A Környezet- és Természetvédő Szervezetek 23. Országos Találkozójának állásfoglalása a földbirtokpolitikáról

2013. március 28.
A Környezet- és Természetvédő Szervezetek 23. Országos Találkozójának állásfoglalása a földbirtokpolitikáról

Magyarország megmaradásának alapja, hogy tájainkat fenntartható módon kezeljük. A fenntarthatóság felé való átmenet csak akkor képzelhető el, ha az ember újra a táj részévé válik. A helyi közösségeknek, családoknak megélhetésüket a helyi erőforrások bölcs hasznosítására kell alapozniuk. Olyan módon kell ezekkel gazdálkodniuk, hogy a természeti tőkét ne feléljék tevékenységükkel, hanem gyarapítsák.

A fenntartható tájhasználathoz nélkülözhetetlen, hogy a közösség és a táj között élő, kölcsönös kapcsolat legyen: megélhetését a helyi lehetőségekre alapozza és ezért felelősséget vállaljon annak megőrzéséért.

A helyiek tájért érzett felelőssége akkor számon kérhető és ez a kölcsönös egymásrautaltság akkor válhat ember és táj hasznára, ha a közösségnek ténylegesen köze van élőhelyéhez. Ennek pedig nélkülözhetetlen feltétele, hogy a település határának földjei a helyiek birtokában, illetve kezelésében legyenek. Sorskérdésnek, ezért napjaink egyik legfontosabb politikai kérdésének tekintjük, hogy hazánk milyen földjogi szabályozás mellett kötelezi el magát, hogyan alakítja a földhöz jutás; továbbá a mezőgazdálkodás, az ebből származó alapanyagok feldolgozásának, kereskedelmének jogi kereteit. A fentiekre tekintettel az alábbi állásfoglalást tesszük közzé.

Magyarország mezőgazdasága ma nagyon távol áll a fenntarthatóságtól mind környezeti, mind társadalmi, mind gazdasági értelemben. Mezőgazdasági területeink négyötödét szántóként hasznosítjuk, jellemzően intenzív művelésben; gabona, olajos-, fehérje- és rostnövények termesztésére. Állattartásunk a 90-es évek eleje óta drámaian zuhant, a háztáji visszaszorult, az állatállomány többsége koncentrált telepeken, iparszerű körülmények között él.

Az intenzív növénytermesztés és állattenyésztés a fosszilis energiaforrások használatára épül, ezért hosszú távon nem fenntartható. A profitorientált, illetve az agrártámogatások lehívására koncentráló, nagyüzemi mezőgazdaság által okozott környezeti károk közismertek – talajpusztulás, vizek nitrátosodása, a biológiai változatosság drasztikus csökkentése, hogy csak a legfontosabbakat említsük. A nagyüzem negyedannyi embernek képes munkát adni vidéken, mint a családi gazdaság. Mindezért is aggasztónak találjuk a túlzott mértékű intenzív szántóművelést és a birtokkoncentrációt. Elfogadhatatlannak ítéljük, hogy e mezőgazdaság hasznait egy vékony nagyvállalkozói réteg fölözi le, miközben egyre több gazdaság megy tönkre, a vidéki megélhetés lehetőségei szűkülnek.

A magyar agráriumban ezért elérkezett a rendszerváltás ideje. Olyan mezőgazdaság kialakítását sürgetjük, mely egyre több családnak ad megélhetési lehetőséget, ezzel megteremti a vidék feltámadásának esélyét. Olyan gazdálkodást kívánunk, mely fenntartható módon hasznosítja a tájakban rejlő potenciált, természeti erőforrásainkat gyarapítja. Biztosítani kell, hogy a földeket a helyi közösségek tagjai birtokolhassák és használhassák. A helyi közösségen kívüli személyek és cégek csak akkor hasznosíthassák a település földjeit, ha a helyiek közül erre senki nem tart igényt. A mezőgazdaság szerkezetében a családi gazdaságoknak és ezek szövetkezéseinek meghatározóvá kell válniuk. A földbirtokpolitikának ezért határozottan fel kell lépnie a nagybirtokok terjeszkedése ellen és helyzetbe kell hoznia a helyi családi gazdaságokat, az ezek kialakítására törekvőket.

Mindennek alapján az alábbi javaslatokat tesszük a földbirtokpolitikát érintő szabályozási folyamatokkal kapcsolatban a Kormány és az Országgyűlés felé:
- A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló (földforgalmi) törvénytervezettel párhuzamosan vegye napirendjére a Parlament az üzemszabályozásról szóló törvény tervezetét. A két törvény szorosan összekapcsolódik, ezek részletei egymás nélkül sok helyen értelmezhetetlenek.
- Bocsássák széleskörű társadalmi vitára az integrált mezőgazdasági termelésszervezésről szóló törvénytervezetet.
- Elfogadhatatlannak tartanánk egy olyan koncepciót, mely a mezőgazdasági termelés vertikumában a helyi gazdálkodókat, közösségeket kiszolgáltatottá tenné a regionális monopolhelyzetben lévő tőkés társaságoknak.
- Üdvözöljük, hogy az Alaptörvény módosításával sarkalatos törvény lesz a családi gazdaságokról szóló jogszabály. Sürgetjük ennek mielőbbi kidolgozását és társadalmi vitára bocsátását.
- A Kormány és az Országgyűlés tegyen meg mindent azért, hogy a Nemzeti Vidékstratégia megvalósítása felgyorsuljon.
- Hozzák összhangba a Közös Agrárpolitika 2014-2020-as periódusának tervezett támogatási rendszerét a Vidékstratégia és a fenntarthatóság elveivel. Készüljön nyilvános jelentés arról, hogy ezek az elvek a jelenleg ismerhető tervezetekben hogyan jelennek meg.
- Gyorsítsák fel a zsebszerződések felülvizsgálatát és a jogtalan földügyletek megsemmisítését. Az eredményekről folyamatosan tájékoztassák a nyilvánosságot.
- Független bizottság vizsgálja felül az állami földek bérletére kiírt vitatott pályázatokat és tegyék közzé ennek az eredményét.
- A földforgalmi törvénytervezetben biztosítsák az alábbiak érvényre jutását:

  • A földhöz jutásnál élvezzenek valódi előnyt a településen élők. Településen kívüli személy, illetve cég csak akkor hasznosíthassa a helyi földeket, ha az ott lakók közül erre senki nem vállalkozna. Tisztázzák ennek megfelelően a „helyben lakó” és a „helybeli illetőségű” fogalmait.
  • A földbirtokhoz, illetve bérleti joghoz jutásnál a kisebb földdel rendelkezők élvezzenek előnyt a már nagyobb földdel rendelkezőknél.
  • Szükségtelennek látjuk a földbirtoklás, illetve használat korlátait üzemformához kötni.
  • A földhasználat terén zárják be a kiskapukat. Semmilyen jogcímen ne lehessen 500 hektárnál többet hasznosítani profitorientált céllal.
  • Alkalmazzanak hathatós rendelkezéseket a külföldi, illetve hazai illetőségű spekulációs célú földszerzés kizárására.
  • A helyi közösségeknek döntő szava legyen a földek birtoklásával, illetve haszonbérletével kapcsolatban. A helyi földbizottságoknak minden földügylet esetében együttdöntési jogot kell biztosítani. A bizottságok a település gazdaközösségének közgyűlései legyenek. o A föld birtokjogának, illetve használati jogának megszerzésekor kerüljenek előnybe a fenntartható módon gazdálkodók (különös tekintettel az ökológiai gazdálkodást folytatókra), illetve a településen élő, gyermeket vállaló fiatal párok.

Úgy ítéljük meg, hogy az Országgyűlés elé került földforgalmi törvénytervezet jelen formájában a fenti javaslatok érvényesítését nem biztosítja. A beterjesztett képviselői módosító indítványok közül több képviselő javaslatai a fenti elveket szolgálják, különösen Ángyán József és Bencsik János módosító csomagja, amely egységes logikában lenne képes korrigálni a tervezet problémás elemeit. Javasoljuk ezért Tisztelt Háznak a közel 200 civil szervezet által támogatott[1] képviselői módosítók elfogadását.

Gödöllő, 2013. március 23.

Fidrich Róbert, MTvSz






Legfrissebb híreink, cikkeink

Szeged Klímastratégiája - Lakossági véleményezésre
Szeged Klímastratégiája - Lakossági véleményezésre
A klímaváltozás tényével nap mint nap szembesülhetünk már, nem csupán a távoli tájakon tapasztalható drasztikus változások és időjárási katasztrófák kapcsán, de sajnos saját közvetlen környezetünk jelenségein keresztül is. Elmaradó telek, extrém erős szélviharok, pár perc alatt pecsenyére égő bőr a napon – lakóhelyünk sem marad ...
Tovább »
Tanévkezdési DUGÓelhárítási kampány
Tanévkezdési DUGÓelhárítási kampány
Az iskolakezdés egy rémálom a helyi közlekedésben. Nem biztos, hogy megoldás lesz a „papa vagy mama-taxi” a reggeli és délutáni eljutási versenyben, amikor az iskolák környékén élők sem tudnak saját otthonuk elé leparkolni. Átfutott már az agyadon, hogy amikor elkezdődik az iskola és óvoda TI, KONKRÉTAN mire számíthattok? Lehetn...
Tovább »

Programajánló...

Kis Teleki-virág Vetélkedő 2020 általános iskolásoknak
Kis Teleki-virág Vetélkedő 2020 általános iskolásoknak
A CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Interaktív Természetismereti Tudástárával, valamint a Romániai Magyar Pedagógus Szövetséggel közösen 2020-ban kilencedik alkalommal hirdeti meg általános iskolák számára az Erdély kultúrtörténetével és természeti értékeiv...
Tovább »
Teleki-virág Vetélkedő 2020 középiskolásoknak
Teleki-virág Vetélkedő 2020 középiskolásoknak
A CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Interaktív Természetismereti Tudástárával, valamint a Romániai Magyar Pedagógus Szövetséggel közösen 2020-ban kilencedik alkalommal hirdeti meg középiskolák számára az Erdély kultúrtörténetével és természeti értékeivel ka...
Tovább »

Keresés az oldalon


Terepi bázisok

Élménycentrum

Élménycentrum

Száz apró lépés

Szeged Klímastratégiája

Szeged Klímastratégiája - KEHOP-1.2.1-18-2018-00008

Dátum, névnap

2020. december 03., csütörtök
Ferenc napja van

Galériaajánló

Őrségi gombásztúra 2020 Őrségi gombásztúra 2020

Erdély, bemutató képek 2020-21 Erdély, bemutató képek 2020-21

Ómassa, gombászat Ómassa, gombászat

Ciprus Ciprus

Mátrai csillagtúra 2020 Mátrai csillagtúra 2020


Videóajánló

A CSEMETE bemutatása A CSEMETE bemutatása

Egyesületünk 1987 óta végez természetvédelmi munkákat, szerver környezetvédelmi akciókat, gyerektáborokat, diákprogramok...

Horgásztábor 2008 Horgásztábor 2008

A résztvevők az Atkai-holtág partján megismerkedhetnek a vízi életközösségekkel, természet- és környezetvédelmi problémá...

CSEMETE Munkatábor :) CSEMETE Munkatábor :)

Dalmát tengerparton Dalmát tengerparton

CSEMETE Kék Túra CSEMETE Kék Túra

Másfélmillió lépés Európa szívében. Első leírása Országos Kék Út néven 1926-ból maradt fenn, a jelzés felfestése csaknem...

Hírlevél, újdonságértesítő




Kövessen a Facebookon is


Minden jog fenntartva © 2015-2020
CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület