Az év hala 2020: a süllő

2020. március 05.
Az év hala 2020: a süllő

1812-ben az alsóörsiek a veszprémi káptalannal halászati szerződést kötöttek, melyben ezt olvashatjuk: „a Tekéntetes földesuraságnak az halnak csak az becsesebb nemei, úgymint süllő, fogas tetszenek és kívántatnak a magok természetében beszolgáltatni...”. Oh mi dőzsölésekben dúskáló szép gyerekkorom volt  nekem az 1950-es évek Balatonszemesén! Szemes is ősi balatoni halászfalu volt, s annakidején minden nap a Balaton jellegzetes halfajairól elnevezett Fogas és  Garda nevű hajókkal jártak ki a tóra dolgozni a halászok. Fizetségük egy részét – a hagyományoknak megfelelően – halban kapták meg. A halászfeleségek pedig rendszeresen jártak „házalni” az előző napi jussukkal. Édesanyám csaknem minden héten vett tőlük méretes süllőket (azaz fogasokat), így gyakran került a tányérunkra ebből az ízletes, szinte szálkátlan, omlós húsú, s mások számára szinte megfizethetetlen árú halhúsból – tehát majdhogynem úgy élhettünk, mint az egykori földesurak...

Nemcsak a fenti idézetből, hanem Oláh János 1834-es keltezésű tájékoztatásából: „ Kenesén igen jó halászatok esnek. Az ő Balatonjokban, vagy mint magok nevetik, az ő vizeikben vagyon fogas, fogassüllő, közönséges süllő.” is kiderül, hogy eleink a fogassüllőt két különböző fajnak tekintették. Sőt sokáig úgy vélték, hogy nem is egy külön faj, hanem csupán egy hibrid alak – a csuka és a sügér keveréke. Egykori tudományos elnevezése (Lucioperca lucioperca = csukasügér) is erre utal. A „lucio” a csukára (Esox lucius), a „perca” pedig a sügérre (Perca fluviatilis) utal. Ennek a névadásnak a háttere az, hogy a süllő száj felöli része mutat némi hasonlóságot a csukáéval, tüskés uszonyaik, két hátúszója, érdes pikkelyei és hegyes fogai viszont a sügérre utalnak. Népies neve több helyen: fehérhúsú csuka. Kriesch János 1876-ban megjelent könyvében teszi helyére ezt a kérdést, amikor a következőket írja: „ Sokan még azon a balvéleményen vannak, hogy a fogas és a süllő két különböző hal, a mi nem igaz, mert a fiatal kisebb halat ’süllőnek’ a nagyobbat, a kinőttet pedig ’fogasnak’ nevezzük. Ki ne hallott volna a híres balatoni fogasról, mely európaszerte azon valóban megérdemelt helyen áll, hogy a legízletesebb halak egyike.”

Színe felül zöldesszürke, oldala szürkés ezüstszínű, amit 8-9 elmosódott szélű, sötét folt tarkáz. Balatoni példányai a környezeti feltételek miatt jelentősen világosabbak. Ugyanakkor alfajokat nem különítettek el. Viszont könnyen összetéveszthető közeli rokonával, a 2011-ben az év halává választott, kisebb termetű kősüllővel (Sander volgense), melynek nincsenek ebfogai, szájzuga nem ér el a szeméig, s az elülső kopoltyúfedőjének hátsó vonala szögletes. Ezzel szemben  a süllő szájzuga eléri a szem vonalát, a kopoltyúfedő vége lekerekített, s szájában jól észrevehető, kiemelkedő ebfogak vannak. Ezekről kapták a faj másfél kilónál nagyobb egyedei a fogas nevet.

Évszázadokkal ezelőtt feltételezték, hogy csak a Balatonban él, később bebizonyosodott, hogy nemcsak a Fertő- és a Velencei-tóban, hanem jelentősebb  folyóvizeinket is – így a Dunát és a Tiszát is lakja. Sajnos ezekben az élővizekben populációik jelentősen lecsökkentek. Ennek legfőbb oka, hogy a vízszabályozások, a partrendezések, a vízszintcsökkenések következtében a főleg fűz- és égerfa bojtos gyökerei – melyekre az ikráit rakja – a legtöbb helyen eltüntek. Az április közepétől május végéig tartó ívási időszaka után az ivadékok 10-12 nap alatt kelnek ki. A vízszennyezések, az oxigéndús, kemény aljzatú gyors vízfolyású élőhelyek csökkenése mellett a planktonikus élőlények (alsórendű rákok, lárvák) számaránya is leapadt – így, ha az ivadékok ki is kelnek az ikrákból – éheznek, s táplálékhiányban nagyon hamar elpusztulnak. Amennyiben a téli időszakra nem érik el a 10-12 cm-es nagyságot, úgy a tavaszi időszakot már nem élik meg.  Tógazdaságokban „sűllőfészkek” kihelyezésével viszonylag eredményesen tenyészthető.

Úgy a Balaton, mint a Tisza esetében megállapítható, hogy a halfauna fajösszetétele napjainkra jelentősen megváltozott. Az ún. nemes halak (süllő, csuka,kecsage, márna, stb.) aránya lecsökkent, míg a „szeméthalak” (pl. keszegfélék) mennyisége jelentősen növekedett az előző csoport rovására. A tápéi halászok fogási eredményeit vizsgálva megállapítható, hogy 1950-ben a harcsából fogták  a legtöbbet. Ezután következett a márna, a menyhal, a ponty, a kecsege, a süllő és a csuka majd a keszegfajok. A fogási statisztikák teljesen más képet mutattak a hatvanas évek végén. Ekkor már a ponty került az első helyre (25%), s a süllő aránya kb. 3%-os volt. Érdekes, de egyben jellemző is, hogy a busa fogási részaránya az 1968-as 0,4 %-ról egy év alatt 10.5 %-ra növekedett. A 2000-ben bekövetkezett cianidszennyezes következtében a Szamosban és a Tiszában összesen 1240 tonnányi hal pusztult el. Ezek 33 %-a volt ragadozó hal, 14 % ponty, 8 % kecsege, s 45 % növényevő és egyéb halfaj. A pusztulás mértéke különböző volt. Viszonylag nagy mértékben pusztultak el azok a fajok, amelyek a szennyezés időpontjában aktívan mozogtak és táplálkoztak. Ezek közé tartozott a fogassüllő, a kősüllő, a csuka és a harcsa is.

Csak reménykedhetünk abban, hogy a hungaricumnak tartott süllőt a következő generációk tagjai nemcsak a tankönyvek lapjairól és őseik elbeszéléseiből fogják ismerni, hanem az étlapjukra is bőven kerül belőle – akárcsak nekem az ötvenes években.

Ilosvay György

CSEMETE Egyesület


További képek »





Legfrissebb híreink, cikkeink

In memoriam Gabi
In memoriam Gabi
Nehéz mit írni. Pillanatok maradnak meg csak egy emberből, és ezeknek a pillanatoknak a sora állna össze egy emlékképpé; de ez az emlékkép személyes, főleg ha túl közeli az, aki elment, aki nincs többé....
Tovább »
Nyári programok a CSEMETÉ-nél
Nyári programok a CSEMETÉ-nél
A CSEMETE Egyesület a korlátozó intézkedések feloldásával párhuzamosan, az eredeti terveknek megfelelően ütemezi nyári programjainak megtartását, a megfelelő egészségügyi feltételek biztosítása és betartatása mellett. A felhívások részletei a www.csemete.com-on, a  "Programajánló"-t megnyitva láthatzók. Ugyaninnen letölthetők mi...
Tovább »

Programajánló...

Természetismereti tábor Bugacon, 2020
Természetismereti tábor Bugacon, 2020
A CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület táborában a Kiskunsági Nemzeti Park és a Dél-Alföld természeti értékeivel, védett növény- és állatfajaival, a hagyományos tájhasználattal, az őshonos háziállat-fajtákkal, íjászattal, ősi mesterségekkel és játékokkal ismerkedhetnek meg a résztvevők....
Tovább »
Borzont, erdélyi túra 2020
Borzont, erdélyi túra 2020
A túra során Borzont és környéke, a Görgényi-havasok, a Kelemen-havasok és a Csalhó látnivalóit járjuk végig csillagtúra-szerűen, természetvédelmi, történelmi, néprajzi és geológiai értékeket egyaránt érintve; elsősorban élményszerző jelleggel, kényelmesen teljesíthető gyalogtúrák keretében és személygépkocsikkal megoldva egyes ...
Tovább »

Keresés az oldalon


Terepi bázisok

Élménycentrum

Élménycentrum

Száz apró lépés

Dátum, névnap

2020. június 07., vasárnap
Róbert napja van

Galériaajánló

Viráglátogatók 2020 Viráglátogatók 2020

Az év hüllője 2020: a keresztes vipera Az év hüllője 2020: a keresztes vipera

Az év hala 2020: a süllő Az év hala 2020: a süllő

aaaa aaaa

Az év vadvirága 2020: a nemes májvirág Az év vadvirága 2020: a nemes májvirág


Videóajánló

A CSEMETE bemutatása A CSEMETE bemutatása

Egyesületünk 1987 óta végez természetvédelmi munkákat, szerver környezetvédelmi akciókat, gyerektáborokat, diákprogramok...

Horgásztábor 2008 Horgásztábor 2008

A résztvevők az Atkai-holtág partján megismerkedhetnek a vízi életközösségekkel, természet- és környezetvédelmi problémá...

CSEMETE Munkatábor :) CSEMETE Munkatábor :)

Dalmát tengerparton Dalmát tengerparton

CSEMETE Kék Túra CSEMETE Kék Túra

Másfélmillió lépés Európa szívében. Első leírása Országos Kék Út néven 1926-ból maradt fenn, a jelzés felfestése csaknem...

Hírlevél, újdonságértesítő




Kövessen a Facebookon is


Minden jog fenntartva © 2015-2020
CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület