A klímaváltozás következményei

2012. szeptember 18.
A klímaváltozás következményei

A klímaváltozás és annak hatásai ma már mindennapos beszédtémának számítanak. Hol azért emlegetjük, mert melegebb van vagy többet esik az átlagosnál, hol pedig azért, mert több hurrikán keletkezik az amerikai partoknál. A következőkben a globális felmelegedés kevésbé közismert hatásairól olvashatnak.

1750-től napjainkig bolygónk átlaghőmérséklete több mint 0,9 Celsius-fokot emelkedett - ebből 0,6 fok az utóbbi ötven év számlájára írható. Szakemberek a jövőre nézve ennél jóval radikálisabb változással számolnak: az elkövetkező évtizedben éves szinten akár 0,1-0,2 Celsius-fokot is emelkedhet a Föld átlaghőmérséklete.

Majdnem teljes bizonyossággal állíthatjuk, hogy a felmelegedés felgyorsulásáért az üvegházhatású gázok kibocsátásának folyamatos növekedése tehető felelőssé. Míg az ipari forradalom idején a légkörben lévő széndioxid-mennyiség 280 milliomod térfogatrész volt, addig napjainkra ez 379-re növekedett. Ha ez a jelenlegi ütemben folyik tovább, 2015-re a szén-dioxid légköri koncentrációja eléri a kritikusnak tartott 400 milliomod térfogatrészes szintet, és egyes modellek szerint ez akár 5 fokos átlaghőmérséklet-emelkedést is eredményezhet a mostanihoz képest. A következőkben láthatjuk, hogy az eddigi 0,9 fokos hőmérséklet-emelkedés is milyen markáns hatással volt bolygónkra.

Valószínűsíthető, hogy a globális felmelegedés hozzájárul ahhoz, hogy évente 7-10%-kal több az allergiás és az asztmás betegek száma. Amellett, hogy immunrendszerünk egyre kevésbé ellenálló az allergénekkel szemben (legfőképpen helytelen életmódunk miatt), a betegek számát növeli az is, hogy a magasabb átlaghőmérséklet következtében korábban kezdenek virágozni a növények, így az allergiaszezon hosszabb ideig tart. Minél hosszabb ideig vagyunk kitéve egy allergénnek, annál nagyobb rá az esély, hogy allergiásak leszünk rá. Jelenleg Földünk népességének mintegy 15-20%-a szenved allergiás megbetegedésben. Csak Európában és az USA-ban mintegy 50 millió ember allergiás.

Számos állat-és növényfaj költözik magasabb tengerszint feletti területekre, illetve magasabb földrajzi szélességekre azért, mert a globális felmelegedés következtében élőhelye megváltozik, és a számára megfelelő körülményeket csak új helyeken találja meg. Ezzel együtt nő az invazív - az adott területre betolakodó - fajok száma is, amelyek gyakran kiszorítják az őshonos fajokat. Magyarországon jó példa erre, hogy az akácosok az ország hegyes területein egyre feljebb húzódnak, kiszorítva az őshonos bükk- és tölgyfákat.

Akadnak azonban olyan fajok, amelyek képtelenek változtatni élő-, költőhelyükön. Erre szomorú példa számos, a Karib-tenger szigetein költő tengeri teknősfaj esete. Az évről évre emelkedő tengerszint vízzel borítja be azt a keskeny partsávot, ahol a teknősök a víztől biztonságos távolban, de még a part menti meleg homokba rakják le tojásaikat. A Karib-térségben a teknősök által használt partok mintegy harmada tűnt el az elmúlt évszázad során.

Az Északi-sarkvidéken élő növények az év nagy részét jégtakaró alatt töltik. Viszont azzal, hogy évről évre egyre korábban kezdődik a tavasz a sarkvidékeken, a jég korábban olvad el, így pedig hamarabb bújnak ki a növények. Kutatók az elmúlt évtizedekben jóval magasabb klorofillkoncentrációt mértek az Arktisz talajában, mint korábban bármikor. Ez azt jelzi, hogy az Északi-sarkvidék egyfajta biológiai gazdagodáson megy át.

A változás egyik legfőbb színtere Grönland, ahol a jégtakaró olvadásának mértéke 2002 nyarán minden korábbi rekordot megdöntött, az Északi-sarkvidék tengeri jege pedig elérte a műholdról megfigyelt legkisebb kiterjedését. A zöld sziget állandóan fagyott talaja és gleccserei olvadnak, az élővilág egyre nagyobb területeket hódít meg a sark felé, az édesvíz egyre nagyobb és nagyobb tömegben jelenik meg; mindez félreérthetetlenül jelzi a változást.

Az Északi-sarkvidéken 125 tó tűnt el az elmúlt néhány évtizedben, ami azt bizonyítja, hogy a globális felmelegedés sokkal erősebb nyomokat hagy a sarkvidékeken, mint bolygónk más területein. Kutatók valószínűsítik, hogy a víz eltűnésének oka az, hogy az állandóan fagyott talaj (a permafroszt) felengedett a tavak alatt. Ha pedig ez megtörténik, a víz egy lefolyóhoz hasonlóan elszivárog a talaj mélyebb rétegein keresztül. Ez persze nem csak a tavak, hanem a rájuk támaszkodó ökoszisztémák eltűnését is jelenti.

A globális légszennyezéssel a felső légkörben is nő a szén-dioxid mennyisége a Földön. Míg a légkör alacsonyabb régióiban a szén-dioxid-molekulák ütközésekor mechanikai formában szabadul fel sok energia, tehát melegszik a gáz, addig magasan, a kis gázsűrűség miatt ritkán ütköznek a szén-dioxid-molekulák, ezért az energiájukat kisugározzák, ami végső soron hűti a légkört. A ritka felső légkör nagyon gyengén, de fékezi a műholdak mozgását, amit időnként korrigálni kell. A növekvő szén-dioxid-koncentráció azonban a légkör alsó részét melegíti, a felsőt pedig hűti, utóbbitól csökken a felsőlégkör sűrűsége, és csökken a műholdakra ható fékezőerő.

A permafroszt felengedését követően a víz egy része elpárolog vagy elfolyik, csökken a talaj térfogata, a földfelszín pedig megsüllyed. Lejtős felszíneken, az olvadás rétegeiben a talaj felső rétege megcsúszik, esetleg lefolyik. Normál körülmények között a permafroszt aktív része fokozatosan olvad fel, így az olvadékvíznek van ideje elfolyni vagy elpárologni. Ám az emelkedő átlaghőmérséklet miatt az olvadás intenzívebb, így a folyamat jóval gyorsabban játszódik le. A norvégiai Svalbardban végzett kutatófúrások adatai azt mutatják, hogy a permafroszt hőmérséklete az elmúlt egy évtized alatt 0,4 Celsius-fokot emelkedett, négyszer annyit, mint az elmúlt évszázadban.

Egyre gyakrabban tapasztalható, hogy az örökké fagyott talajra épült városok épületeinek alapja megroggyan, az utak és hidak beszakadnak, a csővezetékek és a vasúti sínek eltöredeznek. Ma már a kevésbé meredek lejtőket is veszélyeztetik az olvadásból eredő talajmozgások és kőomlások. Ez történt a 2003-as nyári hőhullám idején az Alpokban is, amelynek eredményeként a Matterhorn egy hatalmas sziklatömbje szakadt le váratlanul.

Bár az erdőtüzek több mint 90 százalékát az ember okozza, a hőmérséklet-emelkedés egyértelműen hatással van a tüzek gyakoriságára és a kiterjedés mértékére. Számos kutató hozza összefüggésbe a melegebb hőmérsékletet és a korai hóolvadást az erdőtüzekkel. A korábban érkező tavasz következtében ugyanis a hóolvadás is korábban kezdődik, az erdők hamarabb száradnak ki és hosszabb ideig is maradnak szárazak, mint korábban, megnövelve ezzel az erdőtüzek esélyét.

Az Alpok és más lánchegységek emelkedése az utóbbi évtizedekben némileg felgyorsult. Ennek oka nem a kőzetlemezek mozgásában keresendő, hanem a gleccserek olvadásának köszönhető. A jégtömeg alól felszabaduló kőzetburok-darabok ugyanis fokozatosan kiemelkednek a földköpenyből

Ahogy a globális felmelegedés következtében korábban indul a tavasz, a növények is korábban virágoznak és hoznak termést, sőt a madarak táplálékául szolgáló hernyók is korábban jelennek meg. Azok a költöző madarak, amelyek a korai évszakváltást követve átprogramozzák biológiai órájukat, és korábban repülnek téli szálláshelyükről a nyárira, nagyobb eséllyel tudnak életképes utódokat nevelni, mint azok, amelyek nem ennyire alkalmazkodóak, és megvárják a szokott időt. Az átprogramozás oka világos: így rendelkezésükre áll a fiókák etetéséhez szükséges gazdag táplálék, míg a későn érkezők a megfogyatkozott táplálékkal csak kevesebb utódot tudnak felnevelni.

Az alkalmazkodás egy érdekes példáját figyelték meg az északnyugat-spanyolországi Kantábriai-hegység területén, ahol a barnamedvék évek óta nem térnek téli álomra. A jelenséget a szakemberek egyértelműen a globális klímaváltozással magyarázzák. A téli álom az emlősfajoknál az evolúciós fejlődés során kényszerű alkalmazkodás volt a téli táplálékhiányhoz, a medvék a téli álom alatt ugyanis testsúlyuk akár 40%-át is elveszíthetik.

Azokra a fajokra, amelyek nem képesek alkalmazkodni a gyors éghajlati változásokhoz, akár egyedszámuk gyors csökkenése, majd pedig a kipusztulás várhat. Hazánk területén a szárazság veszélyezteti például a középhegységek nedves völgyeiben, hűvös patakjaiban élő foltos szalamandrát és a vizes élőhelyek emlősét, a vidrát is.

A klímaváltozás következményei nagyobb kárt tesznek műemlékeinkben, mint a korábbi évszázadok vagy évezredek. A felmelegedés hatásának tulajdonított áradások például súlyosan megrongálták a hatszáz éves Sukhothait, az 1991 óta a világörökség részeként számon tartott egykori Thai Királyság fővárosának maradványait. A kenyai Lamu sziget óvárosát pedig, amely 2001 óta szerepel az UNESCO világörökség-listáján, könnyen elöntheti az óceán, amelynek vízszintje szintén a globális átlaghőmérséklet emelkedése következtében növekszik. A mauritániai Chinguettit, az iszlám vallás hét szent városának egyikét a benne álló mecsettel együtt a sivatag nyelheti el, a kanadai Herschel szigeten épült bálnavadász-kikötőt és a szomszédságában több ősi eszkimó települést pedig lassan ellepi a sarki jég olvadása miatt áradó tenger. Robert Falcon Scott, a Déli-sark legendás vándorának kunyhóját  az Antarktiszon másféle veszély fenyegeti: a hó temetheti maga alá, a globális felmelegedés következménye arrafelé ugyanis éppen a gyakoribb havazás.

Bánsági Éva, Domokos Katalin
forrás: origo.hu






Legfrissebb híreink, cikkeink

Szeged Klímastratégiája - Lakossági véleményezésre
Szeged Klímastratégiája - Lakossági véleményezésre
A klímaváltozás tényével nap mint nap szembesülhetünk már, nem csupán a távoli tájakon tapasztalható drasztikus változások és időjárási katasztrófák kapcsán, de sajnos saját közvetlen környezetünk jelenségein keresztül is. Elmaradó telek, extrém erős szélviharok, pár perc alatt pecsenyére égő bőr a napon – lakóhelyünk sem marad ...
Tovább »
Tanévkezdési DUGÓelhárítási kampány
Tanévkezdési DUGÓelhárítási kampány
Az iskolakezdés egy rémálom a helyi közlekedésben. Nem biztos, hogy megoldás lesz a „papa vagy mama-taxi” a reggeli és délutáni eljutási versenyben, amikor az iskolák környékén élők sem tudnak saját otthonuk elé leparkolni. Átfutott már az agyadon, hogy amikor elkezdődik az iskola és óvoda TI, KONKRÉTAN mire számíthattok? Lehetn...
Tovább »

Programajánló...

Kis Teleki-virág Vetélkedő 2020 általános iskolásoknak
Kis Teleki-virág Vetélkedő 2020 általános iskolásoknak
A CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Interaktív Természetismereti Tudástárával, valamint a Romániai Magyar Pedagógus Szövetséggel közösen 2020-ban kilencedik alkalommal hirdeti meg általános iskolák számára az Erdély kultúrtörténetével és természeti értékeiv...
Tovább »
Teleki-virág Vetélkedő 2020 középiskolásoknak
Teleki-virág Vetélkedő 2020 középiskolásoknak
A CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Interaktív Természetismereti Tudástárával, valamint a Romániai Magyar Pedagógus Szövetséggel közösen 2020-ban kilencedik alkalommal hirdeti meg középiskolák számára az Erdély kultúrtörténetével és természeti értékeivel ka...
Tovább »

Keresés az oldalon


Terepi bázisok

Élménycentrum

Élménycentrum

Száz apró lépés

Szeged Klímastratégiája

Szeged Klímastratégiája - KEHOP-1.2.1-18-2018-00008

Dátum, névnap

2020. december 02., szerda
Melinda napja van

Galériaajánló

Őrségi gombásztúra 2020 Őrségi gombásztúra 2020

Erdély, bemutató képek 2020-21 Erdély, bemutató képek 2020-21

Ómassa, gombászat Ómassa, gombászat

Ciprus Ciprus

Mátrai csillagtúra 2020 Mátrai csillagtúra 2020


Videóajánló

A CSEMETE bemutatása A CSEMETE bemutatása

Egyesületünk 1987 óta végez természetvédelmi munkákat, szerver környezetvédelmi akciókat, gyerektáborokat, diákprogramok...

Horgásztábor 2008 Horgásztábor 2008

A résztvevők az Atkai-holtág partján megismerkedhetnek a vízi életközösségekkel, természet- és környezetvédelmi problémá...

CSEMETE Munkatábor :) CSEMETE Munkatábor :)

Dalmát tengerparton Dalmát tengerparton

CSEMETE Kék Túra CSEMETE Kék Túra

Másfélmillió lépés Európa szívében. Első leírása Országos Kék Út néven 1926-ból maradt fenn, a jelzés felfestése csaknem...

Hírlevél, újdonságértesítő




Kövessen a Facebookon is


Minden jog fenntartva © 2015-2020
CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület