Az év gombája 2019: a bronzos vargánya

2018. november 18.
Az év gombája 2019: a bronzos vargánya

A mintegy 5000 hazai előfordulású nagygomba közül igen nehéz feladat kiválasztani évről évre az „év gombája” titulust kiérdemlő fajt. Minden fajnak megvan a maga értéke és szerepe a természet nagy egészében, mindnek más és más lehet az aktualitása, veszélyeztetettsége, érdekessége, ami miatt érdemes a figyelmet egy kicsit rá, illetve rokonaira irányítani. A 2019-es év gombája címet idén a bronzos vargánya (Boletus aereus) kapta.

A bronzos vargánya elsőre nem tűnik túlzottan veszélyeztetett fjanak, hiszen rokonaihoz, a nyári vargányához (Boletus reticulatus) és az ízletes vargányához (Boletus edulis) hasonlóan az árusítható fajok közé tartozik. Azonban a másik két fajnál kevésbé elterjedt, bár az élőhely tekintetében igazából nem túl válogatós, többféle lomberdőben is előfordul, ahol megfelelő csapadékviszonyok, és számára kedvező, enyhén savanyú talajtípus található. Melegkedvelő faj, Közép-Európában és a Mediterráneumban terjedt el.

 

Mikorrhizás fajról beszélünk, azaz a talajban szertefutó micélium fonalai a fás szárú növényzettel létesítenek szimbiózist, a növény gyökérrendszere és a gomba között anyagcsere kapcsolat valósul meg. A gombafonalak finomabb szerkezetük révén a hajszálgyökereknél közvetlenebb kapcsolatot tudnak létrehozni a talajszemcsék közé hatolva, különféle szén és nitrogénvegyületek felvételét segítik, míg a fa másodlagos anyagcseretermékekkel, így különféle cukrokkal látja el a gombát. Ezt a kölcsönösen előnyös együttélést a bronzos vargánya főként tölgyfajokkal valósítja meg, de a bükk és a gesztenye is alkalmas lehet rá.

 

A talajban futó gombafonalakból a talajfelszínen is megjelenő termőtestek nyár közepétől kora őszig nőnek ki, meglehetősen nagy méretűre: ez persze a csapadékellátottságtól és a tápanyagok mennyiségétől függ elsősorban, de kalapja 5-20 cm átmérőjű is lehet, duci tönkje pedig 5-15 cm-es lehet. A tönknek igazából általában kedvező körülmények közt széle-hossza egy, inkább hasas, mint hengeres formájú. Színe barnás, a kalap felé közeledve elhalványuló, felső harmadában jellemzően hálózatos recés mintázat figyelhető meg rajta. A kalap fiatalon gömbölyű, később kisé ellaposodó, felülete feketébe hajló sötétbarna. A példányok egy részénél jelenik csak meg a faj névadásához hozzájáruló bronzos árnyalat, sárgás-vöröses fény.

 

A vargányák és tinóruk jellemző bélyege, hogy a kalap alján található termőréteg nem lemezes, mint a kalapos gombák többségénél, hanem egy szivacsos réteget képez. Itt, a pórusok belsejében termelődnek a spórák, amelyek ennél a fajnál mikroszkóp alatt vizsgálva láthatóan sima felületűek, hosszúkásak, elliptikusak, mint egy-egy piciny rögbilabda. A termőréteg színe halvány krémfehér, fiatalon egészen fehér, később okkeresre, olívzöldes árnyalatúra sötétedik.

 

A bronzos vargánya húsa fiatalon tömött, fehéres, halvány okkeres, amely később az idő előrehaladtával erősödik. Nyomásra a fehér hús vörösesbarnán elszíneződik. Illata jellegzetes, kellemes „vargánya illat”, amelyet csekélyebb mértékben, de szeletelés és szárítás után is képes megőrizni. Aszalás közben nem színeződik el, ha kellő hőmérsékleten, és megfelelően gyorsan végezzük. Sajnos a szabad természetben azon gombák közé tartozik, amelynek gyakori látogatói a gombaszúnyogok és egyéb élősködők, gyorsan kukacosodik, és az így megfertőzött gomba rövidebb ideig is áll el, gyorsan öregszik.

 

A gomba étkezési értékben vetekszik nevesebb társfajaival, de a piacokra, pláne kereskedelmi fogalomba ritkábban kerül. Köszönhető ez kisebb ismertségének és ritkább előfordulásának, és indokolja hogy rá és termőhelyeire nagyobb figyelmet fordítsunk. Erdélyben, ahol a hazainál lazább szabályozások érvényesek, a nyári és az ízletes vargányával együtt, megkülönböztetés nélkül nagy mennyiségben gyűjtik a Kárpátok hegyvonulatainak alacsonyabb régióiból, ahol a naposabb, lombhullatókkal borított hegyoldalakon található meg. A nyakló nélküli gyűjtésnek – nevezzük rablógazdálkodásnak – a célcsoportja napjainkra már nem csak a környéken lézengő turisták. Szervezetten, személyautókat, de sokszor hűtőkocsikat is felhasználva, és sok száz, vagy akár ezer km-t autóztatva kerülnek aztán a gombák magyar, osztrák, német és olasz vásárcsarnokokba.

 

Mi ezzel a gond? – kérdezhetnénk, hiszen gyűjtéskor ugyan a termőtesteket leszedik, de a gombafonalak a földben még ott maradnak, és nőhet belőlük újra gomba. E laikus érvelés figyelmen kívül hagyja azt, hogy a termőtestek leszedésével egyben a gyűjtők megakadályozzák azt, hogy a termőtestek abban az idényben spórát nevelhessenek és érleljenek be, és a spórák, mint szaporítóképletek a szelek szárnyán vagy az állatok segítségével új termőterületekre juthassanak el, és biztosíthassák a gombafaj új generációinak szétterjedését, és a genetikai változatosságot. Ráadásul a tömeges gyűjtés egyben a termőhelyek tömeges látogatásával jár együtt, a járművek, de még a hegyoldalon a gyalogos taposás is károsítja a termőtalajt és ezzel a gombafonalakat is, valamint a nagy távolságokra szállítás erősen környezetterhelő hatású, és rendkívül sok veszteséggel is jár, a gombák romlásra való erős hajlandósága miatt.

 

 

Bojtos Ferenc

CSEMETE

 

kép: miskolcigombasz.hu


bronzos vargánya 1
bronzos vargánya 2
bronzos vargánya 3
bronzos vargánya 4
bronzos vargánya 5
bronzos vargánya 6
vörösbarna vargánya
bronzos vargánya 7
További képek »





Legfrissebb híreink, cikkeink

Felhívás középiskolások számára: Teleki-virág Vetélkedő 2018
Felhívás középiskolások számára: Teleki-virág Vetélkedő 2018
A Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Interaktív Természetismereti Tudástára, a Teleki-Szováta Alapítvánnyal, valamint a CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesülettel közösen 2018-ban hetedik alkalommal hirdeti meg középiskolák számára az Erdély kultúrtörténetével és természeti értékeivel kapcsolatos ve...
Tovább »
Felhívás általános iskolások számára: Kis Teleki-virág Vetélkedő 2018.
Felhívás általános iskolások számára: Kis Teleki-virág Vetélkedő 2018.
A Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Interaktív Természetismereti Tudástára, a Teleki-Szováta Alapítvánnyal, valamint a CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesülettel közösen 2018-ban hetedik alkalommal hirdeti meg általános iskolák számára az Erdély kultúrtörténetével és természeti értékeivel kapcsolat...
Tovább »

Programajánló...

Gombásztúra az Őrségbe
Gombásztúra az Őrségbe
A CSEMETE a 2018. november 01-04 (csütörtök-vasárnap) hosszú hétvégén újra az Őrségbe kirándul, természetjárás, és alkalmasint gombászat ürügyén....
Tovább »
Egészséges ételek helyi gazdáktól
Egészséges ételek helyi gazdáktól
A CSEMETE Természet-és Környezetvédelmi Egyesület akciónapot szervez az egészséges, helyi élelmiszerek népszerűsítéséért a Szeged Szent István téren, 2018. október 27. 10:00 – 14:00-ig....
Tovább »

Keresés az oldalon


Terepi bázisok

Élménycentrum

Élménycentrum

Dátum, névnap

2018. december 16., vasárnap
Etelka napja van

Galériaajánló

Az év gombája 2019: a bronzos vargánya Az év gombája 2019: a bronzos vargánya

Őrségi gombásztúra, 2018 Őrségi gombásztúra, 2018

Ómassa, gombászat Ómassa, gombászat

Erdély bemutató képek 2018/19 Erdély bemutató képek 2018/19

Balaton_2018 Balaton_2018


Videóajánló

A CSEMETE bemutatása A CSEMETE bemutatása

Egyesületünk 1987 óta végez természetvédelmi munkákat, szerver környezetvédelmi akciókat, gyerektáborokat, diákprogramok...

Horgásztábor 2008 Horgásztábor 2008

A résztvevők az Atkai-holtág partján megismerkedhetnek a vízi életközösségekkel, természet- és környezetvédelmi problémá...

CSEMETE Munkatábor :) CSEMETE Munkatábor :)

Dalmát tengerparton Dalmát tengerparton

CSEMETE Kék Túra CSEMETE Kék Túra

Másfélmillió lépés Európa szívében. Első leírása Országos Kék Út néven 1926-ból maradt fenn, a jelzés felfestése csaknem...

Hírlevél, újdonságértesítő




Zöld ovi, Ökoiskola

ökosuli

Kövessen a Facebookon is


Minden jog fenntartva © 2015-2018
CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület