Az ünnepi szentmise katolikus szertartás szerint zajlik, a liturgiába a kanonok úr beleépítette a szent László Szarvasgomba Lovagrenddel kapcsolatos feladatokat is, és így áldást kaptunk tevékenységünkre, ami csak az érett szarvasgomba gyűjtésére és a természetes élőhelyek megőrzésére, valamint az ültetvényes termesztésbe vont, már termőre fordult fiatal erdőkben való érett termőtestek kiemelésére vonatkozik. Ezeket csak betanított, és a gyűjtésre alkalmas kutyafajtákkal oldunk meg.
Most, 2009 augusztus 16-án, vasárnap délelőtt 9-kor újra megtelt a templom helyi hívekkel, a lovagrendünk tagjaival és kedves vendégeikkel. A romániai Erdélyországból is érkeztek régen látott ismerőseink, a Székelykeresztúr melletti Rugonfalváról: Vári Dénes úr és kedves felesége, Vári Zsuzsa asszony, valamint fiuk, Vári István. Utoljára 1997-ben találkoztunk velük személyesen, amikor Rugonfalván a Nyikó patak melletti szép lakásukban szállásadóink voltak több napon keresztül, és együtt gyűjthettünk különböző kalapos gombákat és különleges illatú szarvasgomba fajokat, amelyek azóta is az ELTE erre szakosodott Herbáriumában, sorszámozva találhatók meg. Akkor még életükben együtt gyűjthettünk szarvasgombákat, és járhattuk a végtelen erdőket az Árpástetőn és a Székelykeresztúr melletti tölgyes-gyertyánosokat az azóta sajnos elhunyt nagy mikológusokkal; Kuklis Kálmán és Papp Géza egyetemi tanár barátainkkal. Kuklis Kálmán bátyánk nagy idők tanúja, neki még megadatott az a szerencse, hogy Szemere Lászlóval a nagy szarvasgomba-kutatóval együtt járhatott gyűjtőutakra, s még barátok is voltak. Mindezt tanúsítja az is, hogy a Szemere által lerajzolt gombafajokról készül akvarelleket adott ajándékba Kuklis Kálmánnak, melyek örökségének részei.
 Emlékeszem a Vári család udvarán micsoda anekdotázások voltak esténként, e két nagy szaktekintély jelenlétében, ők is sokat meséltek régi élményeikről, kedves humorral átszőve, amelyekben részt vett az akkortájt eltávozott mérnök-mikológus, Misky Mihály, és a még korábban elhunyt László Kálmán főiskolai tanár is. Őt én is személyesen ismeretem, egy közös kőszeg-soproni országos gombász találkozó, 1982 óta. Arra is élénken emlékszem, amikor a Vári Dénes házigazdánknak megmutattam az addig általuk még nem látott négylevelű lóherét, amely ott nőtt nagy foltokban az udvarukban, nagy foltokban a lépcső előtt. Csodálatos napokat töltöttünk együtt, mindannyian, a Mészáros Lajos és az állatorvos Kovács doktorral, Misky Zsuzsával és családjaival, ahol a hangosan csobogó Nyikó patak ébresztett mindannyiunkat reggelente, és a friss, oxigéndús hegyi levegő. Milyen jó is visszagondolni rá! Nem beszélve a Hargita oldalában tett növényökológiai megfigyeléseinkről, és a Békás szorosban tett kirándulásainkról. Érdemes volna újra végigjárni ezeket a gyönyörű helyeket – ha másért nem is, hát tiszteletből! De a Vári Zsuzsa finom főztje, az bizony szintén páratlan!
A jászszentandrási találkozóra eljött most velük az Erdélyi Szarvasgombász Egyesület elnöke Szabó László úr is. A szentmise után megvártunk egy keresztelőt, amire előre bejelentkezte a kanonok-esperes úrnál, majd a lovagrend tagjai és meghívott vendégei néhány közös fotó erejéig felsorakoztak a kiválasztott helyeken a templomban. Ezt követően gépkocsival konvojban elhajtottunk jászszentandrási házigazdánk Stuchlik László úr rendezvényközpontjába. Itt a szokásos vendégváró, papramorgós fogadás után az egyik nagyterembe invitált házigazdánk, ami teljesen megtelt lovagtársainkkal és kedves vendégeinkkel. Dr. Bratek Zoltán úr, az ünnepség levezető elnöke és szónoka, a kurátorok közül kettő jelenlétében (Szakács József és Betz József), három érmet adott át. Szemere László Emlékérmet Mike Istvánné Katikának, valamint Mestertriflász Érdemérmet Vári Dénes úrnak (akinek a laudációban Dr. Bratek Zoltán is kifejtette a több mint négy évtizedes, eredményes és etikus módon gyűjtött szarvasgombafélék, és az Erdélyben természetes szarvasgomba-termő élőhelyek védelmében szerzett elévülhetetlen érdemeit) és Horváth Miklósnak, majd szünet következett. E közben előkészítettük az új lovagok avatásához szükséges szertartási elemeket. Átvonultunk a nagyterembe, ahol Hajdú Mihály lovagmester ellátta a ceremóniamesteri tisztséget is. Felkérte a jelenlévő nagymestert, és az új, avatandó lovagjelölteket, foglalják el helyüket a lovagrend zászlaja előtt, és az eddig felavatott lovagtársakat, hogy köréjük díszsorba álljanak fel. A lovagrend nagymestere, Dr. Bratek Zoltán úr egyenként avatta fel a lovagjelölteket, és így is laudálta őket, majd az avató karddal háromszor érintette a jelöltek vállát. Ezt követően a ceremóniamester átadta a nemzeti színű szalaggal átkötött lovagi okleveleket, és a lovagi eskü szövegét tartalmazó okiratot, amelyeket kézjegyükkel láttak el.
