Az év hala 2020: a süllő

2020. március 05.
Az év hala 2020: a süllő

1812-ben az alsóörsiek a veszprémi káptalannal halászati szerződést kötöttek, melyben ezt olvashatjuk: „a Tekéntetes földesuraságnak az halnak csak az becsesebb nemei, úgymint süllő, fogas tetszenek és kívántatnak a magok természetében beszolgáltatni...”. Oh mi dőzsölésekben dúskáló szép gyerekkorom volt  nekem az 1950-es évek Balatonszemesén! Szemes is ősi balatoni halászfalu volt, s annakidején minden nap a Balaton jellegzetes halfajairól elnevezett Fogas és  Garda nevű hajókkal jártak ki a tóra dolgozni a halászok. Fizetségük egy részét – a hagyományoknak megfelelően – halban kapták meg. A halászfeleségek pedig rendszeresen jártak „házalni” az előző napi jussukkal. Édesanyám csaknem minden héten vett tőlük méretes süllőket (azaz fogasokat), így gyakran került a tányérunkra ebből az ízletes, szinte szálkátlan, omlós húsú, s mások számára szinte megfizethetetlen árú halhúsból – tehát majdhogynem úgy élhettünk, mint az egykori földesurak...

Nemcsak a fenti idézetből, hanem Oláh János 1834-es keltezésű tájékoztatásából: „ Kenesén igen jó halászatok esnek. Az ő Balatonjokban, vagy mint magok nevetik, az ő vizeikben vagyon fogas, fogassüllő, közönséges süllő.” is kiderül, hogy eleink a fogassüllőt két különböző fajnak tekintették. Sőt sokáig úgy vélték, hogy nem is egy külön faj, hanem csupán egy hibrid alak – a csuka és a sügér keveréke. Egykori tudományos elnevezése (Lucioperca lucioperca = csukasügér) is erre utal. A „lucio” a csukára (Esox lucius), a „perca” pedig a sügérre (Perca fluviatilis) utal. Ennek a névadásnak a háttere az, hogy a süllő száj felöli része mutat némi hasonlóságot a csukáéval, tüskés uszonyaik, két hátúszója, érdes pikkelyei és hegyes fogai viszont a sügérre utalnak. Népies neve több helyen: fehérhúsú csuka. Kriesch János 1876-ban megjelent könyvében teszi helyére ezt a kérdést, amikor a következőket írja: „ Sokan még azon a balvéleményen vannak, hogy a fogas és a süllő két különböző hal, a mi nem igaz, mert a fiatal kisebb halat ’süllőnek’ a nagyobbat, a kinőttet pedig ’fogasnak’ nevezzük. Ki ne hallott volna a híres balatoni fogasról, mely európaszerte azon valóban megérdemelt helyen áll, hogy a legízletesebb halak egyike.”

Színe felül zöldesszürke, oldala szürkés ezüstszínű, amit 8-9 elmosódott szélű, sötét folt tarkáz. Balatoni példányai a környezeti feltételek miatt jelentősen világosabbak. Ugyanakkor alfajokat nem különítettek el. Viszont könnyen összetéveszthető közeli rokonával, a 2011-ben az év halává választott, kisebb termetű kősüllővel (Sander volgense), melynek nincsenek ebfogai, szájzuga nem ér el a szeméig, s az elülső kopoltyúfedőjének hátsó vonala szögletes. Ezzel szemben  a süllő szájzuga eléri a szem vonalát, a kopoltyúfedő vége lekerekített, s szájában jól észrevehető, kiemelkedő ebfogak vannak. Ezekről kapták a faj másfél kilónál nagyobb egyedei a fogas nevet.

Évszázadokkal ezelőtt feltételezték, hogy csak a Balatonban él, később bebizonyosodott, hogy nemcsak a Fertő- és a Velencei-tóban, hanem jelentősebb  folyóvizeinket is – így a Dunát és a Tiszát is lakja. Sajnos ezekben az élővizekben populációik jelentősen lecsökkentek. Ennek legfőbb oka, hogy a vízszabályozások, a partrendezések, a vízszintcsökkenések következtében a főleg fűz- és égerfa bojtos gyökerei – melyekre az ikráit rakja – a legtöbb helyen eltüntek. Az április közepétől május végéig tartó ívási időszaka után az ivadékok 10-12 nap alatt kelnek ki. A vízszennyezések, az oxigéndús, kemény aljzatú gyors vízfolyású élőhelyek csökkenése mellett a planktonikus élőlények (alsórendű rákok, lárvák) számaránya is leapadt – így, ha az ivadékok ki is kelnek az ikrákból – éheznek, s táplálékhiányban nagyon hamar elpusztulnak. Amennyiben a téli időszakra nem érik el a 10-12 cm-es nagyságot, úgy a tavaszi időszakot már nem élik meg.  Tógazdaságokban „sűllőfészkek” kihelyezésével viszonylag eredményesen tenyészthető.

Úgy a Balaton, mint a Tisza esetében megállapítható, hogy a halfauna fajösszetétele napjainkra jelentősen megváltozott. Az ún. nemes halak (süllő, csuka,kecsage, márna, stb.) aránya lecsökkent, míg a „szeméthalak” (pl. keszegfélék) mennyisége jelentősen növekedett az előző csoport rovására. A tápéi halászok fogási eredményeit vizsgálva megállapítható, hogy 1950-ben a harcsából fogták  a legtöbbet. Ezután következett a márna, a menyhal, a ponty, a kecsege, a süllő és a csuka majd a keszegfajok. A fogási statisztikák teljesen más képet mutattak a hatvanas évek végén. Ekkor már a ponty került az első helyre (25%), s a süllő aránya kb. 3%-os volt. Érdekes, de egyben jellemző is, hogy a busa fogási részaránya az 1968-as 0,4 %-ról egy év alatt 10.5 %-ra növekedett. A 2000-ben bekövetkezett cianidszennyezes következtében a Szamosban és a Tiszában összesen 1240 tonnányi hal pusztult el. Ezek 33 %-a volt ragadozó hal, 14 % ponty, 8 % kecsege, s 45 % növényevő és egyéb halfaj. A pusztulás mértéke különböző volt. Viszonylag nagy mértékben pusztultak el azok a fajok, amelyek a szennyezés időpontjában aktívan mozogtak és táplálkoztak. Ezek közé tartozott a fogassüllő, a kősüllő, a csuka és a harcsa is.

Csak reménykedhetünk abban, hogy a hungaricumnak tartott süllőt a következő generációk tagjai nemcsak a tankönyvek lapjairól és őseik elbeszéléseiből fogják ismerni, hanem az étlapjukra is bőven kerül belőle – akárcsak nekem az ötvenes években.

Ilosvay György

CSEMETE Egyesület


További képek »





Legfrissebb híreink, cikkeink

Bugacon tetőzik a helyzet
Bugacon tetőzik a helyzet
A CSEMETE Bugaci Oktatóközpont felújítása fontos lépéshez érkezett, mondhatni tető alá került a projekt első része. Mindez persze nem ment simán, rengeteg áldozatos és izomlázító munka árán jutottunk el idáig, feladatunk nehezítették a netes rendelési felületek kusza ösvényei, minősített és minősíthetetlen kiszállítói, a mostoha...
Tovább »
Szabadon utazhatunk az uniós országokba, megszűnt a karantén
Szabadon utazhatunk az uniós országokba, megszűnt a karantén
A világjárvánnyal szembeni eredményes védekezés érdekében bevezetett rendkívüli jogrend végeztével változnak a határátlépésre vonatkozó szabályok is. Ennek értelmében éjféltől (azaz csütörtöktől) az Európai Unió tagállamainak állampolgárai, valamint a szerb, a svájci, a liechtensteini, a norvég és az izlandi állampolgárok szabad...
Tovább »

Programajánló...

Természetismereti tábor Bugacon, 2020
Természetismereti tábor Bugacon, 2020
A CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület táborában a Kiskunsági Nemzeti Park és a Dél-Alföld természeti értékeivel, védett növény- és állatfajaival, a hagyományos tájhasználattal, az őshonos háziállat-fajtákkal, íjászattal, ősi mesterségekkel és játékokkal ismerkedhetnek meg a résztvevők....
Tovább »
Borzont, erdélyi túra 2020
Borzont, erdélyi túra 2020
A túra során Borzont és környéke, a Görgényi-havasok, a Kelemen-havasok és a Csalhó látnivalóit járjuk végig csillagtúra-szerűen, természetvédelmi, történelmi, néprajzi és geológiai értékeket egyaránt érintve; elsősorban élményszerző jelleggel, kényelmesen teljesíthető gyalogtúrák keretében és személygépkocsikkal megoldva egyes ...
Tovább »

Keresés az oldalon


Terepi bázisok

Élménycentrum

Élménycentrum

Száz apró lépés

Dátum, névnap

2020. augusztus 06., csütörtök
Berta napja van

Galériaajánló

Mátrai csillagtúra 2020 Mátrai csillagtúra 2020

Bugaci Természetismereti tábor 2020 Bugaci Természetismereti tábor 2020

Bugaci Oktatóközpont felújítása Bugaci Oktatóközpont felújítása

Viráglátogatók 2020 Viráglátogatók 2020

Az év hüllője 2020: a keresztes vipera Az év hüllője 2020: a keresztes vipera


Videóajánló

A CSEMETE bemutatása A CSEMETE bemutatása

Egyesületünk 1987 óta végez természetvédelmi munkákat, szerver környezetvédelmi akciókat, gyerektáborokat, diákprogramok...

Horgásztábor 2008 Horgásztábor 2008

A résztvevők az Atkai-holtág partján megismerkedhetnek a vízi életközösségekkel, természet- és környezetvédelmi problémá...

CSEMETE Munkatábor :) CSEMETE Munkatábor :)

Dalmát tengerparton Dalmát tengerparton

CSEMETE Kék Túra CSEMETE Kék Túra

Másfélmillió lépés Európa szívében. Első leírása Országos Kék Út néven 1926-ból maradt fenn, a jelzés felfestése csaknem...

Hírlevél, újdonságértesítő




Kövessen a Facebookon is


Minden jog fenntartva © 2015-2020
CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület