@
| KEZDŐLAP | Forrásaink | Pályázatok | Képtár | Műholdképek | CSEMETE.COM | Adó 1% felajánlás! |

Erdősávok gerinctelen faunájának és együtteseinek állapotbecslése

1. Az erdősávok gerinctelen állatökológiai állapotbecslésének indoklása és célja

A szocializmus számos helytelen és pusztító kampánya között a „mezővédő” erdősávok létesítése azon kevesek közé tartozik, amelyek számos, így természetvédelmi szempontból is helyesnek tekintünk. Az eredeti erdősávok kora jelenleg 50 és 60 év közötti lenne, de legtöbbjüket időközben tönkretették, megszüntették vagy degradálták.
Zoológiai szempontok alapján ökológiai és természetvédelmi jelentőségüket a következőképpen foglalhatjuk össze:

(1) Olyan élőhelyfoltok, melyek kvázi természetes jellegükkel hozzájárulnak az eredeti fauna fennmaradásához és miután a kultúrterületek mátrixában azoktól eltérő élőhelyi feltételeket biztosítanak, a dél-alföldi fauna biodiverzitásának fontos tényezői lehetnek, különösen a béta-diverzitás növelésével.

(2) Sajátos, szalagszerű alakjuk következtében amellett, hogy konstans élőhelyek, kis, maximum táji szintű léptékben „ökológiai folyosóként” működnek, elősegítve a fauna tagjainak terjedését és migrációját. Megfelelő táji tervezéssel tényleges vagy potenciális magterületeket köthetnek össze, ezzel a folyosó funkció erősödik.

(3) „Stepping stones”-ként is működhetnek, biztosítva ezzel a nagyobb kiterjedésű természetközeli élőhelyek és életközösségeik közötti biológiai kommunikációt.

(4) Rekolonizációs források, ún. „fajpoolok”, elősegítve a degradált, de spontán szekunder szukcessziós helyreállási folyamatok során a propagulumok utánpótlását, ezzel a soron következő szukcessziós állapotok megvalósulását.

(5) Ugyancsak a „fajpool” funkcióval kapcsolatos, korábban indokolatlanul túlhangsúlyozott, de megfelelő egzakt kutatási eredményekkel alátámasztva minden bizonnyal nem jelentéktelen funkció, hogy a környező agrárterületek kártevői fékentartásában szerepet játszó gerinces (madarak, ragadozó emlősök), és gerinctelen (főleg ízeltlábú ragadozók és parazitoidok) élőhelyei.

(6) Tagoltságuk, részleges vagy teljes fizikai és viszonylagos biológiai izolációjuk egyik pozitív következménye, hogy egyesek degradációja, időleges vagy tartós alkalmatlansága (pl. árvizek, belvizek) esetén a kevéssé rontott erdősávok biztosítják a fauna fennmaradását és a rekolonizációt.

(7) Az izoláltság másik pozitív következménye, hogy azon populáció-párok tagjai, melyek a kompetitív kizárás miatt nem képesek egy élőhelyen tartósan együtt élni (főleg madarak, de találni lehet gerinctelen példákat is), a szeparált erdősávokban mozaikszerű mintázattal fennmaradhatnak (Diamond klasszikus „checkerboard” előfordulás mintázata).

Néhány negatív tulajdonságuk:
(1) Kicsiny méretük miatt ökológiailag sérülékenyek, az extinkció veszélye nagy.

(2) Sávszerű alakjuk következtében jobban kitettek a külső hatásoknak, nevezetesen a természetvédelmi szempontból értéktelen, mezőgazdasági szempontból kifejezetten nemkívánatos kártevők és invazív fajok megtelepedésének.

(3) Ugyancsak korlátozott kiterjedésük és részben alakjuk következtében elsősorban a már kis zsákmány- illetve gazdadenzitáskor vagy populációméretkor is szaporodni képes opportunuus ragadozóknak kedveznek, míg a természetvédelmi szempontból fontosabb ragadozók csak akkor maradhatnak fenn, ha több élőhelyet is bevadásznak.

Az erdősávok életközösségei akkor képesek a fenti, pozitív funkciók ellátására, ha kiterjedésük megfelelően nagy, nem túl keskenyek és nincsenek kitéve degradációs hatásoknak (szennyezés, szemétlerakás, túlzott taposás, túllegeltetés stb.), tehát viszonylag természetközeli állapotúak. A természetközeli ill. „jó” állapotot csak élőviláguk feltárásával lehet megállapítani.

Az erdősávok faunájának állapotbecslésére olyan, a jelen projekt keretében is kivitelezhető rutinmódszert választottunk, amely csak egy közösségtípusra, nevezetesen az epigéikus izeltlábúakra vonatkozik, ezen belül nyolc részközösség (koalíció) vagy csak cönotaxon vizsgálatát állítottuk be: pókok (Arachnoidea), ászkarákok (Isopoda), ikerszelvényesek (Diplopoda), százlábúak (Chilopoda), bogarak (Coleoptera, heterogén csoport, csak taxocőn), poloskák (Heteroptera hasonlóan gtaxocőn) és hangyák (Formicidae).

Elméleti megfontolások alapjául mindenekelőtt a fenti csoportok sokfélesége szolgált. Egyesek a táji mintázatot – eddigi tapasztalataink szerint – igen érzékenyen indikálják (növényevő poloskák), mások viszont inkább „fine grained” viselkedésűek (pl. futóbogarak), vanak, amelyek érzékenyek az élőhelyek fizikai feltételegyütteseire, de önálló közösségeik viszonylag térigényesek, ezéretr kicsiny foltokban nem képeznek eltérő közösségeket (pl. hangyák). A kiválasztott csoportok között vannak magánosak (legtöbb ilyen), euszociuálisak (hanygák) és vannak olyanok, ahol a társas élet csírái egyes fajoknál megvannak (pl. pókok, poloskák) és vannak magánosak (legtöbb csoport). Funkcionálisan vannak növényevők (pl. poloskák, bogarak egy része), ragadozók (futóbogarak, egyes poloskák, pókok, százlábúak, hangyák jelentős része) és vannak dekomponálók (ászkák, ikerszelvényesek, részben a hangyák és egyes bogarak). Jelen vizsgálatok szempontjából különösen fontosak az egyes csoportok közötti különbségek diszperziós és kolonizációs stratégiájukban és migráció képességükben.

A kiválasztás praktikus szempontja, hogy mintavételük egységesíthető, automatizálható.

2. Területek és módszerek

A mintavételre kilenc olyan erdősávot választottunk ki, ahol már botanikai és ornitológiai állapotfelvétel is készült. Tekintettel a területek viszonylag kis számára, igyekeztünk arra is, hogy az erdősáok egységesek, nevezetesen keményfások (uralkodóan tölgyesek) legyenek, így a fafajok eltérése a vizsgálandó paraméterek mellett nem jelent további változókat.

A mintavételt talajcsapdákkal végeztük, egy-egy területen 15 csapdát alkalmazva. A 6 cm átmérőjű, 10 cm magas műanyag edényeket félig töltöttük meg glikollal. A csapdák mindegyik helyen 1-1 hétig működtek ugyanabban ahz időszakban nyáros és ősszel még egy mintavételt tervezünk. A területek kijelölését Bojtos Ferenc végezte, a mintavételekben Csehó Gábor, Gallé László és Harmati Mária vett részt, az anyag nagyobb csoportokra válogatását Csorba Tünde és Harmati Mária végzi, az egyes csoportok határozását pedig Csehó Gábor, Gallé László, Gallé Róbert, Harmati Mária, Ilosvay György és Torma Attila fogja elvégezni. Jelenleg za anyag csoport szerinti szortírozását végzik, a mellékelt táblázat szerint.

A mintavételi területeket az alábbiakban mutatjuk be. Eltekintünk azok részletes (pl. botanikai) jellemzésétől, azt a botanikusok elvégezték. Általános tájékoztatásként bemutatjuk azok fényképeit.

3. Előzetes eredmények

Tekintettel arra, hogy a viszonylag jelentős anyag szortírozásának első lépése (csoportpok szerinti válogatás) jelenleg folyik, annak értékelése még nem indokolt. Mint minden állapotbecslési vagy monitorozási vizsgálat során, ebben az esetben is felmerül az a kérdés, hogy szükséges-e az anyag részletes, faji minősítésű populációk szintjéig terjedő feldolgozása vagy megelégedhetünk a közösségi– koalíciós–taxocönózis szintű elkülönítéssel. Bár ez utóbbi módszer durva megközelítést jelent, nagy előnye, hogy technikusi szinten megoldható, nem kíván specialistákat. Viszont csak akkor működik, ha az egyes csoportok szerint olyan ökológiai, indikációs, természetességi és stratégiabeli különbségek vannak, amelyek meghaladják a csoportokon belüli eltéréseket. Ezt pedig, különösen az egyes csoportok heterogenitásának ismeretében nem jelenthetjük ki, különösen nem a priori. Ezért szükségesnek tartjuk a mintavételezett együttesek populációinak faji szintű identifikálását. Az alábbi táblázatokban az eddig elkészült válogatás eredményeit mutatjuk be.

Az eddigi válogatások során 3309 állat elkülönítésére került sor. A táblázatok üres celláit a folyamatos válogatás során töltjük meg adatokkal.

A teljes anyag letölthető innen:
www.csemete.com/erdosav/_doc/mezovedo_erdosavok_gerinctelen_faunajanak_felmerese.pdf


További cikkek:
Foghíjas erdősávok, gyarapodó hóátfúvások
Erdősáv program válogatási táblázat
Erdősávok madártani felmérésnek őszi összesítése- harmadik felmérése a régióban 2010. szeptember 01-02. között
Csemete Fasorok - Csanytelek
Erdősávok gerinctelen faunájának és együtteseinek állapotbecslése
Erdősávok kétéltű- és hüllőtani felmérések összesítése a régióban 2010. július 21-24. és 2010. augusztus 21-23. között
Erdősávok madártani felmérésnek tavaszi (II.) összesítése- első felmérése a régióban 2010. június 08-09. között
A Norvég-alapú projekt - erdősávok madártani felmérésnek tavaszi összesítése- első felmérése a régióban 2010. május 13-14. között
Hasznos erdősávok
A mezővédő erdősávok hasznáról

(c) CSEMETE Egyesület | Adó1% A természet védelmére!