 Rövid tartalom: ELŐSZÓ Környezet-egészségtan könyvünk az 1995-ben megjelent eredeti mű átdol- gozott, bővített kiadása. Nyolc év igen nagy idő a környezeti tudományok fejlődésében. Sok új kör- nyezeti ártalom, kihívás keletkezett, kapott jelentőséget azóta, de a környezet védelmére és a környezet felől érkező károsítások ellenében egészségünk meg- óvására is számos és jó megoldás született. Ezek alapján a szerkesztő és szerző- társai úgy döntöttek, hogy nem egyszerűen ismét reprodukálják az első kiadást, hanem gyakorlatilag újraírják szinte az egészet. Azokat a fejezeteket, amelyek már az előző kiadásban szerepeltek, mint pl. a vizek, a levegő, a talaj környezetegészségtana, alaposan megújítottuk, több té- mát pedig (mint az igen nagy fontosságot nyert környezeti toxikológia és ezzel összefüggésben a kémiai biztonsági törvény; mindennapi életünk bosszantója, a zaj; a legújabb fertőző forrásként megismert prionok, amelyek marhák sorvadásos agykárosodását [BSE] okozó betegség kiváltói), most tárgyalunk első ízben. A környezetet széles értelemben fogtuk fel, így pl. kitértünk táplálkozási környezetünkre, a helytelen táplálkozás kiváltotta egészségártalmakra is. Lényeges új fejezetünk a természet-egészségtan, amely - túllépve a kör- nyezet-egészségtan könyvek szokásos, kizárólagosan városi miliővel, illetve a `civilizált` környezettel foglalkozó szemléletén - a szabad természet élettelen elemei és élő lakói, illetve egészségünk kapcsolataival foglalkozik. Ismertetjük a hazai környezetegészségügyi ellátás szervezetét és módszere- it, a felügyeletet végző Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat és inté- zetei felépítését, mivel ezekkel minden, a környezettel foglalkozó szakember előbb-utóbb kapcsolatba kerül. Valamennyi ipari országban, így hazánkban is egyre inkább baljós jelentő- ségre tesznek szert a jórészt környezeti ártalmak következtében is egyre tömege- sebben előforduló szív- és keringési, valamint daganatos betegségek; ezek kiala- kulásának okaival, megelőzésük lehetőségeivel ugyancsak foglalkozunk. Sajnos, gondolni kellett őrült világunk egyes új jelenségeire is; ezért a kör- nyezeti eredetű járványos betegségek tárgyalásakor nem mellőzhettük, hogy fel- hívjuk a figyelmet arra, hogy nemzetközi méretekben terroristák `szakosodnak` a polgári lakosság tömeges megfertőzésére, valamint arról is szólnunk kellett, hogy a tiszta környezetet egyesek úgy értelmezik, hogy azt a nekik nem tetsző népektől is meg kell tisztítani. Könyvünkben részletesen tárgyaljuk a felsorolt és a környezetegészségtan témakörébe tartozó egyéb fontos ismereteket, tudnivalókat. Természetesen nem kívánjuk és nem gondoljuk, hogy ezeket könyvünk használói mind megtanulják! Úgy véltük azonban, hasznos, ha az érdeklődők és a szakmát (majd) művelők tudásának, látókörének bővítésére háttérismereteket (is) adunk. Úgy gondoljuk, hogy könyvünk nem folyamatos és egyszeri végigolvasásra való, hanem az érdeklődő szakember (-jelölt) egy-egy őt foglalkoztató fejezetet olvas el, de többször is. Emiatt az olyan kérdéseket, amelyek több fejezet témáját is lényegi módon érintik, mindegyikben megemlítettük. Mindenkit más érdekelhet, mást tarthat fontosnak, ez meglehetősen egyéni, ezért elálltunk attól, hogy különböző betűtípusokkal jelöljük a `megtanulni`, ille- tőleg a `fontolgatni` valót; a döntést könyvünk használóira bízzuk. Ha olvasóink elgondolkodnak egy-egy megállapításunk felett, esetleg gon- dolatban vitába is szállnak vele, másképp képzelik el a megoldást, mint a szerzők, továbbviszik a megkezdett gondolatsort, ez fogja bizonyítani könyvünk igazi használhatóságát. Valamennyi szerzőtársa nevében is, ez utóbbi bekövetkeztében bizakodva, nemcsak hasznos tanulást, hanem könyvünkhöz - talán - kellemes szórakozást is kíván: Szeged 2003. április A Szerkesztő TARTALOM ELŐSZÓ 15 DR. DÉSI ILLÉS 1. KÖRNYEZET ÉS EGÉSZSÉG 17 DR. DÉSI ILLÉS 2. A KÖRNYEZETEGÉSZSÉGTAN TÁRGYA, FELADATA, MUNKAMÓDSZEREI 23 DR. VETRÓ GÁBOR 3. A NÉPEGÉSZSÉGÜGYI, KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS TÖRTÉNETE, TÖRVÉNYI SZABÁLYOZÁSA, FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSE 25 DR. DÉSI ILLÉS 4. A MAGYAR NÉPESSÉG EGYES DEMOGRÁFIAI MUTATÓI 31 DR. DÉSI ILLÉS Az ország lakosságának egészségi állapota, különös tekintettel a környezeti tényezőkre 35 DR. ILOSVAY GYÖRGY 5. KÖRNYEZETI TOXIKOLÓGIA 39 DR. DÉSI ILLÉS 5.1. ÁLTALÁNOS TOXIKOLÓGIA 39 5.1.1. Környezethigiénés toxikológia 39 5.1.1.1. Mérgezőképesség, toxicitás 41 5.1.1.2. Közepes halálos dózis (LD50) 42 5.1.1.3. Közepes halálos koncentráció (LC50) 42 5.1.2. A mérgezés lefolyása 44 5.1.2.1. Szummáció hatású anyagok 44 5.1.2.2. Kumulatív hatású anyagok 45 5.1.2.3. Koncentrációs hatású anyagok 45 5.1.3. Populációs mérgezési különbözőségek 46 5.1.3.1. Endogén tényezők 46 5.1.3.2. Exogén tényezők 46 5.1.4. A mérgek behatolási útjai 47 5.1.4.1. Belégzés 47 5.1.4.2. Lenyelés 47 5.1.4.3. Bőrön át való felszívódás 47 5.1.4.4. Egyidejű jelenlét 47 5.1.5. Biotranszformáció, detoxikáció 47 5.1.6. Rejtett, larvált mérgezések 48 5.1.6.1. Korai, rejtett elváltozások 48 5.1.6.2. Késői, rejtett elváltozások 49 5.2. RÉSZLETES TOXIKOLÓGIA 51 5.2.1. Környezeti toxikus anyagok 51 5.2.1.1. Nitrozaminok 51 5.2.1.2. Klór fluorokarbonok 52 5.2.1.3. Klórozott fenolok 52 5.2.1.4. Pentaklór fenol (PFC) 52 5.2.1.5. Poliklórozott bifenilek (PCB) 52 5.2.1.6. Poliklórozott dibenzo dioxin és dibenzo furán 53 5.2.1.7. Policiklusos aromás szénhidrogének (PAH) 54 5.2.1.8. Nehézfémek 55 5.2.2. Fémek és vegyületeik 56 5.2.2.1. Ólom és vegyületei 56 5.2.2.2. Higany és vegyületei 57 5.2.2.3. Kadmium és vegyületei 58 5.2.2.4. Króm és vegyületei 58 5.2.2.5. Nikkel és vegyületei 58 5.2.2.6. Arzén és vegyületei 58 5.2.2.7. Foszfor és vegyületei 59 5.2.2.8. Urán és vegyületei 59 5.2.3. Gázok 60 5.2.3.1. Széndioxid 60 5.2.3.2. Szénmonoxid 60 5.2.3.3. Ciánhidrogén 61 5.2.3.4. Kénhidrogén 61 5.2.3.5. Klórgáz 61 5.2.3.6. Ammónia 62 5.2.3.7. Etilén-oxid (ETO) 62 5.2.4. Savak és lúgok 62 5.2.5. Oldószerek 63 5.2.5.1. Benzol 64 5.2.5.2. Fenolok 65 5.2.5.3. Széndiszulfid (szénkéneg) 65 5.2.6. Alifás vegyületek 65 5.2.6.1. Szénhidrogének 65 5.2.6.2. Alkoholok 65 5.2.6.3. Metilalkohol 65 5.2.6.4. Etilalkohol 66 5.2.6.5. Glikolok 66 5.2.6.6. Klórozott szénhidrogének 66 5.2.6.7. Triklóretilén 66 5.2.6.8. Széntetraklorid 67 5.3. A PESZTICIDEK KÖRNYEZETEGÉSZSÉGTANA 67 5.3.1. A peszticidek toxikológiája 67 5.3.1.1. Növényvédőszerek 67 5.3.1.2. Irtószerek 69 5.3.1.3. Klórozott szénhidrogének 69 5.3.1.4. Szerves foszforsavészterek 71 5.3.1.5. Karbamátok 72 5.3.1.6. Piretroidok 72 5.3.1.7. Fenoxi-alkánsavak 72 5.3.1.8. Fenol jellegű herbicidek 73 5.3.1.9. Aminotriazin herbicidek 73 5.3.1.10. Bipiridil herbicidek 73 5.3.2. A peszticidek környezetkárosítása 74 5.3.3. Az ember veszélyeztetése 77 5.3.4. A peszticidekkel dolgozók védelme 79 5.3.5. A növényvédőszerek engedélyezési eljárása 80 5.4. A KÉMIAI BIZTONSÁG TÖRVÉNYI SZABÁLYOZÁSA MAGYARORSZÁGON 81 5.5. VEGYI BALESETEK KEZELÉSE 82 5.5.1. Vegyi baleset 82 5.5.1.1. A kémiai balesetek fajtái 83 5.5.1.2. Az előzetes havária terv részletei 83 5.5.1.3. Kapcsolatteremtés egyéb szervekkel 84 5.5.1.4. A havária bekövetkezte esetén 84 5.5.1.5. A baleset után 85 6. A VIZEK KÖRNYEZETEGÉSZSÉGTANA 87 DR. DÉSI ILLÉS 6.1. TISZTA VIZEK 87 6.1.1. Felszíni vizek 88 6.1.1.1. Kémiai szennyezés 88 Hagyományos szennyezők 88 Különleges szennyezők 88 Szervetlen mikroszennyezők 89 NEHÉZFÉMEK 89 Szerves szennyezők 89 OLAJ 89 DETERGENSEK (TENZIDEK) 89 NÖVÉNYVÉDŐSZEREK 90 MŰTRÁGYA 90 ISTÁLLÓTRÁGYA 90 RÁKKELTŐ ANYAGOK 90 A szerves szennyezések meghatározása 91 6.1.1.2. Fizikai szennyezés 91 Radioaktív anyagok 91 Hőszennyezés 91 6.1.1.3. Biológiai szennyezés 92 Élő kórokozók 92 6.1.1.4. Öntisztulási folyamat 92 6.1.2. Felszín alatti vizek 92 6.1.2.1. Talajvíz 92 6.1.2.2. Rétegvíz 93 6.1.3. Ivóvíz 93 6.1.3.1. Helyi vízellátás 94 6.1.3.2. Központi vízellátás 94 6.1.4. Egyéb vizek 95 6.1.5. Fürdők, uszodák 96 6.1.5.1. Természetes fürdővizek 96 6.1.5.2. Mesterséges fürdővizek 96 6.1.6. A vízszennyezők és az egészségtelen vizek károsító hatásai 97 6.1.6.1. Felszíni- és szennyvizek szennyezői 97 HIGANY 97 KADMIUM 97 AMMÓNIA 97 NITRÁT 97 6.1.6.2. Ivóvizek szennyezői 98 VAS 98 JÓD 98 NÁTRIUM 98 ARZÉN 98 FLUOR 100 HUMIN ANYAGOK 100 6.1.7. Lágy víz 101 6.1..8. Kemény víz 101 6.1.9. Ivóvízjárvány 101 6.1.10. Ivóvízmérgezés 101 6.2. SZENNYVIZEK 102 6.2.1. A szennyvízfajták 103 6.2.1.1. Házi szennyvíz 103 6.2.1.2. Csapadékvíz 103 6.2.1.3. Egészségügyi intézmények szennyvize 103 6.2.1.4. Ipari szennyvíz 104 6.2.1.5. Mezőgazdasági szennyvíz 104 6.2.2. A szennyvizek kezelése 104 6.2.2.1. A szennyvíztisztítás higiénés ellenőrzése 106 6.2.3. A szennyvíztisztítás problémái Magyarországon 107 6.3. A TISZA 2000. ÉVI SZENNYEZŐDÉSEI 108 6.4. A VÍZGAZDÁLKODÁS NEMZETKÖZI PROBLÉMÁI 109 7. A LEVEGŐ KÖRNYEZETEGÉSZSÉGTANA 115 DR. PAPP ANDRÁS 7.1. A FÖLDI LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE 115 7.1.1. Az atmoszféra rétegei 115 7.1.2. Az alsó légkör összetétele 116 7.2. A LÉGKÖR FIZIKAI JELLEMZŐI ÉS AZOK ÉLETTANI HATÁSA 7.2.1. Hőmérséklet 116 7.2.2. A levegő nedvességtartalma és áramlása 118 7.2.3. Légnyomás 119 7.2.4. Légköri elektromosság és ionizáció 120 7.2.5. A légkörön keresztül a felszínre érkező sugárzások 120 7.2.6. Időjárási frontok 121 7.3. A LEVEGŐSZENNYEZÉS ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI 123 7.3.1. Légszennyezés 123 7.3.2. A levegőszennyeződés forrásai 123 7.3.3. Az emisszió, transzmisszió, immisszió 125 7.4. A FŐBB LÉGSZENNYEZŐ ANYAGOK; JELLEMZŐIK ÉS HATÁSAIK AZ EMBERI EGÉSZSÉGRE ÉS A KÖRNYEZETRE 128 7.4.1. Nitrogénoxidok (NOx) 128 7.4.2. Kénoxidok (SOx) 130 7.4.3. Szénmonoxid (CO) 131 7.4.4. Formaldehid (HCHO) 133 7.4.5. Fluor és vegyületei 133 7.4.6. Ammónia (NH3) 134 7.4.7. Illékony szerves vegyületek 134 7.4.8. Policiklikus aromás szénhidrogének (PAH) 135 7.4.9. Nehézfémek a levegőben 136 7.4.10. Szilárdfázisú légszennyezés 136 7.5. A LEVEGŐSZENNYEZŐDÉS SPECIÁLIS KÖRNYEZETI MEGNYILVÁNULÁSAI 137 7.5.1. Füstköd 137 7.5.2. Ózonlyuk 139 7.5.3. Üvegházhatás 139 7.6. MAGYARORSZÁG LEVEGŐHIGIÉNÉS HELYZETE 140 8. A TALAJ KÖRNYEZETEGÉSZSÉGTANA 145 DR. DÉSI ILLÉS 8.1. A TALAJ ÖNTISZTULÁSA 146 8.2. TALAJSZENNYEZŐDÉS 146 8.2.1. Szerves szennyezők 147 8.2.2. Élő szennyezők 147 8.2.3. Szervetlen szennyezők 148 8.2.4. A talaj védelme 149 9. A HULLADÉKOK KÖRNYEZETEGÉSZSÉGTANA 151 DR. DÉSI ILLÉS 9.1. A KOMMUNÁLIS HULLADÉK 151 9.2. A VESZÉLYES HULLADÉK 151 9.3. A HULLADÉKMINŐSÍTÉS PROBLÉMÁI 152 9.4. A HULLADÉKOK KEZELÉSE 153 9.4.1. A kommunális hulladékok fajtái 153 9.4.2. A veszélyes hulladék kezelése 153 9.4.3. Égetés 154 9.4.4. Egyéb modern eljárások 155 9.5. AZ EGÉSZSÉGÜGYI HULLADÉKOK KEZELÉSE 155 9.6. A HULLADÉKKEZELÉS JOGI SZABÁLYOZÁSA MAGYARORSZÁGON 155 9.7. A HULLADÉK MENNYISÉGE ÉS KEZELÉSÉNEK RENDSZERE MAGYARORSZÁGON 157 9.7.1. A hulladékkezelés rendszere 157 9.8. EGY KORSZERŰ VESZÉLYES HULLADÉKÉGETŐ BERENDEZÉS 158 DR. LÁSZLÓ SÁNDOR 10. A NEM FERTŐZŐ NÉPBETEGSÉGEK ÉS A KÖRNYEZET 165 DR. DÉSI ILLÉS 10.1. A SZÍV ÉS KERINGÉSI RENDSZER MEGBETEGEDÉSEI 165 10.2. DAGANATOS MEGBETEGEDÉSEK 168 10.2.1. Külső okok 168 10.2.2. Belső okok 168 10.2.3. Fizikai okok 170 10.2.4. Biológiai tényezők 170 10.3. MÁJBETEGSÉGEK 171 10.3.1. Alkoholfogyasztás 172 10.3.2. Vegyi anyagok, gyógyszerek 172 10.3.3. Táplálkozási tényezők 172 10.3.4. Vírus 172 10.4. LÉGÚTI BETEGSÉGEK 173 10.5. FOGSZUVASODÁS 173 10.6. A BALESETEK JÁRVÁNYTANA 174 11. TELEPÜLÉSEGÉSZSÉGTAN 177 DR. VETRÓ GÁBOR 11.1. ÉPÜLET- ÉS LAKÁSEGÉSZSÉGTAN 181 12. A SUGÁRZÁSOK KÖRNYEZETEGÉSZSÉGTANA 187 DR. VETRÓ GÁBOR 12.1. AZ IONIZÁLÓ SUGÁRZÁSOK 187 12.1.1. Az ionizáló sugárzások jellemző tulajdonságai 188 12.2. AZ IONIZÁLÓ SUGÁRZÁSOK BIOLÓGIAI HATÁSAI 189 12.2.1. Akut sugárártalom 190 12.2.2. Krónikus sugárártalom 190 12.3. AZ IONIZÁLÓ SUGÁRZÁS OKOZTA ÁRTALMAK MEGELŐZÉSE 192 12.4. A NEM IONIZÁLÓ SUGÁRZÁSOK 193 12.4.1. Az ultraibolya sugárzás 195 12.4.2. A látható fény 195 12.4.3. Az infravörös sugárzás 196 12.4.4. A mikrohullám 196 12.4.5. A rádióhullámok 197 12.4.6. Az elektromágneses erőterek 197 13. A KÖRNYEZET EGÉSZSÉGRE KÁROS ÉLŐLÉNYEI (MIROORGANIZMUSOK, EGÉSZSÉGÜGYI KÁRTEVŐK) 199 DR. ERDŐS GYULA 13.1. FERTŐTLENÍTÉS 199 13.1.1. A fertőtlenítés hatáserősségének fokozatai 199 13.1.1.1. Csíraszámcsökkentő (szanációs) hatás 199 13.1.1.2. Szaporodást gátló (sztatikus) hatás 200 13.1.1.3. Ölő (cid) hatás 200 13.1.1.4. Spóraölő (sporocid) hatás 200 13.1.2. Fertőtlenítő eljárások 200 13.1.2.1. Fizikai módszerek 201 13.1.2.2. Kémiai módszerek 201 13.1.2.3. Kombinált módszerek 202 13.1.2.4. Speciális eljárások 202 13.1.3. A fertőtlenítés végrehajtásának formái 202 13.2. STERILIZÁLÁS 203 13.2.1. A sterilitás fogalma 203 13.2.2. Sterilizálási eljárások 204 13.2.2.1. Autokláv 204 13.2.2.2. Hőlégsterilizátor 204 13.2.2.3. Gázsterilizátor 204 13.2.2.4. Plazmasterilizátor 205 13.2.2.5. Speciális eljárások 205 13.2.3. A sterilizálás és a sterilitás ellenőrzése 205 13.2.4. Pirogén-mentesség 205 13.3. AZ EGÉSZSÉGÜGYI KÁRTEVŐK 206 13.3.1. Az ízeltlábú egészségügyi kártevők 206 13.3.1.1. Ektoparaziták – vérszívó ízeltlábúak 207 13.3.1.2. Endoparaziták 209 13.3.1.3. Élelmiszerlátogatók 209 13.3.1.4. Élelmiszer kártevők 209 13.3.1.5. Környezeti kártevők 209 13.3.1.6. Különleges ártalmat okozók 210 13.3.2. Rágcsálók 210 13.3.2.1. Patkányok 210 13.3.2.2. Egerek 210 13.3.3. Az egészségügyi kártevők elleni védekezés 211 13.3.3.1. Fizikai-mechanikai módszerek 211 13.3.3.2. Élettani-biológiai módszerek 211 13.3.3.3. Vegyi módszerek 212 13.3.4. Különleges előírások 213 14. A LEGGYAKORIBB FERTŐZÉSEK RÖVID JÁRVÁNYTANA 217 DR. NAGYMAJTÉNYI LÁSZLÓ 14.1. ÁLTALÁNOS JÁRVÁNYTAN 218 14.2. RÉSZLETES JÁRVÁNYTAN 221 14.2.1. Az aerogén fertőző megbetegedések 221 14.2.1.1. Járványos agyhártyagyulladás (meningitis epidemica) 222 14.2.1.2. Gümőkór (tuberculosis) 222 14.2.2. A gyomor-bélcsatorna megbetegedései 224 14.2.2.1. Vérhas (dysenteria) 224 14.2.2.2. Járványos májgyulladás (hepatitis epidemica) 225 14.2.3. Ételmérgezések 226 14.2.3.1. Staphylococcusok okozta ételmérgezések 227 14.2.3.2. Salmonellák okozta ételmérgezések 227 14.2.4. A bőrön keresztül létrejövő fertőzések 228 14.2.4.1. Tetanusz (merevgörcs) 228 14.2.5. Az anthropozoonosisok járványa 229 14.2.5.1. Lyme-kór (Lyme borreliosis) 229 14.2.5.2. Veszettség (lyssa, rabies) 230 14.2.6. A szexuális úton terjedő fertőző betegségek 231 14.2.6.1. Az AIDS 231 14.2.7. A prioninfekciók, történetük, előfordulásuk sajátosságai 232 DR. VETRÓ GÁBOR 14.3. A JÁRVÁNY-TERRORISTÁK MEGFÉKEZÉSE 239 DR. DÉSI ILLÉS 14.4. TÁRSADALMI EPIDEMIOLÓGIA 242 DR. DÉSI ILLÉS 15. A ZAJ KÖRNYEZETEGÉSZSÉGTANA 245 DR. DÉSI ILLÉS 16. ÉGHAJLATVÁLTOZÁS ÉS EGÉSZSÉG 247 DR. DÉSI ILLÉS 16.1. ÉGHAJLAT 247 16.2. FRONTHATÁSOK 248 17. TERMÉSZETEGÉSZSÉGTAN 251 DR. ILOSVAY GYÖRGY 17.1. TERMÉSZET ÉS EGÉSZSÉG 251 17.1.1. A természeti környezet egészségi hatásai 253 17.2. TERMÉSZETES GYÓGYTÉNYEZŐK 254 17.2.1. A barlangterápia (szpeleoterápia) 254 17.2.2. A gyógy- és ásványvizek felhasználása a gyógyászatban 256 17.3. A TERMÉSZET EGÉSZSÉGKÁROSÍTÓ HATÁSAI 257 17.3.1. Az ultraibolya sugárzás hatása 257 17.3.2. A napszúrás 258 17.3.3. Hőkimerültség, hőguta 258 17.3.4. Hidegártalom 258 17.3.5. Virágpor allergia 259 17.4. TERMÉSZETI MÉRGEZÉSEK 260 17.4.1. Gombamérgek 260 17.4.2. Növényi mérgek 261 17.4.3. Állati mérgek 262 17.4.3.1. Sebzőkészülékkel rendelkező fajok 262 17.4.3.2. A sebzőkészülékkel nem rendelkező fajok 264 17.4.3.3. Fajok, amelyek csak akkor mérgezőek, ha megeszik őket 264 17.4.3.4. Halfajok 264 17.4.3.5. Paraziták 265 MELLÉKLET A TÁRSADALMI SZERVEZETEK SZEREPE A KÖRNYEZET-, TERMÉSZET- ÉS EGÉSZSÉGVÉDELEMBEN 267 DR. ILOSVAY GYÖRGY NEMZETKÖZI ÉS HAZAI ERŐFESZÍTÉSEK A KÖRNYEZET ÉS EGÉSZSÉGÜNK JAVÍTÁSÁRA 269 DR. DÉSI ILLÉS NYILATKOZAT – A környezetért és egészségért teendő európai intézkedésekről, Helsinki, 1994. június 20– 22. (részlet) 270 DR. ILOSVAY GYÖRGY ÖSSZEFOGLALÁS – A Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram keretében végzett munkákról 1997–1999. (részletek) 275 DR. ILOSVAY GYÖRGY AZ EGÉSZSÉGES NEMZETÉRT NÉPEGÉSZSÉGÜGYI PROGRAM 279 DR. DÉSI ILLÉS TECHNIKAI FOLYAMATOK KORSZERŰSÍTÉSI IRÁNYZATAI A KÖRNYEZET ÉS EGÉSZSÉG ÓVÁSA ÉRDEKÉBEN 281 DR. PITRIK JÓZSEF
Kiadó: Szegedi Tud. Egy. Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó
Kiadás éve: 2003
Lapszám: 287
|
