A tudósok számításaik alapján arra a következtetésre jutottak, hogy az elmúlt 500 évben az ember mintegy 500 madárfajt pusztított ki, szorított ki élőhelyéről, vagy tette lehetetlenné létüket világszerte. Ebben a században évente 10 faj - azaz mintegy 10000 - fog várhatóan ugyanerre a sorsra jutni. Egyre világosabbá vált, hogy a növekvő emberi népesség veszélyezteti a vadon élő élőlényeket. Egy ENSZ-jelentés is megerősítette nemrég, hogy olyan kihalási hullám veheti kezdetét a földön, amelyre 65 millió évvel ezelőtt volt csak példa, amikor a dinoszauruszok is kipusztultak.
"Mi megmenekülhetünk, a Föld arculata azonban igencsak meg fog változni. A kérdés csak az, hogy akarunk-e ilyen világban élni"- figyelmeztetett Pimm, annak a négy tudósnak az egyike, akik a jövőbeni kihalásokra vonatkozó becsléseiket egy nyáron megjelent közleményben (Proceedings of the National Academy) publikálták.
Példaként hozták fel Észak-Karolinát, ahol a ma élő emberek már sem a karolinai törpepapagájt, amely csak Mexikó északi részén őshonos, sem azokat a vándorgalamb seregeket nem láthatják, amelyek eltakarták az eget, amikor az európaiak elérték Észak-Amerikát. Az erdőirtás és a vadászat 1920-ig mindkét fajt kipusztította. A gyarmatosítások után az emberek világszerte rengeteg madárfajt tűntettek el hosszú időkre. Bár a tudományos útikönyvek egyike sem számol be kihalásokról, a jelenkori ásatások fényt derítenek a múlt eseményeire. A ránk maradt leletek alapján a kihalások összefüggésbe hozhatók az ember térhódításával, pl. Madagaszkár szigetén.
A tudósok szerint tévesek azok a régi becslések, miszerint 1500 óta 154 madárfaj, tehát négyévente egy pusztult ki, ugyanis szerintük ez a mennyiség meghaladja az 500-at, tehát évente egy faj eltűnése a reális. Most, hogy az emberi populáció rohamosan emelkedik - a jelenlegi 6, 5 milliárdról 50 éven belül akár 9 milliárdra -, a madarakat érintő károk is növekednek. A leginkább veszélyeztetett madárfajok a szigetlakók, amelyek a vadászok hálóinak és fegyvereinek eshetnek áldozatul. A kontinenseken élő madarak sincsenek sokkal jobb helyzetben, őket ugyanis élőhelyük elpusztítása fenyegeti, gondoljunk csak az esőerdőkre.
Hasonló szomorú történeteket tudnak elmesélni a témában megkérdezett ornitológusok is. Európában például a mezei pacsirta populációk mérete zuhant meredeken, mivel a gazdák változtattak veteményezési technológiájukon. Indiában pedig a mindenütt megtalálható keselyük tűntek el szinte teljesen az elmúlt 12 évben, ugyanis egy - a szarvasmarháknak gyakran adott - gyógyszer megmérgezte őket. A keselyűk eltűnése miatt elszaporodtak a patkányok, mivel kevesebb a versenytárs a szeméttelepeken. India nemrég bejelentette, hogy betiltja a gyógyszert, a biológusok szerint azonban egyáltalán nem biztos, hogy a keselyűk száma visszaáll az eredeti létszámra. Pimm és kollégái remélik, hogy az emberek mielőbb rájönnek arra, hogy a helyzet elfogadhatatlan, és képesek lesznek megállítani ezt a globális kihalási trendet. |