Amerikai tudósok szerint egy gombafaj, ami fával táplálkozik, az ellenálló fenolgyantát is képes lebontani. Ez környezetbarát megoldást jelenthet a hulladék újrafeldolgozásához.
A fenolgyantát széles körben alkalmazzák ragasztóanyagként préselt rost- és furnérlemezekhez, illetve elterjedt az autógyártás folyamatában is. A gyűrűs szerkezetű fenolt magas nyomáson és hőmérsékleten kapcsolják hozzá formaldehidhez, így egy rendkívül ellenálló, nagyméretű és lebomolhatatlan molekula keletkezik.

A gyanták nagyon népszerűek, mivel igen tartósak, újrafeldolgozásuk éppen ezért komplikált. A műanyag palackokat alkotó polietilénnel szemben a fenolgyanta olyan kemény, hogy nem lehet megolvasztani és újrahasznosítani. Csak az Egyesült Államokban mintegy 2,2 millió tonna fenolgyantát gyártanak évente, ami az ország műanyag előállításának 10 %-át teszi ki. A kiselejtezett fenolgyantát egyszerűen megörlik, vagy egy igen drága folyamat során (hő és kémiai oldószerek segítségével) próbálják újrafelhasználni, ami viszont káros melléktermékek keletkezésével jár.

Adam Gusse, a visconsin-i egyetem kutatója és kollégái megfigyelték, hogy egy gombafajta képes arra, hogy megtámadja a gyantát. Ezek a gombák nagy számban fordulnak elő rothadó fatuskókon, és enzimeket termelnek a fában lévő kemény lignin lebontásához. A lignin hasonló szerkezettel bír, mint a fenolgyanta, mivel benne is gyűrű alakú molekulák kapcsolódnak össze.

Gusse fenolgyanta darabokkal "etetett" öt olyan gombafajt, amelyek a lignint is bontják, hogy kiderítse melyik képes megtámadni a gyantát. A tudósok észrevették, hogy a Phanerochaete chrysosporium faj pár nappal később fehérről rózsaszínné változott, ami azt jelezte, hogy lebontotta a gyanta polimert kisebb kémiai komponensekké. A kutatók kipróbálták azt is, hogy a fenolgyantát radioaktív szénnel jelölték, és azt látták, hogy a jelölő anyag bejutott az élőlényekbe. Hogy megerősítsék feltevésüket, elektron mikroszkóppal vizsgálták a folyamatot, és kimutatták, hogy a gyanta lyukacsos szerkezetű volt, miután a gombák félig megemésztették.

Gusse szerint egyértelmű, hogy a gombák felelősek a lebontásért. A tudós szerint a fenolt újra lehetne hasznosítani, miután azt visszanyerték, azonban arra még várni kell, hogy ez kereskedelmi szempontból is működhessen. Az még nem egyértelmű, hogy a gombák milyen gyorsan és hatékonyan bontják a gyantát, a tudósok azonban gyanítják, hogy a folyamat pár hónapot vesz igénybe. Ez megnehezítheti a fenol versenyképes áron történő visszanyerését. (Beküldött - Greenfo)