Az év gombája 2019: a bronzos vargánya

2018. november 18.
Az év gombája 2019: a bronzos vargánya

A mintegy 5000 hazai előfordulású nagygomba közül igen nehéz feladat kiválasztani évről évre az „év gombája” titulust kiérdemlő fajt. Minden fajnak megvan a maga értéke és szerepe a természet nagy egészében, mindnek más és más lehet az aktualitása, veszélyeztetettsége, érdekessége, ami miatt érdemes a figyelmet egy kicsit rá, illetve rokonaira irányítani. A 2019-es év gombája címet idén a bronzos vargánya (Boletus aereus) kapta.

A bronzos vargánya elsőre nem tűnik túlzottan veszélyeztetett fjanak, hiszen rokonaihoz, a nyári vargányához (Boletus reticulatus) és az ízletes vargányához (Boletus edulis) hasonlóan az árusítható fajok közé tartozik. Azonban a másik két fajnál kevésbé elterjedt, bár az élőhely tekintetében igazából nem túl válogatós, többféle lomberdőben is előfordul, ahol megfelelő csapadékviszonyok, és számára kedvező, enyhén savanyú talajtípus található. Melegkedvelő faj, Közép-Európában és a Mediterráneumban terjedt el.

 

Mikorrhizás fajról beszélünk, azaz a talajban szertefutó micélium fonalai a fás szárú növényzettel létesítenek szimbiózist, a növény gyökérrendszere és a gomba között anyagcsere kapcsolat valósul meg. A gombafonalak finomabb szerkezetük révén a hajszálgyökereknél közvetlenebb kapcsolatot tudnak létrehozni a talajszemcsék közé hatolva, különféle szén és nitrogénvegyületek felvételét segítik, míg a fa másodlagos anyagcseretermékekkel, így különféle cukrokkal látja el a gombát. Ezt a kölcsönösen előnyös együttélést a bronzos vargánya főként tölgyfajokkal valósítja meg, de a bükk és a gesztenye is alkalmas lehet rá.

 

A talajban futó gombafonalakból a talajfelszínen is megjelenő termőtestek nyár közepétől kora őszig nőnek ki, meglehetősen nagy méretűre: ez persze a csapadékellátottságtól és a tápanyagok mennyiségétől függ elsősorban, de kalapja 5-20 cm átmérőjű is lehet, duci tönkje pedig 5-15 cm-es lehet. A tönknek igazából általában kedvező körülmények közt széle-hossza egy, inkább hasas, mint hengeres formájú. Színe barnás, a kalap felé közeledve elhalványuló, felső harmadában jellemzően hálózatos recés mintázat figyelhető meg rajta. A kalap fiatalon gömbölyű, később kisé ellaposodó, felülete feketébe hajló sötétbarna. A példányok egy részénél jelenik csak meg a faj névadásához hozzájáruló bronzos árnyalat, sárgás-vöröses fény.

 

A vargányák és tinóruk jellemző bélyege, hogy a kalap alján található termőréteg nem lemezes, mint a kalapos gombák többségénél, hanem egy szivacsos réteget képez. Itt, a pórusok belsejében termelődnek a spórák, amelyek ennél a fajnál mikroszkóp alatt vizsgálva láthatóan sima felületűek, hosszúkásak, elliptikusak, mint egy-egy piciny rögbilabda. A termőréteg színe halvány krémfehér, fiatalon egészen fehér, később okkeresre, olívzöldes árnyalatúra sötétedik.

 

A bronzos vargánya húsa fiatalon tömött, fehéres, halvány okkeres, amely később az idő előrehaladtával erősödik. Nyomásra a fehér hús vörösesbarnán elszíneződik. Illata jellegzetes, kellemes „vargánya illat”, amelyet csekélyebb mértékben, de szeletelés és szárítás után is képes megőrizni. Aszalás közben nem színeződik el, ha kellő hőmérsékleten, és megfelelően gyorsan végezzük. Sajnos a szabad természetben azon gombák közé tartozik, amelynek gyakori látogatói a gombaszúnyogok és egyéb élősködők, gyorsan kukacosodik, és az így megfertőzött gomba rövidebb ideig is áll el, gyorsan öregszik.

 

A gomba étkezési értékben vetekszik nevesebb társfajaival, de a piacokra, pláne kereskedelmi fogalomba ritkábban kerül. Köszönhető ez kisebb ismertségének és ritkább előfordulásának, és indokolja hogy rá és termőhelyeire nagyobb figyelmet fordítsunk. Erdélyben, ahol a hazainál lazább szabályozások érvényesek, a nyári és az ízletes vargányával együtt, megkülönböztetés nélkül nagy mennyiségben gyűjtik a Kárpátok hegyvonulatainak alacsonyabb régióiból, ahol a naposabb, lombhullatókkal borított hegyoldalakon található meg. A nyakló nélküli gyűjtésnek – nevezzük rablógazdálkodásnak – a célcsoportja napjainkra már nem csak a környéken lézengő turisták. Szervezetten, személyautókat, de sokszor hűtőkocsikat is felhasználva, és sok száz, vagy akár ezer km-t autóztatva kerülnek aztán a gombák magyar, osztrák, német és olasz vásárcsarnokokba.

 

Mi ezzel a gond? – kérdezhetnénk, hiszen gyűjtéskor ugyan a termőtesteket leszedik, de a gombafonalak a földben még ott maradnak, és nőhet belőlük újra gomba. E laikus érvelés figyelmen kívül hagyja azt, hogy a termőtestek leszedésével egyben a gyűjtők megakadályozzák azt, hogy a termőtestek abban az idényben spórát nevelhessenek és érleljenek be, és a spórák, mint szaporítóképletek a szelek szárnyán vagy az állatok segítségével új termőterületekre juthassanak el, és biztosíthassák a gombafaj új generációinak szétterjedését, és a genetikai változatosságot. Ráadásul a tömeges gyűjtés egyben a termőhelyek tömeges látogatásával jár együtt, a járművek, de még a hegyoldalon a gyalogos taposás is károsítja a termőtalajt és ezzel a gombafonalakat is, valamint a nagy távolságokra szállítás erősen környezetterhelő hatású, és rendkívül sok veszteséggel is jár, a gombák romlásra való erős hajlandósága miatt.

 

 

Bojtos Ferenc

CSEMETE

 

kép: miskolcigombasz.hu


bronzos vargánya 1
bronzos vargánya 2
bronzos vargánya 3
bronzos vargánya 4
bronzos vargánya 5
bronzos vargánya 6
vörösbarna vargánya
bronzos vargánya 7
További képek »





Legfrissebb híreink, cikkeink

Az év hala 2019: a vörösszárnyú keszeg
Az év hala 2019: a vörösszárnyú keszeg
Az év halának megválasztását a Magyar Haltani Társaság koordinációjával szervezik meg, 2010 óta folytatva a hagyományt. 2019-ben az év halaként a vöröszárnyú keszeg (Scardinius erythrophthalmus) került kiválasztásra, így idén e halfajra irányulhat kicsivel több figyelem....
Tovább »
Az év ásványa 2019: a galenit
Az év ásványa 2019: a galenit
A Magyarhoni Földtani Társulat 2015-ben indította el az „Az Év Ásványa” programot annak érdekében, hogy népszerűsítsék a földtudományokat és azon belül az ásványokat. A három jelöltet a Magyar Földtani Társulat Ásványtan-Geokémiai Szakosztályának vezetőssége állítja minden évben. A győztes internetes szavazáson keresztül kerül k...
Tovább »

Programajánló...

Természetismereti tábor Bugacon, 2019
Természetismereti tábor Bugacon, 2019
A CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület táborában a Kiskunsági Nemzeti Park és a Dél-Alföld természeti értékeivel, védett növény- és állatfajaival, a hagyományos tájhasználattal, az őshonos háziállat-fajtákkal, íjászattal, ősi mesterségekkel és játékokkal ismerkedhetnek meg a résztvevők....
Tovább »
Liget Futóverseny és Sportnap - meghívó
Liget Futóverseny és Sportnap - meghívó
A CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata megbízásából Futóversenyt és Sportnapot szervez március 21-én a Szegedi Erzsébet Ligetben a „Zöld város kialakítása a Szegedi Ligetben” c. TOP-6.3.2-15-SG1-2016-00001 kódszámú projekt keretében. A rendezvényen résztvevők közül az 1-10 hel...
Tovább »

Keresés az oldalon


Terepi bázisok

Élménycentrum

Élménycentrum

Dátum, névnap

2019. április 21., vasárnap
Konrád napja van

Galériaajánló

Szováta, Teleki-tábor 2019 Szováta, Teleki-tábor 2019

A tavasz tizenhét pillanata A tavasz tizenhét pillanata

A vörösszárnyú keszeg A vörösszárnyú keszeg

A galenit A galenit

A mészkő A mészkő


Videóajánló

A CSEMETE bemutatása A CSEMETE bemutatása

Egyesületünk 1987 óta végez természetvédelmi munkákat, szerver környezetvédelmi akciókat, gyerektáborokat, diákprogramok...

Horgásztábor 2008 Horgásztábor 2008

A résztvevők az Atkai-holtág partján megismerkedhetnek a vízi életközösségekkel, természet- és környezetvédelmi problémá...

CSEMETE Munkatábor :) CSEMETE Munkatábor :)

Dalmát tengerparton Dalmát tengerparton

CSEMETE Kék Túra CSEMETE Kék Túra

Másfélmillió lépés Európa szívében. Első leírása Országos Kék Út néven 1926-ból maradt fenn, a jelzés felfestése csaknem...

Hírlevél, újdonságértesítő




Zöld ovi, Ökoiskola

ökosuli

Kövessen a Facebookon is


Minden jog fenntartva © 2015-2018
CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület