Az ember a környezetében található háziasított és vadállat-állományt a
mindennapi élet során, széles körben használja. A körülöttünk élő állatokat
tesszük ételként az asztalra, belőlük készülnek ipari módon termékek. Némely
ember prémjükkel védi hidegben a testét, sokan az erdőkben hobbiból lövik őket,
de vannak, akik állatukat családtagként tartják. Annyira hozzá szoktunk az
állatok maximális kihasználásához, hogy egyre kevesebb szó esik az állati élet
tiszteletéről, pedig az állatok felhasználásának az ember sokat köszönhet.
Hagyományosnak mondható, hogy október 4-e, az Állatok Világnapja azzal telik el,
hogy az állatvédők az ember által tartott gazdasági és kedvtelési állatok
tenyésztését, tartását, a velük való bánásmódot összegezik.
Az állattartás két nagy osztályba sorolható: gazdasági állattartás, és
kedvtelési célú állattartás. Míg a gazdasági állatok közé általában az ember
számára (főleg élelmezési célból) iparszerűen tartott állatokat soroljuk, addig
a kedvtelési állatok csoportjába minden más olyan állat tartozik, amelyet az
ember "szeretetből", a velük való kapcsolattartás végett tart. Nem
feledkezhetünk meg ezen a napon a prémtermelés céljából tartott (Magyarországon
sok tízezer ilyen célból elpusztított) állatról, és a kísérleti laborok-telepek
állatairól sem.
Az Orpheus Állatvédő Egyesület véleménye szerint az ország állattartási
kultúrája vad, haszonorientált, ezért a humánus alternatíva sok esetben nem
érvényesülhet.
A gazdasági állatokat iparszerűen tenyésztik, hizlalják. E jószágok sok esetben
minden természetes ingertől hermetikusan elzárva, stresszel teli környezetben
érik el a feldolgozási állapotukat. A tenyésztési helyről a vágóhelyig jutás
országon belüli, és nemzetközi formája is sok esetben gyalázatos. Libák és más
szárnyasok szállítás közben sok esetben gyakran roncsolt állapotban jutnak a
"végcélhoz", a juhok és sertések a megrakott teherautókon gyakran egymást
széttapossák, csontjaikat törik a hosszú út alatt. Az állatok feldolgozása
gyakran ilyen előzmények után valósul meg, s ezt az (élet)minőséget kapjuk
vissza, mikor az étkezéshez vesszük meg a hiper-szuper áruházakban az akciós
hozzávalókat.
A kedvtelési állatok köre évről évre egyre bővebb, hiszen nemcsak kutyát-macskát
tarthatunk, hanem a hüllők, halfélék, díszmadarak, pókok-rovarok, egyéb állatok
megszámlálhatatlan faja és fajtája áll rendelkezésre legális-illegális formában.
Mindez azért, hogy mi, emberek tarthassuk őket. Az állatok beszerzése egyéni
úton, és állatkereskedések által is megvalósulhat. A kedvelési állattartás a
felelősségen kell, hogy alapuljon, a "kedvencként" tartott állatokat egy életen
át kellene, hogy tartsuk, és megfelelő háttérrel kellene rendelkeznünk a
tartási-egészségmegőrzési költségek fedezéséhez.
Az állattartáskor fontos lenne, hogy az állat védelme érdekében megfelelő
életteret alakítsunk ki. Magyarországon évente többszázezer állat válik
otthontalanná (megunás, érdektelenség miatt), a gyepmesteri telepeken az
országban több tízezer állat kerül elpusztításra.
A tél közeledtével ruhatárunkat is selejtezzük, és van, aki prémből készült
testfedővel helyettesíti a régi kabátot. Gondoljuk arra, hogy csak az országban
több tízezer szürke róka válik a prémkészítés áldozatává, a más, ilyen célból
tenyésztett apró gerincesek (hörcsögök, nyércek, csincsillák) száma sok
százezer. Ha nem vásárolunk prémeket, csökken az igény, és a termelési
kapacitás. Öltözve is védhetjük az állatokat, hiszen az élő állatból készült
prémnek van alternatívája...
A laborállatok kérdésköre igen bonyolult. Joga van-e az embernek (mint
főragadozónak) más fajú élőlényeket felhasználni arra a célra, hogy saját maga
túlélését segítse? Emberi szemszögből a válasz egyértelmű: igen. De ha
beleképzeljük magunkat egy laboratóriumban kísérleti állat bőrébe, a kérdésre
adott válasz már nem ilyen határozott. Ilyenkor elgondolkozunk, és azt mondjuk,
hogy igen, de" A laboratóriumi állatok száma a világon eléri a százmilliót,
védelmük fontosságára való tekintettel "saját" napjuk van, mégpedig:
Laboratóriumi Állatok Világnapja. Minden évben április 24-e.
Október 4-én, az Állatok Világnapján, és az év egészében éljünk úgy, hogy a
természettel, környezetünkkel, az abban található más fajú élőlényekkel való
kapcsolatkor megtaláljuk a humánus normát. Hozzuk létre az élet tiszteletén
alapuló állattartást, egy magasabb szintű környezeti kultúrát, hogy aztán majd
mi emberek egymással szemben is hasonló elvárásokat támaszthassunk.
Ön is lehet állatvédő, hiszen a bennünket körülvevő világot mi magunk alakítjuk!
Seres Zoltán
Orpheus Állatvédő Egyesület |
Október 4-én, az Állatok Világnapján, és az év egészében éljünk úgy, hogy a
