Az év emlőse 2018: Földikutya

2018. február 07.
Az év emlőse 2018: Földikutya

Ahogy 2014 óta minden évben, a Földművelési Minisztérium Vadonleső programjának keretében idén is megválasztották az év emlősét. A program célja, hogy minden évben felhívják a figyelmet egy választott őshonos emlősfajra, annak természetvédelmi helyzetére. Az év emlőse címet 2018-ban egy rejtélyes, földalatti életmódú rágcsáló, a földikutya kapta.

A Kárpát-medencében a nyugati földikutya (Nannospalax leucodon) fajcsoport honos, melyet korábban egyetlen fajnak gondoltak. Vizsgálatok kimutatták, hogy az itt élő, a fajcsoportba tartozó 5 elkülöníthető faj mind kárpát-medencei kialakulású, a világon csak itt fordulnak elő. Magyarországon ezek közül 3 található meg: a magyar földikutya (Nannospalax (leucodon) hungaricus), az erdélyi földikutya (Nannospalax (leucodon) transsylvanicus) valamint a délvidéki földikutya (Nannospalax (leucodon) montanosyrmiensis). Egy negyedik faj a szerémségi földikutya (Nannospalax (leucodon) syrmiensis) jelenlegi ismereteink alapján mára sajnos kihalt. A nyugati földikutya fajcsoportba tartozó fajok kromoszomálisan egyértelműen elkülöníthetőek, viszont testfelépítésüket és életmódjukat tekintve teljesen hasonlóak.

A földikutyák testfelépítése teljesen alkalmazkodott a földalatti életmódhoz. Kistermetűek, testük hossza mindössze 15-24 cm között mozog, tömegük is alig érheti el a 250 g-ot. Testük hengeres alakú, melynek vonalába fejük teljesen beleolvad. Szemük teljesen elcsökevényesedett, azt a bőr is teljesen beborítja, csak fény-árnyék érzékelésére képesek. Külső fülük sincs, a bundájában elrejtett fülnyílások körül csak egy vékony bőrperem figyelhető meg. Fejük két oldalán, az orr és a szem tájéka között jól megfigyelhető, erős sörtékből álló él húzódik. Szájukban a rágcsálókra jellemző két pár nagyméretű, görbe, véső alakú metszőfog található. Lábaik testükhöz viszonyítva rövidek, kisméretűek. Farkuk elcsökevényesedett, csak egy kis gumó formájában figyelhető meg. Testüket dús szürkés bunda borítja, fiatalabb korukban sötét, feketés, idősebb korukra ez megfakul, vöröses árnyalatot kap.

Életük jelentős részét a földalatti járataikban töltik, a felszínen nagyon ritkán lehet megfigyelni őket. Magányosan élnek, minden egyednek saját járatrendszere van, melyek akár több 100 m kiterjedésűek is lehetnek, mélységük a talaj tulajdonságai és a talajvízszinttől függően változó lehet. Egy másik jól ismert földalatti emlősünktől, a vakondtól eltérően a földikutyák nem lábaikkal ássák magukat előre a talajban, járataikat fejük és fogaik segítségével készítik. Járatrendszereiket folyosók, üregek és kamrák alkotják. Járataikat két típusba sorolhatjuk, a mélyebben húzódó állandó járatokra, amelyek tartósak, kemény falúak, valamint a talaj felszíne alatt húzódó ideiglenes, táplálékgyűjtő járatokra. A járataiból a felesleges földet túrások formájában a felszínre hordja. Túrásai a vakondétól jól elkülöníthetőek, nagyobb átmérőjűek, egymáshoz viszonyítottan egy vonalban vagy íven helyezkednek el egymástól pár méteres távolságban. A túrások felszínén gyakran figyelhetjük meg a járatkészítés közben útba levő gyökérdarabokat, melyeket ferde vonalban, egy harapással egyenletesen metsz el, majd a földdel együtt a túrásokra kihordja.

A szaporodási időszakuk januártól áprilisig tart, egyes források szerint már hamarabb véget ér. Magányosan élnek, egymással kifejezetten agresszív magatartást mutatnak, csak ilyenkor keresik egymás társaságát, de ez kis egyedsűrűség mellett igen nehézkes lehet. Feltehetően ezzel magyarázható ez a hosszú párzási időszak. Az utódok száma 1-6 között mozog, általában 2 vagy 4. Szabadon fogott és később fogságban tartott egyedek megfigyelései alapján a nőstények 3, a hímek 4 évig élnek.

A földikutyák kizárólag növényekkel táplálkoznak. Elsősorban növények földalatti képleteit, gyökereket, gumókat esznek, de nem vetik meg a föld felszínén található növényi részeket sem. Táplálékukat főleg tavasszal és ősszel gyűjtik, túrásaikat is ilyenkor figyelhetjük meg nagy számban. A gyűjtött növényeket gyűjtőkamrában raktározzák, a téli és nyári időszakban ezt fogyasztják.

Mivel látásukra nem tudnak támaszkodni, így érzékelésükben csak szaglásukra és hallásukra hagyatkozhatnak. Földalatti tájékozódás céljából szeizmikus jeleket használnak, melyeket úgy hoznak létre, hogy fejüket a járataik falához kopogtatják, majd a visszaérkező jeleket érzékelik. Az érzékelés mechanizmusát pontosan nem ismerjük, erre többféle elmélet is létezik. Ezzel a módszerrel nagyon jól meg tudják határozni az előttük levő akadályok helyzetét, így ezeket hatékonyan ki tudják kerülni járataik készítése közben. Ugyanúgy ezeket a szeizmikus jeleket használják a fajtársakkal való kommunikációhoz is, ezzel jelzik egymás felé helyzetüket. Így biztosítják territóriumukat, ezáltal alakítják járataikat úgy, hogy azok soha ne találkozzanak egymással. Ezenfelül ha elég közel kerülnek egymáshoz, vokális jelekkel is kommunikálnak. Több jelzést is el lehetni különíteni egymástól, mint a támadó vagy a párzási hangot.

A földikutyák élőhelyük kiválasztásakor nagyon érzékenyek a talaj típusára és minőségére. Elsősorban a löszös, löszös-homokos sztyepterületeket részesíti előnyben. Kerüli a mocsaras, lápos területeket, a zárt erdőket, nem kedveli sem a kemény szikes, sem a nagyon laza homokos területeket sem, hiszen itt nem tudja járatait elkészíteni. Sajnos természetes élőhelyeik fogyatkozása révén töredékpopulációi nedvesebb élőhelyekre is visszaszorultak, esetenként belterületeken is előfordulhatnak. Korábban rendszeresen előfordultak lakott részen, kerti kártevőként is számon tartották őket, mára azonban ismereteink szerint csak nagyon ritkán találkozhatunk velük így.

A nyugati földikutya fajcsoport jellemzően keleti, balkáni elterjedésű, Magyarország a legnyugatibb élőhelye. A 20. század elején a Dunántúlon is megtalálható volt, Zala megye és Sopron környékén is sűrűn előfordult. Mára sajnos az élőhelyeinek száma pár darabra redukálódott. Az itt honos 3 faj elterjedése földrajzilag jól elkülöníthető. Békés megyében (Battonya, Tompapuszta) valamint Jász-Nagykun-Szolnok megyében (Mezőtúr, Kunmadaras) található a magyar földikutya néhány ismert élőhelye. Az erdélyi földikutya ismert természetes élőhelyei a Hajdúság területén (Hajdúhadház, Hajdúbagos, Debrecen-Józsa) helyezkednek el. Az utóbbi években sikeresen végeztek áthelyezési kísérleteket a Bagamér melletti Malom-gáton, így már ezen a védett területen is található erdélyi földikutya populáció.  A harmadik faj a fajcsoporton belül a délvidéki földikutya, melynek ismert élőhelyei a Duna-Tisza közének déli részén találhatóak (Kelebia, Baja). 2017-ben Baján egy rezervátumot hoztak létre számukra. A földikutyák rejtélyes földalatti életmódja miatt nem kizárt, hogy az ismert területeken kívül máshol is élhetnek, így érdemes mindig nyitott szemmel járnunk, hiszen akár váratlan helyeken is találkozhatunk velük. Úgy, mint 2017-ben is, amikor sikerült egy évszázad után Pest megyében is újra földikutya élőhelyet találni Albertirsa közelében, de hogy pontosan melyik fajba tartozik, jelenleg még nem ismert.

A nyugati földikutya Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 1 000 000 Ft. Hazánk egyik legveszélyeztetettebb gerinces állata. Ismereteink szerint a fajcsoportba tartozó összes hazai egyed száma csak éppen éri el az ezres nagyságrendet. Helyzetükért elsősorban a megfelelő élőhely hiánya felelős. Az utóbbi évtizedekben történt élőhely-átalakítások következtében a földikutyák számára alkalmas területek nagymértékben lecsökkentek. A mezőgazdasági művelés, a beépítések, az erdősítések illetve a spontán erdősülés, cserjésedés egyaránt a fő veszélyeztető tényezői természetes élőhelyeiknek. Bár a földikutya fokozottan veszélyeztetett, sajnos élőhelyei közül csak néhány áll természetvédelmi oltalom alatt, így azok bármikor megszűnhetnek.

 

Turóczi Tamás

kép: Németh Attila






Legfrissebb híreink, cikkeink

Az Év Madara 2019 szavazás
Az Év Madara 2019 szavazás
Az Év Madara 2019 tárgyában a Magyar Madártani Egyesület idén is szavazást hirdet, a weboldalukon lehet szavazni a cikk végén, hogy melyik fajra irányuljon jövőre picit nagyobb figyelem. Nos, minden szentnek maga felé hajlik a keze, itt az ideje hogy kicsit kampányoljunk a CSEMETE címerállata, a logójában is látható gulipán mell...
Tovább »
CSEMETE Közgyűlés 2018
CSEMETE Közgyűlés 2018
A CSEMETE Egyesület ez úton hívja meg tagtársait, partnereit és minden kedves érdeklődőt a 2018 május 27-én, vasárnap tartandó Közgyűlésére, a gyálaréti Borostyán-birtokra....
Tovább »

Programajánló...

Természetismereti tábor Bugacon, 2018
Természetismereti tábor Bugacon, 2018
A CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület táborában a Kiskunsági Nemzeti Park és a Dél-Alföld természeti értékeivel, védett növény- és állatfajaival, a hagyományos tájhasználattal, az őshonos háziállat-fajtákkal, íjászattal, ősi mesterségekkel és játékokkal ismerkedhetnek meg a résztvevők....
Tovább »
Királyerdő, erdélyi túra 2018
Királyerdő, erdélyi túra 2018
A túra során a Király-erdő és környéke látnivalóit járjuk végig csillagtúra-szerűen, természetvédelmi, történelmi, néprajzi és geológiai értékeket egyaránt érintve; elsősorban élményszerző jelleggel, kényelmesen teljesíthető gyalogtúrák keretében és személygépkocsikkal megoldva egyes esetekben a helyi megközelítést. E mellett go...
Tovább »

Keresés az oldalon


Terepi bázisok

Dátum, névnap

2018. július 16., hétfő
Valter napja van

Galériaajánló

CSEMETE Közgyűlés CSEMETE Közgyűlés

Portugália Portugália

Országos Találkozó, Kalotaszentkirály, 2018 Országos Találkozó, Kalotaszentkirály, 2018

Szováta, Teleki-virág tábor 2018 Szováta, Teleki-virág tábor 2018

Bükk, húsvéti túra 2018 Bükk, húsvéti túra 2018


Videóajánló

A CSEMETE bemutatása A CSEMETE bemutatása

Egyesületünk 1987 óta végez természetvédelmi munkákat, szerver környezetvédelmi akciókat, gyerektáborokat, diákprogramok...

Horgásztábor 2008 Horgásztábor 2008

A résztvevők az Atkai-holtág partján megismerkedhetnek a vízi életközösségekkel, természet- és környezetvédelmi problémá...

CSEMETE Munkatábor :) CSEMETE Munkatábor :)

Dalmát tengerparton Dalmát tengerparton

CSEMETE Kék Túra CSEMETE Kék Túra

Másfélmillió lépés Európa szívében. Első leírása Országos Kék Út néven 1926-ból maradt fenn, a jelzés felfestése csaknem...

Hírlevél, újdonságértesítő




Zöld ovi, Ökoiskola

ökosuli

Kövessen a Facebookon is


Minden jog fenntartva © 2015-2018
CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület