(Kiemelkedően közhaszú egyesületünk neve 2004-től CSEMETE Természet-és Környezetvédelmi Egyesület!)
1879: Június 27. A soproni liceumben (jelenleg Berzsenyi gimnázium) tesz érettségi vizsgát. Szeptemberben beiratkozik a selmecbányai Erdészeti Akadémiára.
1882: Július 31-én erdõmérnöki oklevelet szerez. Még ebben az évben alkalmazzák mint erdészjelöltet a nagyváradi püspökség uradalmában. Nem ízlik neki a papok által vezetett önkényes gazdálkodási forma. Kapva kap az alkalmon, hogy a Földmûvelésügyi Minisztériumba hívják szolgálattételre. Itt dolgozik másfél évig.
1885: Megalakul az Országos Erdészeti Egyesület. Alapító tagjai között ott találjuk Kiss Ferenc nevét is. Decemberben Bedõ Albert, országos fõerdõmester Kiss Ferencet küldi Szegedre, ahol a város tanácsa elhatározza a város körüli erdõk állami kezelésbe adását.
1886: Január 3. A Szegedi Híradó hasábjain szûkszavú hírlapi tudósítás számol be arról, hogy Kiss Ferenc erdõtiszt az állami kezelés alá adandó városi erdõk felügyelõje Szegedre érkezett, hogy megkezdje a nagy tudást, kiapadhatatlan akaraterõt igénylõ munkát.
1888: Kiss Ferenc három vastag fóliánst s két nagy térképet helyez le a város asztalára: a Szeged környéki erdõk fejlesztési tervét.
1892: Kiss Ferenc beszámol a tanácsnak a folyamatban lévõ munkáiról, részletezve a homokterületek erdõsítését. Ebben a munkájában ír a homoktalajok minõsítésérõl a rajtuk talált növényzet alapján.
1893: A futóhomok terjedésének meggátolására 540 akt. holdon védõerdõt létesített.
1895: A nagyfokú, mesterséges erdõsítések ellátására több holdnyi csemete kertet létesít.
1897: Házasságot köt Ströbl Margittal, akinek édesanyja - Vedres Klementina - Szeged város nevezetes hites földmérõjének, Vedres Istvánnak unokája.
1899: Szeptember 2-3. Országos gazdasági kiállítás Szegeden. Az összegyûltek elõtt Kiss Ferenc tart elõadást a homokterületek erdõsítésérõl. Az elõadást számos kép, szemléltetõ anyag illusztrálta, melyeket a párizsi világkiállításra is elküldtek.
1900-1901: Termékeny évek. Több tanulmánya jelenik meg. Alsótanyán a város részére 8 holdas gyümölcsfa iskolát létesít.
1913: Az 1892-ben már említett talajjelzõ növényekrõl nagy és összefoglaló munkájában talajjelzõ asszociációkról is beszámol. Elsõként hívja fel a figyelmet arra, hogy az akác termesztése nem minden élõhelyen indokolt. Javasolja a feketefenyõ szélesebb körben való telepítését. A Földmûvelésügyi Minisztérium a Nyírségbe küldi mint bizottsági tagot, az ottani homokvidék tanulmányozására.
1914: Márciusban ajánlják Kiss Ferencet a szegedi Dugonics Társaságba (ahol abban az idõben Tömörkényi István a fõtitkár és Móra Ferenc szakosztályi titkár ).
1918: Barátsága kezdõdik különösen Móra Ferenccel. Január 27-én Kiss Ferenc székfoglalóját ("Adatok a szegedi erdõk történetéhez ") Móra Ferenc olvassa fel. Augusztus 27. A Szegedi Naplóban Móra megemlékezik egy vasárnapi matinérõl, amelyen Kiss Ferenc tartott szabad elõadást kedvenc témájáról, az erdõrõl és erdõsítésrõl ("...akinek reszket a szava a gyönyörûségtõl, amikor kimondja a szót: erdõ...").
1920: Alapos tanulmánya jelenik meg az Erdészeti Lapok-ban "Az Alföld fásítás és gyakorlati kérdéséhez" címmel.
1923: Kaán Károly és Kiss Ferenc barátsága és közös félelem érzete eredményeként születik meg az 1923. évi XIX.tc. az Alföld fásításának törvénye.
1925: Nyugdíjazzák (miniszteri tanácsosi címmel), a nagy gazdasági válság idején. Alsótanyai szállásán fáradhatatlanul tovább dolgozik, írja értékes tapasztalatait. Barátságot köt Györffy Istvánnal, a szegedi egyetem botanikus professzorával, a Füvészkert alapító igazgatójával.
1930: A Föld és Ember c. folyóiratban megjelenik a "Duna-Tisza közti vadvizek és gazdasági jelentõségük" c. értekezése.
1931: Az Országos Erdészeti Egyesület vitaelõadást rendez az Alföld fásításának problémáiról. A vitaindító anyag Kiss Ferenc "Az Alföld-fásítás gyakorlati kérdése " c. tanulmánya.
1935: A Szeged Új Nemzedék XVIII. évf. 4.sz-ban Györffy István Kiss Ferencrõl ír, akit õ nevez el a "Szegedi erdõk atyjá"-nak.
1939: Több évtizedes tudományos és gyakorlati munkája elismeréséül (többek közt Györffy István javaslatára is) a szegedi tudományegyetem díszdoktorrá választja.Ünnepélyes avatása augusztus 25-én van. Napvilágot lát legnagyobb munkája "Szeged erdészete " címmel az Erdészeti Lapok füzeteiben.
1940: Az ásotthalmi elágazásnál lévõ erdõben fatábla jelzi: "Kiss Ferenc Erdõ".
1944: Ebben az évben jelenik meg 3 tanulmánya: "Duna-Tisza közti erdõk használatának tartamossága", "Harc az elemi csapásokkal a Duna Tisza közti homokterületeken", és a "Serevényfûz".
1952: Utolsó évében, érdemeit nem méltányolva, szinte elfeledve, június 14-én halt meg Szegeden. Emlékét Szegeden egy mellszobor, egy róla elnevezett szakközépiskola és emléktábla õrzi. Az Ásotthalmi Emlékerdõben dombormûvel ellátott tölgyfa "obeliszk" Cs. Kovács László alkotása. |
