@
| KEZDŐLAP | Forrásaink | Pályázatok | Képtár | Műholdképek | CSEMETE.COM | Adó 1% felajánlás! |

Hasznos erdősávok

A CSEMETE Egyesület tevékenységi területén, a Dél-alföldi Régióban a legalacsonyabb az erdősültség aránya hazánkban. Hasonlóképpen a megélhetés gerincét alkotó mezőgazdaság terület-felhasználásának jellege is szélsőséges, a nagytáblás rendszer Magyarországon belül itt a legnagyobb arányú. A fátlan vidék mind makro- és mikroklimatikus következményeiben, mind a porszennyezettségben, mind a természeti értékek szűkös életlehetőségeiben és fragmentálódásában megmutatja hatását.

A CSEMETE által koordinált civil kezdeményezés az Alföld elfátlanodásának több évtizedes tendenciáját szeretné megváltoztatni, olyan helyi kezdeményezéseken keresztül, amelyek szakmailag megalapozott módon tervezett, átgondolt mezővédő-erdősáv telepítéssel, és a meglévők védelmével, gondozásával foglalkoznak. Az erdősávval ellátott mezsgyék és útszegélyek arányának növelésével pozitív példát kívánunk adni, egyszerre adva választ a hiányukkal felmerülő természetvédelmi, környezetállapotra vonatkozó, agrárvonatkozású, és helyi, szociális problémákra.

A magyar Alföld jelenlegi környezeti állapotára három jelentősen ható tényező nyomta rá bélyegét. Az első, hogy az antropogén hatásra kialakult, úgynevezett másodlagos természeti környezetet az elmúlt évszázadok környezet-átalakító tevékenysége hozta létre. Kezdődött mindez az eredeti erdős-fás puszta faállományának kivágásával, a szűzföldek feltörésével, majd a terjeszkedő mezőgazdasági tevékenység mentén az újabb földigények kielégítésére a folyószabályozásokkal és a belvizes területek, időszakos vízállások lecsapolásával. E két utóbbi tevékenység máig ható átka a sok helyütt erősen süllyedő talajvízszint. Ezen nagy ívű beavatkozások határozzák meg azt a környezeti alapfeltétel-rendszert, amelyben jelenleg a természeti környezet és az emberi tevékenységnek színteret adó humán környezet értékeit kellene megőriznünk.

Az évszázados léptékű beavatkozások nyomán második jelentős hatásként a múlt századi mezőgazdasági struktúraváltás következett be, melynek nyomán az addigi művelési rendszert felváltotta a döntően nagytáblás, helyenként monokultúrás jelleget mutató intenzív gazdálkodási forma. A tagosítás, illetve a nagyarányú gépesítés eredményeképpen olyan sokhektáros egybefüggő területek alakultak ki, amelyek gyakorlati vonatkozásaikban megfelelő módon csak a kultúrsivatag kifejezéssel jellemezhetők. Párhuzamosan ezzel a mezőgazdasági földek közé szorult természeti területek is változásokon estek át, szaporodó fajszámmal és egyre növekvő részarányban jelentek meg - és jelennek meg még ma is - a különféle betelepített és behurcolt, adventív fajok.

A harmadik fontos időszak, a jelenleg is megélt "változások kora" pedig a rendszerváltást követően kezdődött. E közel két évtizedre jellemzően, az alföldi táj újfent struktúraváltáson esett keresztül, melynek egyik aspektusa a területhasználat diverzebbé válása, a privatizációval párhuzamosan a kis nadrágszíjparcellák mellett a nagybirtokrendszer újbóli feléledése. Sajnos ugyanezen magánosítás meghozta a következő veszélyforrást: az ötvenes évek egyik pozitív mezőgazdasági döntésének, a mezővédő erdősávok létesítésének eredményei ekkor kezdtek látványosan elolvadni. Az új tulajdonosok ugyanis az esetek többségében részint útban lévő akadálynak, a termőföldjük méretét csökkentő tényezőnek tekintik a tulajdonukba került erdősávokat, másrészt potenciális gyors pénzforrásként vagy eladták tüzelőnek, vagy saját részre használták fel őket. Mindemellett azon út menti fasorok és erdősávok, amelyek pedig nem magánkézben, hanem köztulajdonban, önkormányzati vagy közútkezelői kezelésben maradtak, megint csak elsődleges prédáivá váltak az illegális fakivágásoknak, illetve a "belső emberek" olcsó tüzelőhöz juttatásának.

A CSEMETE programjának célja, hogy megfelelő szakmai megalapozottsággal a meglévő erdősávokban az őshonos fafajok arányát növeljük, illetve olyan új területek kerüljenek betelepítésre, ahol már az adott tájegységre jellemző, és legoptimálisabb szerkezetben telepített erdősávok nőhetnek föl. A jelenlegi - valódi, gondos kezelésben és odafigyelésben érdekelt gazda nélküli -, szakaszok megóvására és újak létesítésére egyfajta társadalmi mozgalmat szeretnénk elindítani. A magánkézben lévő területek telepítvényeinek szorgalmazásán túlmenően a közterületen lévő erdősávok felmérését-megóvását a helyi közösségekre alapozva kívánjuk megoldani, nem utolsó sorban annak társadalmi hasznossága, közösségformáló ereje, és felelősségvállalásra késztető tartalma miatt.

A probléma magva tehát magában a differenciálódott termelési szerkezetben keresendő, valamint az agrárvidékek társadalmi-demográfiai-szociális nehézségeiben, amelyekre természetesen nem jelenthet generális megoldást jelen program sem. Ugyanakkor az alföld elfátlanodása, a természetes életközösségek háttérbe szorulása olyan kedvezőtlen hatásmechanizmusokat indít meg, amelyek mind a természetvédelmi értékek vonatkozásában, mind a környezetállapot értékszámaiban megmutatkoznak. A jelenleg az Alföldről egyre nagyobb területekről hiányzó, megfelelő biológiai sokféleséggel bíró, területadaptív és jó alkalmazkodóképességű erdősávok ugyanekkor lehetővé teszik az átgondolt gazdálkodást is, sőt, akár a megújuló energiaforrásként való használatukat is.

E tekintetben hiányuk érezhető a természetvédelem helyi célkitűzéseinek megvalósulásánál. Az egymástól elszigetelt, fragmentált védett területek megfelelő átjárhatóság, az úgynevezett ökológiai folyosók nélkül csupán lassú halálra vannak ítélve. Eltérő léptékben, de valamennyi élőlénycsoportnak szüksége van megfelelő "átjárásra", potenciális terjeszkedési és variálódási lehetőségre a természeti, illetve a természetközeli állapotú területek között. Szintén hiányuknak tudható be részben az alföldi települések kiugróan magas lebegőpor-szennyezettsége (ebben Szeged országosan is toronymagasan vezet), amelyben a másik két hatótényezőt, azaz a közúti közlekedést, és a helytelen talajművelési technológiákat csupán ezen objektumok, az erdősávok tudják ellensúlyozni. A defláció közvetlen mértékét megfelelően átgondolt telepítéssel akár 70%-al is lehet csökkenteni, ami az antropogén környezet minőségén érezhető javulás mellett, jelentős mértékű termelőerő-megmaradást is eredményezhet. Közvetlen mikroklimatikus hatásuk már elég jól detektált, s az alkalmazásukkal kimutathatóan jobb fajlagos hozamokat produkálhatnak a termelők - ezen közvetlen információk hozzáférhetőségén aktív tudatformálással szintén lehetne javítani.

Az erdősávok sokoldalú hasznosíthatóságának ugyanakkor csak egy része a kedvező mikroklikát befolyásoló, és széleróziót csökkentő hatásuk. Otthont adnak számos, mezőgazdaságban nem kívánt károsítókat fogyasztó rovarevő és ragadozó madárnak, elősegítve ezzel a költségkímélő biológiai védekezést. Megfelelő fafajokat választva a telepítéshez, gyógynövények gyűjtéséhez (galagonya, bodza), gyümölcsök termesztéséhez (régi magyar gyümölcsfajták és „erdei” gyümölcsök egyaránt), vagy méhlegelőként is (pl. hárs) hasznukat szedhetjük. A megfelelően átgondolt vágásokkal - amelyek éves mennyisége nem haladhatja meg az adott fafaj területre vonatkoztatott éves növekményét – ezzel egy időben faanyagot is nyerhetünk belőlük, amelyet épületfaként, kerítésoszlopként, vagy tüzelőként is használhatunk.

A települések körüli véderdők mellett tehát a termőföldek közti védősávok is fontos szereppel bírnak. Mivel ez a pozitív hatás a mezőgazdasági művelés típusától, a termesztett fajtáktól is függ, eltérő mértékben ugyan, de kimutatható nemzetgazdasági haszonnal is bírnak. Ezen a ponton érdemes megemlíteni az uniós normáknak megfelelően termelésből kivont földek további hasznosítását is, melyre szintén megoldást jelenthet a természetközeli állapothoz legjobban hasonlító, komplex és önfenntartó telepítvények létesítése. S mivel programunk erősen a helyi lakossági kezdeményezésekre és erőforrásokra alapul, nem elhanyagolható mértékű a mintaterületeken elérhető társadalmi hatás sem. Az oktatási intézményeknél a "fogadj örökbe egy patakot" kezdeményezés mintájára azon, lakóhelyükhöz legközelebbi, természetközeli terület örökbefogadását és felügyeletét szeretnénk elérni e program által, amely az alföldi jellegű területeken a szabad természet sokszor egyetlen képviselője és értékhordozója. E mellett osztályközösségek részére is kiírtunk versenyfeladatként fakönyvek készítését, mellyel hat kiemelt fafaj komplex bemutatását végzik el, valamint újra útjára indítottuk „Égig érő fa” programunkat, a legnagyobb és legidősebb fák felkutatására.

A program kezdeti szakaszában a vizsgált területek erdősávállományának reprezentatív felmérését végezzük el, térinformatikai rendszerben rögzítjük, s a felmérések eredményeit összevetjük a rendelkezésre álló tanulmányok és adatbázisok adataival. (Általános előzetes tapasztalatunk, hogy már az egy évtizeddel ezelőtti keltezésű adatok sem fedik minden esetben a valós állapotokat, illetve a puszta számadatokon túlmenően meglehetősen kevés minőségbeli információt tartalmaznak.) A kézi és az elektronikus térképi munka egybevetéséből kialakítjuk azon köröket, ahol a beavatkozásokhoz a legjobb pozitív példákkal tudjuk megalapozni, illetve azokat, amelyeken a legnagyobb a szükség a beavatkozások megtételére.

A szakmai alapok lefektetése kedvéért a felmérésre kerülő erdősáv-állományból területi lebontásban 27 olyan mintaterületet választottunk ki, melyek részletes állapotértékelésre kerülnek. Ennek során meghatározzuk az adott terület talajtani, mezőgazdasági vonatkozásait, az érintett hasznosítási irányokat éppúgy mint az állományalkotó fafajokat. A komplex, egy éves monitoring tevékenységre ezen körből további 9 erdősáv kerül kiválasztásra, melyek az értékelési rendszer finomításán túlmenően a későbbi tervezési, javaslattételi munkához nyújtanak hivatkozási alapot. A kapott adatok értékelése nyomán egy idealizált, területi adottságokhoz alkalmazkodó, és feladatrendszerének legoptimálisabban megfelelő telepítési terv kerül kidolgozása területenként.

A kutatási-felmérési projektrész eredményeiből összeállított adatbázisokat használjuk fel ahhoz, hogy egy eddig még nem létező segédanyagot, az erdősávok telepítésére vonatkozó általános és speciális útmutatót elkészítsük. Ezen tanulmány az alföldi területek különféle talajviszonyaira vonatkoztatva állít fel idealizált modelleket, amelyek őshonos fajok, és az erdészeti művelésből kihagyott cserjék és egyéb fásszárúak alkalmazásával, a természetességnek legjobban megfelelően kerülnek megtervezésre. Ilyen jellegű, sávos rendszerű erdőtelepítésre az erdészeti képzésben és a munkaanyagokban nincs előre kidolgozott tervezet, csupán a haszonfa-előállításra vonatkozóan, és erdő művelési ág esetén. A természetességi mutatók alkalmazása e területen is áttörést jelenthet, melyet kapcsolódó lobbitevékenységünkben is szeretnénk érvényre juttatni. Utóbbi tevékenységünk célja a döntéshozói szintek figyelemfelhívása a probléma kezelésének szükségességére, s az ide vonatkozó szabályozók kialakítása.
A projekt első szakaszának felmérő munkáinak oroszlánrészét a főpályázó és partner egyesületeinek tagsága végzi el, vagyis a CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület, a Csermely Környezetvédelmi Egyesület, a Magyar Ökológusok Tudományos Egyesülete, valamint a Madártani és Természetvédmil Egyesület Csongrád Megyei Helyi Csoportja. A tevékenységek a Norvég Alapból kerültek támogatásra, a hozzájuk kapcsolódó részletes információk és versenyfelhívások a www.csemete.com honlapon érhetők el.

Bojtos Ferenc
CSEMETE irodavezető, programkoordinátor


További cikkek:
Foghíjas erdősávok, gyarapodó hóátfúvások
Erdősáv program válogatási táblázat
Erdősávok madártani felmérésnek őszi összesítése- harmadik felmérése a régióban 2010. szeptember 01-02. között
Csemete Fasorok - Csanytelek
Erdősávok gerinctelen faunájának és együtteseinek állapotbecslése
Erdősávok kétéltű- és hüllőtani felmérések összesítése a régióban 2010. július 21-24. és 2010. augusztus 21-23. között
Erdősávok madártani felmérésnek tavaszi (II.) összesítése- első felmérése a régióban 2010. június 08-09. között
A Norvég-alapú projekt - erdősávok madártani felmérésnek tavaszi összesítése- első felmérése a régióban 2010. május 13-14. között
Hasznos erdősávok
A mezővédő erdősávok hasznáról

(c) CSEMETE Egyesület | Adó1% A természet védelmére!