 A meghívásnak eleget téve 2008 augusztus 24-én, vasárnap reggel, Algyőről hajnali fél 5 kor indultunk el Hódmezővásárhely, Szentes, Szolnok, Jászapáti útvonalon Jászszentandrásra. Az éjszakai eső jól lehűtötte a levegőt, így a kellemes hőmérséklet mellett, és a végig pormentes úton jól haladtunk. Forgalom sem gátolt bennünket azokban a korai órákban az átlagsebesség megtartásában. Azért itt-ott még ködfoltokkal is találkoztunk, mert az előző nap, szombaton, az aszfaltot a napsütés jól felmelegítette, és az az éjszakai eső ennek eredményeképpen próbált elpárologni. Néhány rövid megállás - pihenő, szendvicsek elfogyasztása és egyéb folyóügyek elintézése - után reggel 8 óra körül megérkeztünk Jászszentandrásra, a katolikus templom elé, ahol mire kocsinkból kiszálltunk harangszó köszöntött bennünket. Mi, szarvasgombalovagok, egymást összevárva háromnegyed kilenckor bevonultunk a templomba, ahol már természetesen a helyi hívek elfoglalták helyeiket a padsorokban előttünk, és felváltva, hangosan imádkozva várták a kanonok urat és a Szentmise kezdetét. Velünk együtt megtelt a csodaszép freskókkal díszített Jász Templom.
 A sekrestyében magunkra vettük az előző napokban, Budapesten a páncélszekrényből kikért, személyre szóló lovagi díszpalástunkat. Amikor az indulónk hangja élő tárogató hangszeren megszólalt, elindultunk egymás után elfoglalni díszhelyeinket a templomi padsorok oltár felöli első soraiban, közben a főoltárral szemben mindenki illően keresztet vetett. A kanonok úr és segítői (concelebránsok) mögöttünk haladtak. A kanonok úr szentbeszédjében kitért Szent László király tevékenységeire, és az áldozatos, de mindig nyert csatáira, amelyeket az ellenfeleivel vívott a háborúkban. Majd a Szent László Szarvasgomba Lovagrend jelenlevő tagjaira áldást osztott, úgyszintén a jelenlevő jelképekre: a lovagrend zászlójára, az avató kardra, a gombagyűjtésre használt kapára, és Isten nevében megáldotta azokat. A Szent László Lovagrend tagjai egyházi adományként egy-egy érett-illatos szép nagy szarvasgombát helyeztek el egy kosárban, ami végigjárt a templomban.
 A szentmise végeztével helyi házigazdánk birtokára hajtottunk, ahol álló fogadáson vettünk részt. A kanonok úr mondott asztali áldást, s utána kezdtünk hozzá a sok-sok ínyencség elfogyasztásához, amelyeket aranyérmes mesterszakácsok állítottak össze és készítették el. A több mint 12 fogásos ételsorhoz több kiló szarvasgombát használtak fel. Tíz-tizenkét féle libamáj pástétom és krémek, de egészben sült szarvasgombás libamáj és több féle, hús alapú pástétom is asztalra került, amelyek illatos nyári szarvasgomba, fehér szarvasgomba, valamint nagyspórás szarvasgomba hozzáadásával készültek. Különböző ízesítésű pástétomokkal megkent díszes szendvicsek és szarvasgomba hozzáadásával készült, szeletelhető krémes édesség is szerepelt a választékban. Ásvány- és gyógyvizek, valamint rostos üdítő italok voltak a kísérők. Mindenki kedvére fogyaszthatott és válogathatott a nem mindennapi finomságokból, amelyek a kb. 100-120 fős résztvevők mellet hamar elfogytak.
 Ezután mindenkit felkértek, hogy fáradjunk át a másik nagyterembe, ahol egy ünnepség várt mindenkire. Néhány perces bevezető előadás után rátértek az ünnepség központi részére, mely szerint kitüntetéseket adtak át, tudományos kutatói, szakmai munkájuk elismeréseként néhány arra érdemes lovagtársunknak. Így kapott szakmai elismerést, Hollós László emlékplakettet és a hozzá tartozó oklevelet Hajdú Mihály mikológus, gombaszakértő, a Szent László Szarvasgomba Lovagrend Lovagja; aki egyben a CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület gombász szakosztályának vezetője. A Dél-alföldről, illetve egész dél-magyarországról Hajdú Mihály közel négy évtizedes szakmai kutató munkájával érdemelte ki ezt az igen rangos kitüntetést. Szép volt látni, amikor a sok vendég felállva megtapsolta, és gratulált a kitüntetett CSEMETÉ-s kollégánknak. Összesen Magyarországon hárman kaptak Hollós László emlékérmet szakmai munkásságuk és kutatásaik elismeréseként, ebből két fő budapesti lovagtárs volt. Még kiosztásra került a Szemere László emlékérem is, amelyet, szintén három lovagtársunk kapott meg, a Magyar Szarvasgombász Szövetségért és az Első Magyar Szarvasgombász Egyesületben elért kimagasló munkájukért, ők szintén budapesti lovagtársaink voltak.
 A kitüntetések átadása után - ami bő másfél óra hosszán át tartott - várt bennünket egy bográcsban, igazi marhalábszárral főtt babgulyás. Ennek elfogyasztása úgy délután két óra körül ért véget, majd követte a Jászszentandráson, az országban elsőként alapított és létrehozott szarvasgomba múzeum meglátogatása, ami bemutatja és tükrözi a közelmúlt tárgyi és írásos emlékeit; az 1860-as évektől napjainkig igen magas színvonalon feldolgozva azokat. A múzeumban Dr. Vikor Judit lovagtársunk az EU mezőgazdasági szakmérnöke kalauzolt bennünket, ahol minden egyes eseményt részleteiben ismertetett a megjelent tagtársaknak és a felmerült érdekes kérdésekre is részletesen válaszolt. Majd meglátogattuk házigazdánk szarvasgombákkal mikorrizált csemetekertjét, ültetvényét. Itt betekintést kaptunk a sok fáradságos munkákról, amelyeket addig kell folytatni, amíg az ültetvény termőre nem fordul: ez körülbelül 8-12 év is lehet.
 Köszönet jár a Magyar Szarvasgombász Szövetség elnök asszonyának, Brandt Sárának, és alelnökének Dr. Vikor Juditnak; titkárságának, valamint az Első Magyar Szarvasgombász Egyesület elnökének, Dr. Bratek Zoltánnak és titkárságának szervező munkájukat, házigazdánknak a minden részletre kiterjedő kedves vendéglátásért és fogadásért, valamint a kellemes időtöltésért.
Szeged, 2008. augusztus 25.
 A beszámolót készítette: Hajdú Mihály, mikológus, gombavizsgáló szakellenőr, a Szent László Szarvasgomba Lovagrend Lovagja, a CSEMETE Egyesület Gombász Szakosztályának vezetője
|
A Szent László Szarvasgomba Lovagrend részéről meghívót kaptam lovagrendünk legnagyobb éves eseményére - a szarvasgomba gyűjtés idénynyitó szentmiséjére - a Jászszentandrási Római Katolikus templomba, az azt követő fogadásra és egyéb programokra.