1. Reneszánsz természetfelfogás 21
2. A mechanikus természetfelfogás 23
2.1 Descartes természetfelfogása és a dualizmusa 24
2.2 Newton természetfelfogása 27
3. Descartes társadalomfilozófiájának kritikája 29
4. A "karteziánus közgazdaságtan"- Locke és Smith nézetei 34
5. A kartezianizmus és a környezetfilozófia 40
II. SPINOZA ETIKÁJA ÉS A KÖRNYEZETFILOZÓFIA 43
1. Spinoza originális nézőpontjáról 43
2. Az Etika kulcsfogalmairól 44
3. Az ember helye a természetben 49
4. A természetpusztításról 53
III. H. G. WELLS ÉS AZ EMBERISÉG EVOLÚCIÓJA 58
1. Az emberiség sorsa 'Az időgép' alapján 58
2. A mű értelmezése 60
1. Hardin koncepciója 69
2. Közösségi léthelyzetek 71
3. A szabad rablás elkerülésének lehetőségei 74
4. A közlegelő tragédiájának hatástörténete 78
5. Mentőcsónak etika 80
V. AZ IDŐS LUKÁCS ÉS PRIGOGINE TERMÉSZETFELFOGÁSA 83
1. Lukács természetfelfogása 83
1.1 A három létforma speciális kategóriái 85
2. Prigogine természetfelfogása 89
2.1. Disszipatív struktúrák 91
2.2 A disszipatív struktúrák természetfilozófiai jellemzése 93
3. Lukács és Prigogine álláspontjának összehasonlítása 98
VI. JAMES LOVELOCK ÉS A GAIA-ELMÉLET l 02
1. A Gaia-elmélet kialakulása 102
2. Gaia sajátosságai 104
3. A Gaia-elmélet értelmezései 107
4. Az emberiség és Gaia 117
B) KÖRNYEZETI ETIKA 123
VII. A KÖRNYEZETETIKA KLASSZIKUSAI 123
1. Környezetetikai bevezetés 123
2. Aldo Leopold és a föld-etika 126
2.1. Aldo Leopold "átváltozása" 127
2.2. Föld-etika 130
2.3. Callicott holisztikus értelmezése 138
3. Albert Schweitzer és az élet tisztelete 140
4. A kortárs környezeti etika kialakulása 143
VIII. INDIVIDUALISZTIKUS MEGKÖZELÍTÉS 146
1. Az állatok státuszáról 146
2. Peter Singer: az utilitarizmustól az állat-felszabadításig 148
3. Tom Regan: Az emberi jogoktól az állati jogokig 153
4. Mary Midgley és az állatok iránti felelősség 159
5. Az erkölcsi figyelembevételtől a biocentrikus etikáig 160
IX. HOLISZTIKUS ÉS EGYÉB MEGKÖZELÍTÉSEK 165
1. Áttekintés 165
2. Holmes Rolston szintézise 166
3. Christopher Stone és a fák jogai 171
4. Szociobiológiai aspektusok: Huxley kontra Darwin 174
5. Carol Gilligan és a gondoskodás etika 176
6. Hans Jonas és a felelősségetika 178
6.1. Jonas élete és munkássága 178
6.2. Felelősség a technika világában 181
6.2.1. A technika átalakulása 184
6.2.2. "Jövőorientált etikák" 188
7. Szerződéselmélet és környezeti etika 191
C) RADIKÁLIS ÖKOLÓGIA 199
X. ARNE NAESS ÉS A MÉLYÖKOLÓGIA 199
1. A mélyökológia kialakulása 199
2. Naess ökozófiája 202
2.1. Elsődleges és másodlagos tulajdonságokról 202
2.2. Naess ellenpéldái 203
2.3. Gestalt alapú gondolkodás 206
3. A mélyökológia jellemzése 209
4. Mélyökológiai írások 219
5. A mélyökológia kritikája 225
6. A mélyökológia mint mozgalom 228
XI. ÖKOFEMINIZMUS: WARREN ÉS PLUMWOOD 231
1. Az ökofeminista irányzat kialakulása 231
2. Waren: a nő és a természet 233
3. Plumwood és az ökofeminizmus 237
3.1. Patriarchális embermodell 237
3.2. Liberális feminizmus 238
3.3. A radikális feminizmus 238
3.4. Nyugati emberkép és a dualizmus 239
3.5. Anti-dualisztikus ökofeminizmus 240
3.6. Kritikai észrevételek 241
XII. MURRAY BOOKCHIN ÉS A TÁRSADALMI ÖKOLÓGIA 243
1. Murray Bookchin életéről 244
2. A társadalmi ökológiáról 246
2.1. A természet fogalmáról 247
2.2. A társadalmi együttműködés és hierarchia kifejlődése 248
2.3. A természet feletti uralom 249
2.4. Növekedés vagy pusztulás 250
2.5. Az ökológiai társadalom 252
3. Városellenes urbanizáció 256