Az év hala 2019: a vörösszárnyú keszeg

2019. február 26.
Az év hala 2019: a vörösszárnyú keszeg

Az év halának megválasztását a Magyar Haltani Társaság koordinációjával szervezik meg, 2010 óta folytatva a hagyományt. 2019-ben az év halaként a vöröszárnyú keszeg (Scardinius erythrophthalmus) került kiválasztásra, így idén e halfajra irányulhat kicsivel több figyelem.

A keszegfélék egyébként sem túlságosan állnak a fókuszpontban, hiszen horgászatilag az általánosan csak „szeméthalnak” titulált kategóriában találjuk őket, pedig sokszínűségük, a vizek táplálékhálózatában betöltött megkerülhetetlen szerepük, és nem utolsó sorban a környezet állapotával szembeni érzékenységük egyaránt indokolja jobb megismerésüket.

 

A keszegfélék valamennyi faja a pontyalkatúak családjába (Cyprinidae) tartozik. A család testes névadójától eltérően bajuszszálakkal nem rendelkeznek. A vörösszárnyú keszeg közvetlen rokonai a dévérkeszeg (Abramis brama), karikakeszeg, bagolykeszeg (Abramis sapa), jászkeszeg (Leuciscus idus), laposkeszeg (Abramis ballerus), szilvaorrú keszeg (Vimba vimba), bodorka (Rutilus rutilus), szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus), a küsz- a koncér és a domolykó fajok. Leginkább hasonló hozzá a bodorka és a jászkeszeg, ám a vörösszárnyúak a „színes társaságból” is kirínak élénk narancs-vöröses színű úszóikkal, ami különösen a hátúszón szembetűnő különbség, valamint alul narancsszín, felül vörös szemükkel. Faji bélyeg lenne még a garatfogaik alapján való meghatározás, de hát ezt ugye csak annak árán lehetne megtenni, hogy a derék keszegeket dekapitáljuk a vizsgálathoz. A vörösszárnyú keszeg egy garatíven 2 fogsort, bal-jobb oldalon 3,5 illetve 5,3 elrendezésben. A bodorka ezzel szemben csak egy fogsort visel, viszont 5-6 foggal. A jászkeszeg garatfogai ugyan a vörösszárnyúéval megegyezők, viszont teste sokkal inkább torpedóalakú, hosszában nyújtottabb. E mellett a hozzá leghasonlóbb bodorka hát- és hasúszói általában közel azonos vonalban vannak, míg a vörösszárnyú keszegnél a hátúszó a hasúszók vonalától hátrébb kezdődik. A hasúszók és a farok alatti úszó közti él a bodorkánál lekerekítettebb, a vörösszárnyúaknál élesebb, hegyesebb keresztmetszetű.

 

A vörösszárnyú keszeg rokonaihoz hasonló módon oldalról erősen lapított testalkatú, 25-35 cm-es méretűre is megnő idősebb korára, de a vizekben túlnyomórészt ennél fiatalabb és kisebb méretű példányaival találkozhatunk, lévén igen sok ragadozó fogyasztja. Ez igen messze van a keszegek közt méretbeli rekordokat tartó öreg dévérek akár 45-50 cm-es hosszától és kilót bőven meghaladó súlyától. A horgászok és halászok legtöbbször a vörösszárnyúakkal a tenyérnyi állapotban találkoznak, amely már szerencsére az ivarérettség elérését jelzi, nagyjából két-három éves korát követően.

 

Ívási időszaka májustól kezdődik, a 15-18 °C-os vízhőmérséklettől kezdődően a 20-22 °C eléréséig. Egyes években – és ebben hektikussá váló időjárásunknak és a korán érkező túl meleg időnek nagy szerepe van – már áprilistól megkezdik ikráik lerakását. Az ívási időszakot mindig a fiatalabb példányok kezdik meg, és az idősebbek csak ezután következnek. 100-200 ezer, 1-1,5 mm-es, vöröses színű ikrát raknak le, amelyek a kedvező vízhőmérséklet esetén három nap alatt kelnek ki.

 

Kezdetben az ivadékok a szikzacskójuk tartalmát élik fel, majd planktonokkal táplálkoznak. A növekedőfélben lévő halak fokozatosan áttérnek a vízi gerinctelenek és a növényi táplálékok fogyasztására. Ebben nem túl válogatósak, felső állású szájukkal a vízben lebegő, a fenék közelében található, a felszínen vagy a vízinövények levelein lévő falatokat egyaránt megtalálják. Az öregebb példányok táplálkozásában már a növényi részek dominálnak. A keszegek közt ugyan nem ők a legnagyobbak, de viszonylag hosszú életűek lehetnek, 8-15 évig élnek. Életkorukat a pikkelyek gyűrűiből is megállapíthatjuk. A vizsgálathoz egy nagyító is elegendő, mivel a pontyalkatúak közül a nagyobb pikkelyekkel rendelkezők közé tartoznak. A pikkelyen látható sávok közül a fákéhoz hasonlóan a szélesebbek a nyári gyarapodás időszaka alatt keletkeztek, míg a keskenyebbek a téli szűkebb hónapokra jellemzőek, vagyis egy széles és egy keskeny pászma ad ki egy évet.

 

Élőhelyük elsősorban a folyóvizek lassúbb folyású szakaszai és az állóvizek, de igen sok víztestben és vízmélység mellett képesek megmaradni. Ikráikat egyik vízfolyásból a másikba a vízimadarak is képesek átvinni a lábukra tapadt iszappal, így terjedésüknek a különálló vizekben sincs nagy akadálya. Európa egész középső sávjában elterjedt fajról van szó, bár sehol sem a leggyakoribb. A Kaukázustól az Atlanti partokig előfordul az édesvizekben, a mediterrán térség és a Skandináv-félsziget északi részének kivételével, valamint nem jutott még át Írországba és Izlandra sem. A keszegfélékre jellemző módon a vörösszárnyú keszegek meglehetősen csapodárak, elő-elő fordul az azonos ívóhely és idő esetén, hogy más fajok is közbeszólnak az ikrák megtermékenyítésénél. Így hibrid alakok is létrejöhetnek, amik a hasonló fajok elkülönítését nem könnyítik meg.

 

A halászati és horgászati hasznosítás a rokon fajokhoz hasonlóan nem túl nagymértékű. Halászati célból külön nem hasznosítják, legfeljebb más fajokkal együtt, így például a délebbi volt szovjet tagköztársaságokban ad élelmezési tényezőként felfogható mennyiséget. A horgászatát illetően azért sokan szeretik, finom kapásai, a csalianyagokkal szembeni igényessége nem teszik könnyű zsákmánnyá, de ha valaki ért hozzá, azért tömegesen foghatja. Étkezési értékét behatárolja, hogy erősen szálkás, húsát sok, apró szálka járja át, így csak háromféle feldolgozása van, ami hagyományosnak mondható. A Kárpát-medence környékén többi kevésbé nemes hallal együtt elsősorban a halászlevek alaplevébe főzik bele, és átpaszírozva a halászlé sűrű szaftját dúsítják húsával, már persze ha a paszírozó-dúsító típusú szegedi halászlé az, amit el szeretnénk készíteni. A másik klasszikus fogás a sűrűn irdalt sült hal, amely hagyományosan sózva, fokhagymával bedörzsölve a tűz mellé ferdén leszúrt nyárson készül, kétszer húsz perc nem túl erős láng mellett, még jobb ha parázson próbálkozunk. De süthetjük háznál, serpenyőben vagy bográcsban is, szintén sűrűn irdalva a szálkák felaprítása miatt, és sózva, fokhagymázva, valamint paprikás lisztbe forgatva. A bő olajban pár perc alatt ropogósra süthető mindkét oldaluk.

 

A tőlünk keletebbre fekvő vidékeken a savanyított hagymával, fűszernövényekkel és sóval-ecettel összepakolt apró halat fogyasztják, mindközönségesen felénk „ruszli” megnevezéssel illetve. Ebben az esetben a só és az ecet savassága az, amely a szálkákat legyőzi, a rövid pácolásnál csak az aprókat, a hosszabb idejűnél a nagyobbakat is. Kevésbé szociális étel, buszon, vonaton erősen ellenjavallt a fogyasztása.

 

Sajnos a magyar halászat gyakorlati megszüntetésével az éttermeinkből, halsütőinkből egyszerre eltűntek a keszegfajok fogyasztásának lehetősége is. Tógazdaságainkban célzottan nem állítják elő, így a hazai halsütők főként lengyel import keszeget sütnek – ha sütnek egyáltalán… Sokkal egyszerűbb felhasználásúak és stabilabb beszerzési lehetőségűek a különféle tengeri halfajok, így azok uralják a sülthal-piacot.

 

Bojtos Ferenc


Vörösszárnyú keszeg
Ponty
Dévérkeszeg
Naphal
Törpeharcsa
Alsó-Tisza
Maros
Hortobágyi halastavak
További képek »





Legfrissebb híreink, cikkeink

Az év ásványa 2019: a galenit
Az év ásványa 2019: a galenit
A Magyarhoni Földtani Társulat 2015-ben indította el az „Az Év Ásványa” programot annak érdekében, hogy népszerűsítsék a földtudományokat és azon belül az ásványokat. A három jelöltet a Magyar Földtani Társulat Ásványtan-Geokémiai Szakosztályának vezetőssége állítja minden évben. A győztes internetes szavazáson keresztül kerül k...
Tovább »
Az év madara 2019: a gólyatöcs
Az év madara 2019: a gólyatöcs
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) négy évtizede, 1979-ben indította útnak az "Év madara" programot. Az egyesület minden évben egy-egy madárfajt, mutat be. Ezek rendszerint olyan fajok, amelyek védelmében maga az egyesület is aktívan részt vesz. A cél, hogy az adott év választott faját testközelbe hozzák, min...
Tovább »

Programajánló...

Liget Futóverseny és Sportnap - meghívó
Liget Futóverseny és Sportnap - meghívó
A CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata megbízásából Futóversenyt és Sportnapot szervez március 21-én a Szegedi Erzsébet Ligetben a „Zöld város kialakítása a Szegedi Ligetben” c. TOP-6.3.2-15-SG1-2016-00001 kódszámú projekt keretében. A rendezvényen résztvevők közül az 1-10 hel...
Tovább »
Természetvédelmi vetélkedő
Természetvédelmi vetélkedő
A Közép-magyarországi Zöld Kör, a Zöld Kör és a Magyar Természetvédők Szövetsége „A mogyorós pele nyomában” címmel, 3 fordulós természetvédelmi vetélkedőt hirdet Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Békés és Csongrád megyei, valamint Szatmár, Bihar, Arad és Temes megyei iskolák felső tagozatos diákjaiból álló, 3 fős csapatai szá...
Tovább »

Keresés az oldalon


Terepi bázisok

Élménycentrum

Élménycentrum

Dátum, névnap

2019. március 24., vasárnap
Gábor napja van

Galériaajánló

A tavasz tizenhét pillanata A tavasz tizenhét pillanata

A vörösszárnyú keszeg A vörösszárnyú keszeg

A galenit A galenit

A mészkő A mészkő

Foltos szalamandra Foltos szalamandra


Videóajánló

A CSEMETE bemutatása A CSEMETE bemutatása

Egyesületünk 1987 óta végez természetvédelmi munkákat, szerver környezetvédelmi akciókat, gyerektáborokat, diákprogramok...

Horgásztábor 2008 Horgásztábor 2008

A résztvevők az Atkai-holtág partján megismerkedhetnek a vízi életközösségekkel, természet- és környezetvédelmi problémá...

CSEMETE Munkatábor :) CSEMETE Munkatábor :)

Dalmát tengerparton Dalmát tengerparton

CSEMETE Kék Túra CSEMETE Kék Túra

Másfélmillió lépés Európa szívében. Első leírása Országos Kék Út néven 1926-ból maradt fenn, a jelzés felfestése csaknem...

Hírlevél, újdonságértesítő




Zöld ovi, Ökoiskola

ökosuli

Kövessen a Facebookon is


Minden jog fenntartva © 2015-2018
CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület