Hamarosan itt a vetés ideje. Bár Magyarországon jelenleg GM-moratórium van érvényben (tehát génmódosított növények nem vonhatók köztermesztésbe), a téma körül parázs vita folyik. A kockázatokról Dr. Darvas Béla ökotoxikológust kérdeztük. (forrás:www.vallalkozoinegyed.hu)

(Vállalkozói negyed) Hol tart a genetikailag módosított vetőmag engedélyeztetéséről szóló vita?

(Darvas Béla) Ötpárti egyetértés van abban, hogy nagy körültekintéssel, mindent számba véve kell döntetni. A növényi GM-technológia semmi olyat nem kínál a világpiacon, amiről lemaradni hátrányos lenne. A GM-szója az egyetlen, amelyet illetően a világpiacon alig kapható másmilyen minőség. Erre épül az állati takarmányok fehérjeszükséglete. Takarmányozási szakemberek egy része szerint viszont sürgősen alternatív fehérjeforrásokat kellene keresni, mert a szójafehérje használata nem is feltétlenül ideális. A GM-fajták idő előtti vetése végleg maga alá temetné a minőségi magyar mezőgazdaság ideáit, a hazai nemesítők fajtáit és az észak-amerikai szabadalmaztatott vetőmagvak miatt szerződésekkel kiszolgáltatná a gazdákat a nemzetközi fajtatulajdonosoknak. Csupán az érdekvezérelt, igen hangos biotechnológiai lobbi vélekedik erről másként, illetve azok, akik a változás valamilyen haszonélvezőivé válhatnak. Ilyen a hazai gazdasági érdekekkel nem törődő, kijárónak szegődött K+F kör egy része és a leendő mintagazdaságok utaztatott vezetői. Számomra egyébként abszolút elképzelhető olyan GM-fajta, ahol a várható haszon meghaladja majd a pluszkiadások okozta hátrányokat, így az engedélyezés kívánatossá válik, de addig semmi szükség nincs a csúcstechnológiáról szóló nagyhangú ipari hadjáratra. Magyarországnál egyébként sokkal szigorúbb országok is vannak Európában. Görögországban a GM-növényekkel végzett, szabadföldi kutatásokat is tiltják, míg nálunk eddig százötven körüli kibocsátás történt.

Milyen hátrányokkal járhat a gazdák számára a genetikailag módosított vetőmag használata?

Az elsőgenerációs GM-növények vagy valamely gyomirtó szerre toleránsak vagy - Cry-toxint termelve - néhány kártevő ellen hatásosak (Bt-növények). A hátrányok sokféle módon jelennek meg. Közgazdasági hátrány, hogy a GM-fajták használatának bevezetése új, kiegészítő gazdaképzési formát igényel, az országos nyilvántartás-rendszer pedig adminisztrációbővítéssel jár. A mérési-jelölési-monitorozási rendszer új és drága laborok, az elkülönített tárolási igény pedig további közraktárak építését feltételezi, ami részben a költségvetést terheli majd. Mindez - paradox módon - kiemelten drágítja a GM-növényeket nem termelő hagyományos- és biotermesztők áruit, hiszen számukra megkerülhetetlenné válik a GMO-mentesség mérés alapján történő igazolása. Pillanatnyilag harmincezer forint a kvalitatív, további harmincezer forint a kvantitatív GMO-vizsgálat ára. Az áremelkedést a termelők a fogyasztókra hárítják, ami miatt a mai minőséget is drágábban tudjuk megvenni. A GM-termesztő gazda vetőmagjának ára drágább lesz, ráadásul szerződések tartalmazzák azt is, milyen technológiát kell alkalmaznia. Adminisztrációs terhei mellett megnőnek a terményeinek külön kezelésre vonatkozó kötelezettségei is. Áruinak értékesítésével gondjai lesznek az uniós piacon, ahol ezeket a terményeket nem, vagy csak nyomott áron értékesítheti.

A GMO-mentesség igazolása harmincezer forintba kerül

Természetvédelmi probléma, hogy a Cry1-et termelő kukoricafajták pollenje veszélyeztet néhány védett lepkefajt, a tarlómaradványokban pedig hosszú ideig megmarad a toxin. A talajéletre gyakorolt hatást pillanatnyilag nem ismerjük kellőképpen, pedig erre épül – minden túlzás nélkül – a civilizációnk. A - kukoricamolynak ellenálló - Bt-kukoricák termésében Cry1-toxin marad, amit háziállataink megesznek, vagy mi is elfogyaszthatunk, ha Bt-csemegekukoricáról, vagy olyanról van szó, amit Bt-kukorica termékenyített meg, például ha telekszomszédunk ilyen fajtát vetett. A Cry1-toxin fogyasztásának hosszú távú hatására nincsenek hiteles adatok, emiatt a táplálkozástan szakértői nem különösképpen lelkesek e növényekkel kapcsolatban. A glifozáttűrő növényekkel kiterjed a vízszennyező, hormonmódosító hatású glifozát alkalmazhatósága. A glifozát ivóvízben való megjelenése környezet-egészségügyi szempontból nemkívánatos. A glufozinát ennél jobb megoldás, azonban a technológia drága. Egyik esetben sem csökken a kezelések száma, mert a gyommagvak nem egy időben csiráznak. Minden elsőgenerációs GM-növény kiszelektál ellenálló kártevőket, ami a növényvédelmet állítja új feladatok elé. Ma listák készülnek arról, hogy a glifozát kiterjedt alkalmazásával hol jelennek meg rezisztens gyomnövény-népességek.

A biotechnológiai cégek milyen érvekkel és módszerekkel próbálják meggyőzni a gazdákat?

Jelentős terméstöbbletet ígérnek, ami alaptalan. E fajták terméspotenciálja azonos az ún. izogenikus vonaléval, amihez képest a genetikai módosítást végrehajtották. Ezek a fajták olcsóbban és mindenféle megkötés nélkül kaphatók. Nálunk például a kukoricamoly csak tízévente és általában az ország déli területein okoz jelentősebb gazdasági kárt. Terméstöbblet tehát csupán annyi realizálódik, amit a célkártevő bármely eszközzel való leküzdésével elérhetünk. Bizonyos években semmilyen plusztermés nincs, néhány évben öt-tíz százalék többlet remélhető. A világcégek eladni akarnak, így dicsérik a saját szabadalmaztatott portékájukat. Most még sajnos semmi több.

forrás:
http://www.vallalkozoinegyed.hu/20080925/darvas_bela_genmodositott_vetomag_kockazat_es_mellekhatas