 Amint az öt jelölt felavatásra került, egyszerre mondták el az eskü szövegét, úgy, hogy a szarvasgombászat nagykönyvére tették jobb kezüket, és a ceremóniamester előolvasta az eskü szövegét, melyet utána együtt mondtak el. Ez után került sor a fogadásukra, ami nem volt más, mint meg kellett enni egy aranytálcára vékonyan felszeletelt, érett szarvasgomba szeletet és meginni fejenként egy-egy fél pohár tokaji aszút. Így váltak szarvasgomba lovagokká, akiket az avatás után minden lovagtársuk külön-külön köszöntött. Vári Zsuzsa avatása után Szakács József külön méltatta Zsuzsa több évtizedes érdemeit, és az Erdélyben található szarvasgomba fajok etikus gyűjtése érdekében kifejtett tevékenységét. Az újonnan avatott lovagok a következők: Vári Zsuzsa, Till Ervin, Stuchlik László, Cselóczki Gábor és Szabó László.
Az új és a régi szarvasgomba lovagok és szeretettel fogadott vendégeik tiszteletére 25 kg nyersanyagból, és háromféle nagyértékű szarvasgomba fajból az egyik előkelő budapesti étterem kiváló szakácsa, Palic Sándor mesterien készített el 12 féle ételkülönlegességet, amelyek a következők: ötféle májas pástétom nyári szarvasgomba hozzáadásával; sertésmáj-pástétom, borjúmáj-pástétom, borsikafüves májpástétom, egész zöldborsos kacsamáj pástétom kacsamáj darabokkal, almával készült májpástétom-különlegesség (ez édes ízű volt). Volt juhtúróból készült körözött nyári szarvasgomba hozzáadásával, kolbászkák négyféle húsból szarvasgombával (sertés, marha, baromfi és juhhúsból), zöldséges tonhalsaláta (delikátesz), burgonyasaláta snhidlinggel, lilahagymával és majonézzel; gyümölcsös rizs homoki szarvasgombával (ez desszert volt, édes különlegesség). Volt még pecsenyezsír fehér szarvasgombával ízesítve, díszítéshez főtt tojások, kaliforniai paprikák, paradicsom, stb. A szakácsnak ez úton is megköszönjük a finom ételeket és a szép tálalást.
 Fakultatív programok is várták a résztvevőket, mint ahogy az eddig is minden évben szokásos. Délután, a hivatalos események után, 14.00 körül Szakács József szarvasgombagyűjtő bemutatót tartott, két, szarvasgomba-keresésre betanított magyar vizslájával egy közeli erdőségben, ahová a többiek is elkísérték. Visszafelé jövet pihenésképpen megtekinthették a magyar szarvasgombászat múzeumát, ahol a XIX-XX. sz-ból való, értékes szarvasgombák gyűjtéséhez használatos eszközök és más relikviák, valamint számtalan fotó és poszterek láthatók. Till Ervin – aki egyben a múzeum igazgatója is – elmondta, hogy a múzeum a Kárpát-medencében egyedülálló intézmény, de Európában is párját ritkítja. Naponta várja vendégeit, és a betérő túristákat. Elmondása szerint egymást érik az iskolai osztályok biológia szakkörös tanulói, osztályfőnökük kíséretében, de a a vendégek között nem ritka a külföldi sem, hiszen a vasárnapot megelőző napokban kínából is volt néhány orvos látogató, akik nagy megelégedéssel szemlélték a komplex kiállítást. Megemlítették azt is, hogy Kínában a szarvasgomba fajok egy részét gyógyításra és betegségek megelőzésére is használják, mert a szarvasgombáknak gyógyító hatást tulajdonítanak. Azonban Európából is érkeznek a múzeumba látogatók, így Hollandiából, Németországból, Olaszországból és a közeli Romániából is. A kolozsvári Babes-Bolyai Egyetemről hallgatók voltak ott nemrégen.
A múzeumlátogatás után házigazdánk meglepett mindannyiunkat egy nagy bogrács füstölt csülkös babgulyással, ami a sok gyaloglásban elfáradt vendégnek igen jól esett, némi szekszárdi és mátrai fehér és vörös minőségi borok kíséretében. Az ízletes étel elfogyasztása után jó hangulat kerekedett, mert tárogató hangja biztatta éneklésre az asztalt körülülőket. Nem kellett senkit sem sokáig kérlelni, mert a székely himnusz úgy hullámzott a jászsági homokbuckák tetején messze szállva a forró délutánon, hogy csoda volt hallgatni… a lovagrend tagjai nevében külön köszönetet mondunk Dr. Bene Ferenc lovagtársunknak a templomban tartott ünnepi szentmise klarinétos kíséretéért, és a házigazda udvarán töltött délután jó hangulatáért.
Hajdú Mihály
mikológus
CSEMETE Gombász Szakosztály |
Évek óta, szinte már gyakorlattá vált így nyár vége felé, augusztusban egy fontos esemény; a Szent László Szarvasgomba Lovagrend életében. Ez nem más, mint hogy szentmisére hívjuk minden lovagtársunkat Jászszentandrásra, a jászok szent templomába, ahol egy istentisztelet keretén belül áldást kérünk az eredményes szarvasgomba gyűjtési idényre.