyedek esetében is jól megfigyelhető a vízisiklókra jellemző világos félhold alakú nyakszirtfolt, amely a keresztes viperának nincs. Ha lehetőségünk van alaposabban megfigyelni, akkor a szemük alapján is megkülönböztethetjük őket, mivel a siklóknak kerek a pupillája, míg a keresztes viperának hosszúkás, függőleges állású. Ezeken kívül még egy másik siklófajunkkal, a rézsiklóval (Coronella austriaca) is összetéveszthetjük. A rézsikló is karcsúbb testalkatú a keresztes viperához képest, illetve pupillája neki is kerek. Barnás alapszíne hasonlít a keresztes viperáéra, viszont a hátán két sorban megfigyelhető sötétbarna foltok találhatóak, amelyek nem érnek össze és nem formáznak cikk-cakkos vonalat.

A keresztes vipera Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250 000 Ft. Szerepel az európai vadon élő élővilág és a természetes élőhelyek védelméről szóló Berni Egyezmény II. függelékében, amely a különösen védett állatfajokat tartalmazza. Az IUCN Vörös Listája a fajt a nem fenyegetett kategóriába sorolja, viszont állományainak mérete csökken. Magyarországon a legfőbb veszélyeztető tényező az élőhelyeik eltűnése illetve feldarabolódása, az intenzív vadgazdálkodás, valamint a káros emberi behatások.

 

Turóczi Tamás

CSEMETE Egyesület


További képek »





Legfrissebb híreink, cikkeink

Az év gyógynövénye 2020: a bíbor kasvirág (Echinacea purpurea)
Az év gyógynövénye 2020: a bíbor kasvirág (Echinacea purpurea)
A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Gyógynövény Szakosztálya 2020-ban egy olyan növényt helyez a társadalom figyelmének fókuszába, amelyről szegről-végről szinte mindenki hallott – sokrétűségét, univerzális mivoltát talán mégsem olyan sokan ismerik....
Tovább »
Az év hala 2020: a süllő
Az év hala 2020: a süllő
1812-ben az alsóörsiek a veszprémi káptalannal halászati szerződést kötöttek, melyben ezt olvashatjuk: „a Tekéntetes földesuraságnak az halnak csak az becsesebb nemei, úgymint süllő, fogas tetszenek és kívántatnak a magok természetében beszolgáltatni...”. Oh mi dőzsölésekben dúskáló szép gyerekkorom volt  nekem az 1950-es évek B...
Tovább »

Programajánló...

Kirándulások, túrák, táborok 2020
Kirándulások, túrák, táborok 2020
A CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület 2020-ban is megszervezi hagyományos nyári programjait. Az érdeklődők találhatnak kínálatunkban diákoknak szóló tábori programot, bármely korosztály számára nyitott túraprogramot, és határainkon túlra vezető, baráti társaságoknak, családoknak szóló kirándulást is....
Tovább »
Gombaismereti tanfolyam Szegeden 2020
Gombaismereti tanfolyam Szegeden 2020
Gombaismereti tanfolyam indul Szegeden! Mindenkinek, aki valaha rácsodálkozott már egy avar alól kikandikáló, a fű között megbújó, vagy éppen egy fa törzsén messziről virító gombatermőtestre. De azoknak is, akik szeretik járni a természetet, de még nem találtak rá a környék értékeire, és különösen azoknak, akik nem gondolták, ho...
Tovább »

Keresés az oldalon


Terepi bázisok

Élménycentrum

Élménycentrum

Dátum, névnap

2020. március 30., hétfő
Zalán napja van

Galériaajánló

Viráglátogatók 2020 Viráglátogatók 2020

Az év hüllője 2020: a keresztes vipera Az év hüllője 2020: a keresztes vipera

Az év hala 2020: a süllő Az év hala 2020: a süllő

Az év ásványa 2020: a turmalin Az év ásványa 2020: a turmalin

Az év vadvirága 2020: a nemes májvirág Az év vadvirága 2020: a nemes májvirág


Videóajánló

A CSEMETE bemutatása A CSEMETE bemutatása

Egyesületünk 1987 óta végez természetvédelmi munkákat, szerver környezetvédelmi akciókat, gyerektáborokat, diákprogramok...

Horgásztábor 2008 Horgásztábor 2008

A résztvevők az Atkai-holtág partján megismerkedhetnek a vízi életközösségekkel, természet- és környezetvédelmi problémá...

CSEMETE Munkatábor :) CSEMETE Munkatábor :)

Dalmát tengerparton Dalmát tengerparton

CSEMETE Kék Túra CSEMETE Kék Túra

Másfélmillió lépés Európa szívében. Első leírása Országos Kék Út néven 1926-ból maradt fenn, a jelzés felfestése csaknem...

Hírlevél, újdonságértesítő




Kövessen a Facebookon is


Minden jog fenntartva © 2015-2020
CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület