HuMusz Megelőzés   -  HuMusz Klíma   -  CSEMETE Képtár   -  Adó 1% felajánlás!   -  Tábor 2008
   
Főoldal Hírek Cikkek Apróhirdetés Letöltések Galéria Fórum
Szia Idegen! · Regisztráció 		2008. szept. 5., péntek - Viktor, Lőrinc

Bejelentkezés

Azonosító:
Jelszó:
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszavam
Összes tag: 950
Legutóbbi tag: erikinno
 

Szavazás

Mi ma a legsúlyosabb környezeti probléma?

Atomerőművek
Erdőírtás
Kipufogó gázok
Globalizáció
Pazarlás
 

Hírek

Az erdőirtás

Környezet-és természetvédelem

Környezet-és természetvédelem - 2006. júni. 23., péntek - 18:07
Összesen 10 válasz
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned. A bejelentkezéshez regisztrálnod kell magad, amit itt tehetsz meg.
Oldalak: 1
web 2008. júli. 02., szerda - 10:51
Ha már írtja a hülye ember, legalább telepítene is újra mindenből legalább annyit!
 
tonyo 2008. febr. 05., kedd - 22:05
Ezzel egyet kell, hogy értsek. Mindenképpen. De annál jobbat nemtudok mondani, mint a letermelést, megfelelő hagyásfa csoportokkal meglépve. Mondhatnák itt a jóhiszemű, de nem hozzáértők a szálaló üzemmódot is. Ami magában remek ötlet. Csak egyetlenegy gond van vele: a Magyar Alföldön nem lehet alkalmazni károsodás nélkül (bizonyos tengerszint feletti magasságokon és évi csapadékmennyiség hiánya mellett sajnos nem alkalmazható). Az erdő átminősítés valóban létezik, de hivatalossan egy terület akkor erdő, ha eléri a 0,2 ha-t, és a műszaki átadás megtörtént, ami fafajonként különböző. Ha a kiirt időpontra nem készül el, és nem adható át az erdősítés, akkor az esetlegesen igényelt állami támogatást vissza kell fizetnie a tulajdonosnak. Valamint, az erdőfelügyelőség, amely arra hivatott, hogy a visszásságokat feltárja, mindent át fog nézni az utolsó adatig, és szemrevételezéssel az utolsó fűszálat is ellenőrzi a területen, ha gond merül fel. De ettől függetlenül, amit sokkal zsengébb koromban leírtam, tartom most is: visszásságok vannak mindenhol, de az erdészeknek is az az érdeke alapvetően, hogy legyen mivel dolgozni évek múlva is. És az lehetőleg valahol a totál zöld és a gazdasági érdekeket is szem előtt tartva történik.

Sebők Antal
 
csemete 2007. nov. 05., hétfő - 12:13
Nem kétlem, hogy nagyon szépen körülbástyázták paragrafusokkal a jelenlegi erdészeti gyakorlatot. Ami azonban az embereknek - különösen a természetet gyarabban járó, jobbérzésűeknek - fáj, az nem a papírosalapú szép erdészeti tudomány, hanem a gyakorlat. Az a rengeteg roszz példa, amit jártunkban-keltünkben látunk, az a pénzhajhászás, nemtörődömség és rosszindulat, ami bizony az erdészeti tevékenység igen gyakori velejárója. Feltételezem, ha orvosok végeznék ilyen hozzáállással a munkájukat, az ugyanúgy szóvátételre kerülne... Mindazonáltal egyetértek a Tonyo által felvázolt elvi keretekkel, egy tételt kivéve: igaz ugyan, hogy térképasztal mellett az ország erdőállománya ha csigalassúsággal is, de folyamatosan egyre növekszik (pontosabban egyre nagyobb területet minősítenek erdősítettnek), azonban ez több, mint kozmetikázás, ez szándékos félrevezetés az erdészeti vezetők részéről: a növekményben ugyanis az átminősítések is belefoglaltatnak, azok a tulajdonképpeni használaton kívüli területek, amik már eredetileg is ott voltak, csak papíron nem; másrészt pedig a valódi növekedés ezzel nem valósulhat meg, erdeink korstruktúrája ugyanis ezzel párhuzamosan rohamosan romlik. Vagyis letermelésre kerülnek az öreg erdők, és helyette nagyobb területen ugyan, de mégiscsak új telepítéseket tesznek. Ugye sem az átminősítéssel, sem a magoncok lerakásával nem ugrunk 40-60 évet, egy valódi értéket képviselő erdő felé?
Bojtos Feri
 
tonyo 2006. júni. 23., péntek - 18:07
Apropo: Csak a későbbi félreértések végett:

Az erdőtörvény a szó legpontosabb értelmében a következőképpen rendelkezik: Minden olyan erdőkezelőnek, aki véghasználatot rendel el az általa kezelt területen, és ott tarvágást végez, 2 éven belül a felújítási kötelezettség értelmében meg kell kezdeni az erdő felújítását. <---Tehát egyes állandó erdők látszólagos "levágták, és otthagyták" című képe nem biztos, hogy ezt is jelenti...2éve van rá az azt kezelő gazdaságnak, hogy felújítsa sarj (tuskósarj), vagy csemete, vagy dugvány eredetű szaporító anyag módszerrel.

Ez törvény. Az erdőápolási munkák több részből állnak: lehetnek elegyarányszabályozó tisztítások, gyérítések, vagy növedékfokozó gyérítések, amik nem teszik tönkre a talajt, nem tüntetik el a "vízfelszívó közeg" nagyrészét, tehát a fákat. Ugyanott tartunk, vagy még jobb helyzetben vagyunk, ha több hatalmas fa van az erdészkerületben, mintha sok sok kisebb. De ha valaki ezt sem hiszi, nagyon szívesen paragrafusszámokkal, törvénycikekkel,és kutatási eredményekkel alátámasztva a módszer helyességét, tovább forszírozhatom. Nem szeretnék beolvasásszerűen írni, csak lásson bele az átlagember is abba, hogy mi van a magyar erdőkben....Nem a favagyon eltüntetése és értékesítése, hanem az erdők folyamatos körforgásban tartása a cél. Rengeteg pénzbe kerülnek az ápolási munkák (nagyon ritkán térül meg!!!), valamint az erdőtelepítések. Évente többtízmillió fát ültetnek a magyar erdész társaságok szerte az országban...



Sebők Antal 4.éves erdésznövendék
 
tonyo 2006. júni. 12., hétfő - 19:30
Sziasztok!

Mint bizonyos mértékben szakavatott, szeretnék kijavítani egykét félreértést. A magyarországi Erdőtörvény úgy rendelkezik, hogy minden kiirtott erdőrészlet helyén meg kell kezdeni a felújítást a véghasználatot követően a legalkalmasabb időpontban az adott, oda tervezett fafaj számára legmegfelelőbb időpontban (...). Ezt persze nem úgy kell érteni, hogy a láncfűrészes munkás mögött már ültetik is a facsemetét... A területnek kell egy kis idő, hogy helyreálljon, illetve hogy az oda tervezett fafaj számára a túlélési esélyei miatt a legmegfelelőbb időpont elkövetkezzen. Ez a magán erdőkre nem teljesen ilyen szigorú, így azokat nem lehet minden szempontból így ellenőrizni. Viszont az elkerülhetetlen, hogy az erdőket gazdasági célból gazdálkodás céljából felhasználják, ami azt jelenti, hogy felneveljék, majd amikor az eléri a vágásérettségi kort, véghasználatra kerüljön a sor, és tarvágás történjen. Ezután a törvény előírja, hogy erdőtelepítésre kerüljön sor. A telepítés után a csemetéket bizonyos időkön belül (eltekintenék a szakmai zsargontól...) ritkítják, eggyelik, illetve a sérült, gazdasági célokra alkalmatlan fákat kivágják, ha esély van arra, ápolják.

A települések körül fákat néhanapján ki kell vágni, hogy újabb házakat lehessen felhúzni, de ez nem jelenti azt, hogy máshol nem telepítenek helyette új állományt. Nagyon sok hatalmas csemetekert működik az országban, és évi többszázezer csemete kinevelésével biztosítják a fejlődés ütemének folytonosságát. Elvi és gyakorlati tévedés, hogy a magyar erdésztársadalom, egy alapjaiban rosszul működő, anyagias szervezet. Nem lehet minden fát "végelgyengülésig" élni hagyni, és örvendezni annak, hogy milyen jó, élnek az erdőink. Élnek annélkül is, folyamatos a körforgás, Hazánk erdősültsége folyamatosan növekszik, és mindemellett a kitermelés mértéke nem haladja meg a csemeték ültetésének mértékét. (ha valaki nem hiszi ezt, hát írjon nekem, szívesen leinformálom..) Ha nincs fa, nincs alapanyag, nincs íróasztal, nincs szekrény a házunkon belül, csakhogy néhány dolgot említsek.

Nyílván ez külföldön nem megy mindenhol így, és sajnos hibák idehaza is előfordulnak, semmi sem tökéletes...

Az erdész szakma sokszázéves múltra tekint vissza, nagyon nagyon sok jó szakembert neveltek erdész iskoláink. Nem állítom, hogy mindegyikük becsületes, tisztaszívű ember, és minden kincse a munkája, és a természet, de a nagytöbbség ilyen. Nem az emberiség ellenségei, hanem ők is a jobb jövőért harcolnak, és kemény munkát végeznek az erdőkön a munkások, a munka irányítói, az irodákban az erdőmérnökök. Bátran vitatkozok azzal, aki nem így gondolja, és tényeket is nagyon szivesen felmutatok ennek érdekében.

Nem volt szándékom senkit sem megbántani ezzel a kis felhomályosítással, csupán a demokrácia elveinek megfelelően igyekeztem megvilágítani a másik fél álláspontját is.



Sebők Antal ---3.éves erdésznövendék
 
szabó_agnes 2006. máj. 15., hétfő - 15:41
A megelőzést ugyanolyan fontosnak tartom,mint a példamutatást.

Megelőzés=nem használom azokat a termékeket,amihez erőszak útján jut hozzá a gyártó(pl.nem eszem húst,felőlem az állatok élete árán burjánzó gazdák,cégek mind felfordulhatnának megrendelés híján)mindenkit erre buzdítok,a vágóhidak borzasztó helyek,és környezetszennyező hatásuk mindenki előtt ismret.

Példamutatás=meg kell mutatni,hogy vegyszerek,erőszak,az őrült tempó tartása nélkül is szépen és boldogan lehet élni.Túl gyors a világ tempója,elrohan az élet mellett.Mutassuk meg,hogy élni csak tudatosan szabad,másként nem nevezhető életnek.

Mindenkinek ajánlom figyelmébe:

Széchenyi Zsigmond:Ahogy elkezdődött...

Ünnepnapok

című csodálatos könyvét.A szívembe hatol az a szeretet és tisztelet,amivel Ő viseltetett a természet iránt.Sokat tanulhatunk Töle.

Remélem,nem haragszotok,hogy csak így hivatlanul "osztom az észt"!

Ági voltam
 
Kunos_Lajos 2006. febr. 15., szerda - 17:51
Sziasztok! A minap kruljartam a falum kornyeki erdoket es sajnos meg telen is teljes erovel folyik az erdoirtas. Tobb mint tiz kamion allt es varta, hogy megrakodjak. Az erdeszek ezt ritkitasnak nevezik pedig mar egy egesz erdoreszt eltuntettek. De arra hogy csemeteket ultessenek egyiknek sem jutott eszebe.
 
paulovicspeter 2006. febr. 05., vasárnap - 11:09
Akit erdekelnek az aktualis kerdesek erdo-ugyben, az jojjon el a veszpremi OT-re marcius 9-en. Az aznapi eloprogramban van erdos tanacskozas orszagos erdoforum neven. Talalkozo a veszpremi vasutallomason du. 2-kor.



PP
 
serzol 2006. jan. 26., csütörtök - 08:15
Mindenkinek van igaza!



Veszélyben a korallzátonyok és a mangroveerdők



A korallzátonyok és a mangroveerdők nagyobb veszélyben vannak, mint a trópusi esőerdők - adta hírül az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) jelentése. A korralzátonyok értékét 100 000 - 600 000, míg a mangroveerdőket 200 000 - 900 000 dollárra becsülték négyzetkilométerenként a UNEP megbízásából készített elemzés készítői.

A korallzátonyok és a mangroveerdők a bolygó legritkább ökoszisztémái közé tartoznak, és a földfelszín 1,2 százalékát borítják. A mangroveerdőknek mára az egyharmada, a korallzátonyoknak pedig a harminc százaléka elpusztult, 2030-ig pedig ez utóbbiak 60 százaléka tűnhet el.



Mindez igen érzékenyen érintené azoknak a kisebb szigetországoknak a gazdaságát, amelyeknek 90 százalékát korallzátonyok és 75 százalékát mangroveerdők borítják. A korrallok és a mangrovék - amellett, hogy természetes védőpajzsot jelentenek az erózió ellen - , igen jelentős gazdasági hasznot is hajtanak a halászat, mezőgazdaság vagy a turizmus területén.



A korallzátonyok ezenkívül felfogják a cunami vagy a nagyviharok által felkorbácsolt hullámok 70-80 százalékát is, meg lehetne spórolni a védőgátakra költött dollármilliókat.



"Remélem, hogy az említett anyagi tényezők meggyőzik majd a kormányokat és a nagyvállalatokat, hogy jobban megvédjék ezt a természeti kincset" - hangsúlyozta Klaus Toeppfer, a UNEP igazgatója.



A jelentés megjelenésével egy időben kezdődött az UNESCO harmadik világkonferenciája az óceánokról, tengerpartokról és a szigetekről. (MTI - Budapest)
 
Kunos_Lajos 2006. jan. 24., kedd - 17:18
Mindenki jol látja hogy egy nap alatt egy egész erdő tünik el. Ez okozza az árvizeket, a földcsuszamlásokat, a levegő tisztaságának csokkenését. Ezért tegyünk valamit a megkadájozása céljából. Védjük és ültessünk fakat a jobb jövő erdekében.
 
Oldalak: 1

Galéria

 

Apróhirdetés

 

Fórum

 

Letöltések
Impresszum · Adatvédelem · Oldaltérkép · Vezetőség, iroda · Postacím · Tanácsadó Iroda Copyright © 1987-2008 CSEMETE
Utazás   -  Állatbarát   -  Receptek   -  Adó 1%   -  Állatmentés   -  SzegedLive