A CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület a 2008-as Nemzetközi Tiszai Halfesztivál programjaihoz hagyományőrző tutajozással járul hozzá. Az Egyesület által készített, a hagyományos formákat megőrző vízi jármű augusztus 29-31 között készült el Makón, majd csütörtökön, szeptember 4-én 09.00-kor indult útjára Szeged felé. A tutaj várhatóan pénteken este érkezik városunkba, s a Halfesztivál programjához igazodva, szombaton, 06-án, délelőtt 10.00 magasságában fut be a rakparton felállított óriás bográcshoz, ahol a tutajon szállított sót adjuk hozzá az itt készülő halászléhez.

További információk: Tokodi Béla programkoordinátor, CSEMETE Egyesület: 70/3166662

Előzmények

Az eseménysorozat Soborsinnál kezdődött 2008.augusztus első felében.. Innen indult kenukkal és tutajon az a nemzetközi csoport, aki a Maros folyó biológiai, kémiai, és fizikai monitoringozását vállalta magára. Utjuk során tapasztalatot cseréltek a természetvédelemről, a jövőben várható feladatokról, tutajépítéséről és a tutajozásról. Végcéljuk Szeged volt.
A CSEMETE a gyergyói tutaj hiteles másának rekonstruálására vállalkozott. A Magyar Néprajzi Lexikon a következőket írja.: „Az erdélyi tutajkereskedelemben a legnagyobb a gyergyói tutaj. Szép egyenes fából állították össze, hossza 6, - 6 és fél öl vol,t és egy fertálytutajban 7-11, olykor 12 szálfát kötöttek. Épületfának való legjobb gerendaanyagot tartalmazott, de különleges deszkaáruk céljaira is a gyergyói tutajt keresték a fűrészmalmok. Deszkával terhelték, sőt borvizet is úsztattak rajta. Nagy teherbírása sószállításra is alkalmassá tette.”
Természetesen jobb lett volna, ha Gyergyóremetén épült volna meg a tutaj, de a mostani állapotok ezt nem teszik lehetővé. Gátak, erőművek, pontonhidak miatt csak szakaszosan tutajozható a Maros. A Móra Ferenc Múzeum munkatársai szakmai irányításával, régi módszerrel korhű öltözékben vesszőből gúzsoltuk össze, megfelelő kötések alkalmazásával. A szegedi Móra Ferenc múzeum szakemberei biztosították a kísérleti régészet szakszerű kivitelezését. A kész tutajt szarufákon vízre bocsátottuk. A vízen az alsó folyásnak megfelelő merev kötések kerültek rá jármokkal és a lapátokkal. Szegeden a szállított sót, az „árút” ünnepélyesen átadjuk a Nemzetközi Tiszai Halfesztivál rendezőinek.
A CSEMETE 2006-ban a MAROSFÓRUM "Evezés a tiszta Marosért" projekten keresztül vette fel a kapcsolatot romániai természetvédelmi szerevezetekkel. 2007-ben sikeres közös kampányprogramunk volt Déván. Többszázan aláírták a "Tiszta folyóért" szándéknyilatkozatot.

További adatok a tutajozásról
Mivel a tutajt vitte a víz, ritkán került sor a vontatásra, ami hasonló volt a hajóhúzáshoz. A komáromi szekeres gazdák a Vágon érkezett tutajok vontatását vállalták: egy-egy úgynevezett cukk (fogat) néha 20 db (fával is megrakott) tutaj vontatását végezte. A vontató állatok a parton haladtak: elöl két ló, utánuk párosával nyolc ökör, minden állatpár mellett egy-egy hajtó; a kötélre itt is a kurtulyás vigyázott, mint a hajóvontatóknál. A vontatókötél az első tutaj vezérfájának közbeiktatásával volt hátul rögzítve. A tutajokon elől-hátul kormányosok tartották az irányt. Komárom közeléből Győrbe ár ellen két napig tartott a vontatás. A deszki szerb lovas hajó vontatók is vállaltak tutajhúzatást: a tutaj elején vastag fenyőszálból volt az őrfa, ehhez erősítették a vontatókötelet, melynek végét a hátsó, úgynevezett lovasbakhoz rögzítették. Emberi erővel esetleg kis tutajt húztak a part mentén, egy tutajos csáklyával segítette a haladást, amint egy 19. századi festményen látható (Gráfik I. 1983a: 160–162).
A tutajon fészer vagy kunyhócska nyújthatott menedéket. A drávai tutajokon vékony oszlopok tartották a kettős deszkázatú építményt, amelynek volt ugyan teteje és oldala, de ajtaja nem, üres helye a haladás irányába nézett (Kovács S. 1956: 67). Kunyhócska híján a tutajra terített szalmán aludtak, pokróccal takaróztak a tutajosok, esetleg ugyanígy feküdtek le kint a parton.
Szegedre, a középkorban és előtte három áruszállítási „elsőrendű főút” csatlakozott. Északról a Tisza, délről a Tisza, keletről a Maros, nyugatról a pesti út. Szeged az Alföld közepe. Stratégiailag kifogástalan hej. Tudták ezt az ó-korban, tudták a középkorban. Szeged vármaradványai, egyéb ásatások, és a megmaradt írásos emlékek is ezt bizonyítják. A Nagyárvíz után is tudták. Városunk a 19 század végére világvárosi rendezettségű lett. Szeged példakép volt más városok részére. Rengeteg hajó, tutaj ontotta az árút, a fát. Büszkék lehetünk Belvárosunkra, palotáinkra, széles rendezett utainkra. Tudjuk-e már pontosan, hogy mennyi fát építettek be elődeink Szegeden, Szolnokon, és más városainkban, ami mind Máramaros irányából, és Erdélyből úszott hozzánk?

Tokodi Béla
Programkoordinátor
CSEMETE Egyesület